Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-25 / 21. szám
Amerikai Kádár nyilatkozik Cikkünk az 5. oldalon. Ara 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSK 0194-7990 Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XLm. No. 21. Thursday, May 25. 1989. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Viszály Erósz és Pozsgay kozott A forrongó Kina Grósz Károly Pozsgay Imre BUDAPEST. A Politikai Bizottság egyes tagjai kozott már hetek óta kialakult nézet- eltérések most felszínre jutottak. A Párt hivatalos lapja, a Népszabadság legutóbbi számában éles kritika1 jelent meg Grósz parttitkar ellen a reformszárny vezetői részéről. A kritika központjában az az interjú all, amelyet Grosz a New York Times tudósítójának adott az előző héten. Elitélik azt is, hogy Grósz a saját nézeteit, mint a Pórt hivatalos álláspontját fejti ki a nyilvánosság előtt. A szobanforgó interjúban Grósz ügy nyilatkozott, hogy a Partnak a jovo évi parlamenti választások után, amelyben elsó Ízben fognak más pártok is résztvenni, még legalább ót évig kellene hatalmon maradnia. Grósz arra alapozta álláspontját, ho^y nincs az országban jelenleg egyetlen más part, vagy csoport sem, amelynek konkrét programja lenne a jelenlegi válság leküzdésére. A főtitkár egyik munkatársa, aki nem engedte neve használatát, hozzátette Grósz nyilatkozatához azt is, hogy a Szovjetunió aligha engedné jelenleg a Kommunista Part eltávolítását a hatalomból. A reformszárny kritikája szerint "a főtitkár és munkatársának célja az ellenzék provokálasa." A nyilatkozat hangneme diktatórikus és nem mozdítja elő a békés átmenetet a többpártrendszerbe. Azt, hogy van-e bármely csoportnak "épitö alternatívája". nem a főtitkár kijelentése, hanem a választás eredménye döntse el. A reformpártiak elitélték Grész munkatársának hivatkozását az esetleges szovjet beavatkozás lehetőségére. Ez nem más, mondták, mint az idejétmúlt Brezsnyev doktrína felújítása, amely szerint a kommunista államoknak joguk van beavatkozni olyan ország belügyeibe, ahol a kommunista rendszer veszélybe jut. BUKAREST. Tizenkét községet vontak össze Hargita megyében a területi-közigazgatási szervezés javításáról elfogadott államtanácsi törvény alapján. Összevonták ( Tölgyest Gyergy óhollóval, Kányádot Székelyderzzsel, Ló'vetet Homo- ródalmással, Üjszékelyt Székelyandrasfal- vával. Ezenkívül létrejött Csikszepviz ideiglenes néptanácsa Csikszepviz és Csikpál- falva községek egyesülésével és összevonták Homoródszentmárton és Okland községeket. A jelenlegi kínai válság gyökerei (legalább tiz évre nyúlnak vissza. Az volt az ev (1979), amikor a kínai kommunista párt főtitkára, Deng Xiaoping, megkezdte a kínai közgazdaság reformját, amely nem volt eredménytelen. A közellátás, az életszínvonal lényegesen javulni kezdett. A reformtörekvések egyik sarkalatos pontja a nyugati, elsősorban az amerikai kultúra es technika elsajátítása volt. Evégett a kinai kormány az utóbbi tiz év folyamán csaknem 100.00 fiatal kinait küldött amerikai egyetemekre. Jegyezzük meg: nem Moszkvába, a másik szocialista allamba, hanem Amerikába küldték ókét. Ezekben a fiatalokban mély benyomást keltett a magas amerikai életszínvonal, és az amerikai demokrácia vívmányai. Amikor visszatértek hazájukba, ók is ezt a színvonalat, ezt a demokráciát akartak