Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-25 / 21. szám

Thursday, May 25. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. A Kulturközporvt felavatása Száz nap Az amerikai magyar társadalmi élet csaknem minden rétegének nagy érdeklődése és reszvetele mellett impozáns keretek között avatták fel május 21-én Dr. Molnár Ágoston elnök által fáradhatatlan energiá­val és lelkesedéssel alapított Amerikai Magyar Kulturális Örökség székhazát New Brunswickon. A kulturház kertjében többszáz vendég előtt számos felszólaló méltatta a Kulturház jelentősegét. A megnyitó ünnepséget követő banketten csaknem 700 vendeg vett részt a Hyatt szálloda nagytermében. Az ünnepségen részt vett New Brunswick polgármestere, New Jersey állam több szenátora, a Johnson and Johnson cég alelnöke John J. Heldrich. A Magyarok Világszövetségét Dr. Randé Jenő a szervezet főtitkára és Lorincze Lajos professzor, a newyorki magyar konzulátust Dr. Bánlaki György és neje, valamint Síkvölgyi László alkonzul és neje képviselte. Lapunk képviseleteben Fodor Nagy Árpád, lapunk ügyvezető bizottságának elnöke vett reszt. McNAMARA A HIDEGHÁBORÚ VEGÉRŐL BOSTON, MASS. "Negyven ev óta nem volt ilyen nagyszerű alkalmunk a hidegháború vegleges felszámolására, mint most- mond­ta Robert McNamara volt hadügyminiszter a Harvard Orvostudományi Egyetem égisze alatt tartott előadáson. - Ha most nem ragadjuk meg ezt a rendkívüli alkalmat, akkor belátható időre meghosszabbítjuk egy esetleges konfliktus lehetősegét a két nagyhatalom között, ami civilizációnk teljes pusztulására vezethet." "Akármilyen különösen hangzik - figyel­meztetett McNamara - Gorbacsov az, aki megmenthet bennünket önmagunktól. Nagyszerű propagandát , folytat, bár nem a propaganda a célja. O a szovjet gazda­sági rendszer gyengeségeit akarja felszá­molni." "Valamennyien paranoiások voltunk a szovjet veszély kérdésében - mondta továbbá. Nemcsak a Reagan adminisztráció, valameny- nvien azok voltunk. Amerika biztonságát ma nem a szovjet, vagy a kommunizmus veszelyezteti, hanem társadalmi és gaz­dasági problémáink." Roosevelt óta merce az elsó száz nap. A legendás FDR persze a gazdasági válság szakadékából akarta kirántani az Egyesült Államokat, s hivatalba lépése után azonnal cselekednie kellett. A törvénykezesek sora példa lett, az Ígéretes elnöki nyitánynak a jelképe, George Bush is letöltötte a próba­időt a Fehér Házban, s a sajtó most megpró­bálja elemezni a tevékenységét, kideríteni, milyen ember is került az ország élere. Nem hasonlítják a négyszer megválasztott demokrata párti elődjéhez, Önmagával vetik össze, meg a nyolcvanas évek végének a kihívásaival. Fanyalgás és mérsékelt elismerés övezi az eddigi teljesítményt. Ám Washingtonban, ahol minden szót, fin­tort, mozdulatot nagyító alatt vizsgálnák, ez már valami. S a The New York Times a minap a kétkedőkkel es a bírálókkal száll szembe, amidőn azt irta, hogy az amerikaiak a változatlanságra, a folyamatosságra szavaztak, következésképpen nem is várhat senki látványos drámai fordulatokat Bushtól, ó csak azt teszi, amivel a polgárok megbíz­tak. Eseményekben ugyan nem dúskált ez a száz nap, de unalmas sem volt. S az uj elnök felvillanthatta az egyéniségét, a munkamódszerét, megmutathatta, miként is akar kormányozni. A beszedei arra utalnak, hogy nem úgy, mint Ronald Reagan. Az ideológia túlságosan elvont számára, amelynek semmi köze sincsen a napi feladatokhoz. Bush kötelességtudó hivatalnok, nem halmozódnak föl az akták az íróasztalán, minden részletre figyel, s támaszkodik azokra a tanácsadókra, miniszterekre, akiket o hozott magával az adminiszt­rációba. A közszolgálatnak ezt a felfogását alighanem apjától örökölte, aki mindig az előtte álló problémát akarta megoldani, s nem foglalkoztatta a "nagy stratégia" kialakítása, nem kívánta meghatározni a dolgok menetét évtizedekre előre. Bush is úgy véli, ha sokszor jól