Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-04 / 18. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 4. 1989. A lelkiismeret hatalma Anagy benn” vallomása a Vörös Mumusról Ha van az amerikai politikai eletben egy ember, akit az első számú "szürke eminenciás"-nak, vagy a "nagy bennfen­tesének lehet nevezni, az Clark Clifford. Truman elnöktől kezdve ót amerikai elnök­nek volt bizalmas tanácsadója, két kabi­netben volt hadügyminiszter. Carl Bern­stein, a Bob Woodwarddal együtt a Water- gate-i összeesküvés leleplezöjének most megjelent könyvében, "Loyalties" Clifford elmondja, hogy miként indult meg az Egye­sült Államokban a vörös hajsza a 40-es evek végén. A II. világháború végén - amint tudjuk- Görögországban az antifasiszta néphadse­reg, az ELASZ kiverte az olasz és náci hadsereget az országból. A partraszállt angol hadsereg reakciós kormányt akart rájuk erőszakolni. Ennek ellenére ugylát- szott, hogy az ELASZ fog győzni. Az an­golok akkor Trumanhoz fordultak segítsé­gért a görög kormány támogatására. De Vandenberg republikánus szenátor tudatta Trumant, hogy a szenátus nem fog most, a háború végén uj kiadásokat megszavazni. De ha nagyon akarja, találjon ki valamilyen jó ürügyet arra, hogy megszavazzak a se­gélyt. Ijessze meg az országot. Ekkor állt elő Clifford és azt ajánlotta Trumannak, jelentse be az országnak, hogy a görög kommunisták el akarják foglalni a Bal­kánt. Truman ilyen értelemben fordult a kongresszushoz, amely meg is szavazta a segélyt (Truman doktrína). Két év múlva elnökválasztás közeledett és Trumannak csekély kilátása volt a győ­zelemre. A republikánusok azt hiresztelték, ho^y nem kezeli a kommunistákat elég erelyesen. Clifford ekkor javasolta Truman­nak, mutassa meg, hogy ember a talpán, van ö olyan anti-kommunista, mint bárki más az országban. Életbe léptette a "hüség- esküt" (loyalty oath), amely szigorúbb volt annál, amit a II. világháború idején hasz­náltak. Igazságügy miniszterével óssze- állittatta a "felforgatok" listáját, köztük színészek, irók, betegsegélyzök tucatjait. Becsületes amerikaiak , százainak karrier­jét, sőt életét tették tönkre ezáltal. De a választást megnyerte. Clifford most bevallotta Bernsteinnek: véleményem szerint soha nem volt az Egye­sült Államokban hüségprobléma. Az egész dolgot mesterségesen szervezték meg. Truman nem is vette azt komolyan. De azért hozzájárult, mert politikailag szük­sége volt rá. Megdöbbentő, írja Gary Wills, Clark Clifford nyilatkozatait kommentálva, aho­gyan ez a kiváló úriember, a "nagy benn­fentes" elsiklik afölött, hogy egy nemlétezó veszély hangoztatásával évtizedekre meg­mérgezték az ország politikai légkorét, tönkretettek, visszatartották a tudomány fejlődését. TELLER "BRILIÁNS KAVICSAI" Miután eredeti csillaghaborus terveinek pénzelése nehézségekbe ütközött, neves hazánkfia, Teller Edward, a hidrogénbom­ba atyja, most új ajánlattal állt elő. Arról akarja meggyőzni Bush elnököt, hogy 10 ezer rakéta-elhárító szerszámot kell fel- ropiteni az űrbe, amelyek azután képesek lesznek lelőni minden rakétát, amelyet ellenséges erők Amerikára irányítanának. Ezeket a miniatűr rakétákat "fényes ka­vicsokénak (brilliant pebbles) nevezték el. Csupán 25 billió dollárba kerülne elké­szítésük és a légűrbe való elhelyezésük. Elég drágák ezek a "kavicsok"! Jurij Bondarev hires szovjet iró többször találkozott a nyugati sajtó és más tömegkom­munikációs eszközök - a Guardian, a Köllner Stadtanzeiger^a Mönde7~ a Time magazin, a Reuter hirügynökség, a NBC tv-társaság stb. - tudósítóival. Az alábbiakban a külföldi újságírók leggyakoribb kérdéseire adott válaszait tesszük közzé. Ezeken a találkozókon rendszerint az az első kérdés, mi a véleményem a külföldi sajtóról. Fiatal koromban újságnál is dolgoz­tam és jól ismerem azokat a módszereket, amelyekkel hamis hírnevet teremtenek valakinek, vagy lerombolják a tekintélyt. Megismertem, hogyan lehet az igazságot ártatlan mosollyal hazugságnak feltüntetni és fordítva, a hazugságot szigorú képpel igazságnak bemutatni. Már akkor egy egesz életre megjegyeztem: Az újságírói hivatás­ban nagyon sok függ attól az erkölcsi kategó­riától, amelyet úgy nevezünk: "lelkiismeret". Ha a lelkiismeretfurdalás hiányzik egy újságíró génjeiből, akkor a tolla csak kárt es pusztítást okozhat a társadalomnak. Valtozott-e a környezeti problémákhoz való viszonya az első felszólalásai óta? Elnézést, amiért a bölcs Flaubert szavai­val válaszolok, miszerint az emberiség az ostobaság, az utilitarizmus, a militarizmus, az amerikanizácio koraba lepett. Mindezt 1870-ben mondta. Engem az rémiszt, hogy az emberek látják, érzik a közelgő veszélyt, mégsem tesznek ellene