létrehozni. Csakhogy Kina és Amerika története sokban különbözik egymástól. Kina sok ezer éves történelme a belháborúk, tragédiák, óriási éhínségek, külső ellenségek inváziójának szakadatlan láncolata volt. Jólétet és teljes demokráciát nem lehet egy-két évtized alatt létesíteni. A sztrájkoló kinai diákok a kinai nép szeme fényei. Most, hogy megnyíltak a korlatok a külföld felé, szeretnék hazájukat gyorsan a demokrácia és jólét áldásaiban részesíteni. Ezen törekvésükben ügy érezték, hogy a jelenlegi politikai vezetés: Deng, Li Peng miniszterelnök hátráltatja a haladást. Ezzel szemben nagyon rokonszenveztek a volt párttitkárral, Hu-val, akit Dengék elmozdítottak magas posztjáról. i.i Pi’iui ZhiiD Zn/mui Amikor Hu meghalt április 15-én, spontan tüntetések törtek ki Pekingben és más városokban. Egy hétig állandó gyűlések, gyász- ünnepélyek voltak Hu tiszteletére. Április 26-án a kinai párt hivatalos lapja az akkor mar sok százezres résztvevővel folyamatban lévő tüntetéseket "ósszeeskuvés"-nek minősítette. Április 29-én a kormány tagjai tárgyaltak a diákok vezetőivel, de május 4-én megint kiújultak a tüntetések. Május 4. nemzeti ünnep Kínában: 70 évvel azelőtt akkor kezdték meg a diákok az ellenállási mozgalmat a külföldi hatalmakkal szemben, melyek fel akartak darabolni Kinát. A tüntetések egyre növekedtek. Gorbacsov látogatása idején már milliók vettek reszt benne és nemcsak diákok, hanem munkások és hivatalnokok is. Május 20-án a diákok A Kinaban végbemenő történelmi események fö szintere, a pekingi Tiananmen tér és környékének térképe. Balra a kongresz- szus épülete. Zhao felszólítására már készek lettek volna az éhségsztrájk beszüntetésére^ amidőn Li Peng miniszterelnök beszedeben úgy nyilatkozott, hogy a tüntetéseket "egy néhány ember szervezi, akik ala akarják as(ni a kinai kommunista part vezetoj szerepet, a szocialista rendszert es az alkotmányt." Ha tervük sikerülne/mondta Li Peng, az a demokrácia és a szocialista modernizáció vegét jelentené és Kina fejlődésében súlyos visszaesés állna be. Ä kiújult tüntetésekre az ostromállapot kihirdetése volt a válasz. Az utóbbi fejlemények kísérteties hasonlatosságot mutatnak az 1956 október 23—i magyarországi eseményekhez, amikor Gerö Ernő beszéde, amelyben néhány fasiszta manőverének minósitette a pestiek tízezreinek tüntetését, felháborította a tömegeket. A kinai nép és a vilógbéke minden hive reméli, hogy a kinai vezetőség a konfrontaci- os politika helyett a tárgyalások útját fogja választani, habár az óra késő, sajnos igen késő. Óvatosság és karéi riaéé WASHINGTON, D.C. Nyolc nappal ezelótt Bush elnök egyik beszédében arra buzdította Panama népét, hogy lázadjanak fel és űzzék el Noriega diktátort. Amikor az egyik újságíró megkérdezte az elnököt, hogy nem ajánlana-e egy kis óvatosságot, az elnök határozottan igy válaszolt:" Nem, én nem tennék hozzá egyetlen szót sem az óvatosságról!" De május 21-en, amikor a kinai eseményeket kommentálta Bush elnök, határozottan óvatosságot ajánlott úgy a kormánynak, mint a tüntető diákoknak. Mr. Bush egy szóval sem kritizálta a kinai kormányt azért, mert katonaságot rendelt ki a demokráciát követeld tüntetők ellen. A diákoknak sem üzente, hogy küzdjenek a kormány ellen. Baker külügyminiszter külön hangsulyoz- (f oly tatás a 2. oldalon) Deng Xtnopinq