dönt, akkor a polgárok kedvezően Ítélik majd meg, s nem kérik számon rajta a világpolitikai látomás valóra váltását. S azzal is tisztában vannak a segítőtársak - John Sununu kabinet­főnök például -,hogy az országot nem gyötrik súlyos gondok, nemzetközi krízis sem követel gyors beavatkozást, tehat a kis lépések taktikája kiválóan beválhat. A közvelemény- kutató intézetek tanúsága szerint Bush hatvanszázalékos népszerűségnek Örvend, s ez föler a jeles bizonyítvánnyal. Pedig Bush nem is szerepelt a tévében annyit, mint Reagan vagy Carter, a televíziós hálózatok híradóiba csak akkor fér be, ha valóban történt valami a Feher Házban, vagyis ritkán. Igaz, a viszonylag gyakori sajtókonferenciák mellett nem is kér helyet maganak az elnök, idegenkedik a reagani rivaldafénytől, pompától. A LA i sztrájkról WASHINGTON, D.C. A "Greenpeace" nevű környezetvédelmi szervezet jelentést kö­zölt arról, hogy az óceánok fenekén nem kevesebb, mint 48 atombomba és 11 reaktor fekszik. A szervezet nem közölte a reszte­teket, csupán annyit jelentettek, hogy a Szovjetunió eddig három tengeralatt­járót vesztett el, amelyeken összesen hat reaktor volt. Az USA két tengeralatt­járót vesztett el, amelyeken négy reaktor volt. Ezenkívül egy amerikai repülőgép­ről egy hidrogénbomba zuhant a tengerbe. Ez csak az utóbbi hetekben került nyilvá­nosságra. 1965-ben történt 80 mérföldre a japán partoktól. LOS ANGELES, Cal. A városi tanfelügye- löség azzal tagadta meg a tanítók jogos bérköveteleset, hogy nincs rá pénzük. A tanítok szakszervezete rámutat arra, hogy a los angelesi iskolarendszer évente három milliárd dollárt kap kiadásainak fedezésére. De ebből csak egy milliárdot költenek el. Hova lett a többi két milliárd - kérdezi a szakszervezet. A válasz: tékozlás és korrupció. Kezdő irodai alkalmazottaknak kétszer annyi fizetésűk van, mint a kezdő tanítóknak. A varos tanfelűgyelojenek a sofőrje 103.000 dolláros fizetést kap, négyszer annyit, mint egy kezdő tanítónő! DETROIT, MICH. Az autóipari munkások szakszervezete (UAW) bejelentette, hogy szavazást fog követelni a Nissan japán autó­gyár Smyrna, Tenn.-i telepén dolgozó ame­rikai munkások képviselete érdekében. A munkaügyi minisztériumnak kell helyben­hagynia kérelmüket. Ha ez megtörténik, a szavazás 60 napon belül érvényesíthető. TERJESSZE LAPUNKAT DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliáciőval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív tudó, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) RENDELES ELŐZETES BEJELENTÉSRE HÉTFŐ, SZERDA: délután 3.30 - 6 óráig KEDD, PÉNTEK: délelőtt 9 - 1 óráig Teljes kivizsgálás 330 East 79th St. #1 -D (lat éa 2nd A ve., között) Tel.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok Tiltakoznak a csehek PRÁGA. A cseh-szlovák kormány élesen megkritizálta a magyar kormány döntését a Nagymaros-Gabcikovo vízmüvek további építésének felfüggesztéséről. “Ez egyoldalú döntés volt a magyar kor­mány részéről - hangzik a hivatalos nyilat­kozat. - Bár a magyar kormánynak joga van intézkedni a saját területen, de ez a lépés ellentmond az érvényben levő cseh- magyar szerződésnek, éppen ügy, mint a nemzetközi jognak." A szerződés két vizmu építését tartal­mazta, az egyiket a Pozsonytól 40 kilomé­terre keletre lévő Gabcikovo községnél, a másikat a Budapesttől 50 mérföldre észak­ra lévő Nagymarosnál. A cseh-szlovák kormány eddig már egy milliárd 100 millió dollárt költött a gabcikovói vízműre, amely az idén nyáron kész lesz. De Nagymaros nélkül aligha lesz kepes működni. A magyar kormány Nagymarosra vonat­kozó intézkedése fokozza a feszültséget a két kormány kozott. A Dubcek-interju közlésé a magyar televízión néhány héttel ezelőtt nem segített e térén. Mindezek tetejébe a cseh-szlovák kor­mány pont ezt az időszakot tartotta alkal­masnak arra, hogy meghívja Ceausescut hivatalos látogatásra.' ‘ ‘'

Next

/
Oldalképek
Tartalom