semmit. Már nincs messze az idő, amikor reménytelenül es erőtlenül állunk majd az Ökológiai katasztrófa előtt. Ön kritikusan lépett fel a pártkonferencian. Miért? Van-e óh szerint alternatívája a peresztrojkának? Ön nyilván azért tesz fel ilyen kérdést, mert nincs tisztában azzal, mit értünk mi a peresztrojka fogalmán. Gorbacsov a könyvében óvott az "ujgondolkodás" leegy­szerűsített értelmezésétől. Ezen mi nem idegen pragmatizmust értünk, hanem az élet tókéletlensegével, egész ellentmondásos­ságával szembeni újfajta, saját magunk által kialakított józan és kritikai hozzáál­lásunkat. De nem szabad elfelejteni, hogy eljussunk a gondolkodásnak erre az uj szint­jére, azt az ország által megélt súlyos, a háborúkban és a szabadságért folytatott harcokban szerzett tapasztalatok tették lehetővé. Ha esztelenül, válogatás nélkül leromboljuk a múltnak még az alapjait is, megfeledkezve a nép által kiontott vérről, akkor ezzel az eddigi életünk felesle- gessegét, ürességét igazoljuk és megsemmi­sítjük a jövőt. Az amerikai újságírókat látva< el kell mondanom, hogy Eszak-Amerikában például a lakosság még sok vonatkozásban nem nőtt fel "a túlfogyasztás civilizációja" által nyújtott gazdasági színvonalhoz, ahhoz az áruböséghez, amely az ötvenes évek óta elárasztja. A társadalom szellemi élete és anyagi jóléte közötti aránytalanság miatt az utóbbi harminc évben a világ leggazdagabb országa nem adott egyetlen nagy gondolkodót, egyetlen nagy eszmét sem az emberiség további fejlődéséhez. A szocializmus demokráciájához fel kell nőnünk. Egyszer s mindenkorra fel kell ismerni a szabadság szükségességét, amelynek célja azonban a társadalom összefogása és nem szétforgacsolása kell hogy legyen, nem az ellenségeskedés, hanem az egyetértés. Az én kritikám ezért azok ellen irányult, akik megmételyezik a fiatalok lelkét és a glasznosztyot és a demokráciát arra használják, hogy a glasznoszty és a demokrácia ellen harcoljanak« .............. On az amerikaiak lólektelenségéröl beszélt. Szerintem ugyanez jellemzi az én hazámat, Nyugat-Németországot is. De az ön által a Pártkonferencián elmondott felszólalásból hiányzott a konstruktiv gondolat. Ha Ön nem találta konstruktívnak a felszólalásomat, akkor megismétlem, hogy en a szocialista haladás érdekeiért szólaltam fel, a népeink által évszázadokon át kialakí­tott erkölcsiség revíziója ellen, az igazság és a glasznoszty elferdítése ellen. Miért beszélt Ön a Pártkonferencián a szélsőséges kritikáról? En a kritika, a tárgyilagos kritika mellett vagyok. A szélsőséges kritika azonban káoszt, zűrzavart teremt, belső ellenségeket, szociálsovinisztakat, peresztrojka ellenzéket kreál, a szülőföldjüket elhagyók szenvedéseit ecseteli, a megalázkodó középszerűséget, a csoportbálványok egyhangú dicsőítését, az űj vulgáris esztétikát, a meztelen emberi test részletei iránti fokozott érdeklődést hirdeti, ahogy azt egyes ifjúsági kiadványok teszik (30 évvel elmaradva a Nyugattól). A szélsőségesek a szexet a narkomániát, az antiművészetet tüntetik fel peresztroj­kakent, új igazságként a művészetben, becsapva ezzel hiszékeny fiatalságunkat. Miért nem nevezi meg ón sohasem az ellenfeleit cikkeiben, interjúiban, felszólalá­saiban, mint ahogy most sem? Az utolsó szó sohasem jelentett győzelmet. En nem nevekkel állok harcban, hanem eszmékkel, nézetekkel, amelyeket ezek a nevek hangoztatnak. Ugyanakkor beismerem, hogy senki nem ismeri a teljes igazságot, vagyis senki nem tudja, mi vár ránk holnap. Nem mi, hanem az idő fog győzni. On optimista? A remény - többemeletes építmény. Ha például a szélsőségesek által félrevezetett fiatalság sárba tapossa a korábbi szocializ­musba vetett hitet, ha kineveti apáink es anyaink reményét, ezzel sajat alól rúgja ki a támaszt. A remény várakozást jelent és< ügy épül fel, mint egy épület elemei: alulról fölfele. A legfelső szint nem lóghat a levegőben, szükség van az alsóbb szint támaszára. Még akkor is, ha nem valósult meg apáink reménye, meg akkor is, ha naiv volt. Senki nem tudja, megvalósulnak-e az űj nemzedek varakozasai - nem valik-e az ó reményük tragédiává, életük lidércnyo­mássá. Senki nem tudhatja, mennyire vagyunk biztosítva a csernobili tragédia megismétlődé­se ellen, és senki nem ismerheti, milyen eljövendő ökológiai katasztrófák várnak ránk. Mindazonáltal, ha a társadalom egyet­értésre jut, akkor az adott történelmi szakaszban legyőzhetetlen lesz. Mint ismeretes, az optimizmus minden forradalom vallása. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., 110-45 Queens Blvd., New York, NY 10021 Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák' • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom