Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-04 / 18. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 4. 1989. A lelkiismeret hatalma Anagy benn” vallomása a Vörös Mumusról Ha van az amerikai politikai eletben egy ember, akit az első számú "szürke eminenciás"-nak, vagy a "nagy bennfentesének lehet nevezni, az Clark Clifford. Truman elnöktől kezdve ót amerikai elnöknek volt bizalmas tanácsadója, két kabinetben volt hadügyminiszter. Carl Bernstein, a Bob Woodwarddal együtt a Water- gate-i összeesküvés leleplezöjének most megjelent könyvében, "Loyalties" Clifford elmondja, hogy miként indult meg az Egyesült Államokban a vörös hajsza a 40-es evek végén. A II. világháború végén - amint tudjuk- Görögországban az antifasiszta néphadsereg, az ELASZ kiverte az olasz és náci hadsereget az országból. A partraszállt angol hadsereg reakciós kormányt akart rájuk erőszakolni. Ennek ellenére ugylát- szott, hogy az ELASZ fog győzni. Az angolok akkor Trumanhoz fordultak segítségért a görög kormány támogatására. De Vandenberg republikánus szenátor tudatta Trumant, hogy a szenátus nem fog most, a háború végén uj kiadásokat megszavazni. De ha nagyon akarja, találjon ki valamilyen jó ürügyet arra, hogy megszavazzak a segélyt. Ijessze meg az országot. Ekkor állt elő Clifford és azt ajánlotta Trumannak, jelentse be az országnak, hogy a görög kommunisták el akarják foglalni a Balkánt. Truman ilyen értelemben fordult a kongresszushoz, amely meg is szavazta a segélyt (Truman doktrína). Két év múlva elnökválasztás közeledett és Trumannak csekély kilátása volt a győzelemre. A republikánusok azt hiresztelték, ho^y nem kezeli a kommunistákat elég erelyesen. Clifford ekkor javasolta Trumannak, mutassa meg, hogy ember a talpán, van ö olyan anti-kommunista, mint bárki más az országban. Életbe léptette a "hüség- esküt" (loyalty oath), amely szigorúbb volt annál, amit a II. világháború idején használtak. Igazságügy miniszterével óssze- állittatta a "felforgatok" listáját, köztük színészek, irók, betegsegélyzök tucatjait. Becsületes amerikaiak , százainak karrierjét, sőt életét tették tönkre ezáltal. De a választást megnyerte. Clifford most bevallotta Bernsteinnek: véleményem szerint soha nem volt az Egyesült Államokban hüségprobléma. Az egész dolgot mesterségesen szervezték meg. Truman nem is vette azt komolyan. De azért hozzájárult, mert politikailag szüksége volt rá. Megdöbbentő, írja Gary Wills, Clark Clifford nyilatkozatait kommentálva, ahogyan ez a kiváló úriember, a "nagy bennfentes" elsiklik afölött, hogy egy nemlétezó veszély hangoztatásával évtizedekre megmérgezték az ország politikai légkorét, tönkretettek, visszatartották a tudomány fejlődését. TELLER "BRILIÁNS KAVICSAI" Miután eredeti csillaghaborus terveinek pénzelése nehézségekbe ütközött, neves hazánkfia, Teller Edward, a hidrogénbomba atyja, most új ajánlattal állt elő. Arról akarja meggyőzni Bush elnököt, hogy 10 ezer rakéta-elhárító szerszámot kell fel- ropiteni az űrbe, amelyek azután képesek lesznek lelőni minden rakétát, amelyet ellenséges erők Amerikára irányítanának. Ezeket a miniatűr rakétákat "fényes kavicsokénak (brilliant pebbles) nevezték el. Csupán 25 billió dollárba kerülne elkészítésük és a légűrbe való elhelyezésük. Elég drágák ezek a "kavicsok"! Jurij Bondarev hires szovjet iró többször találkozott a nyugati sajtó és más tömegkommunikációs eszközök - a Guardian, a Köllner Stadtanzeiger^a Mönde7~ a Time magazin, a Reuter hirügynökség, a NBC tv-társaság stb. - tudósítóival. Az alábbiakban a külföldi újságírók leggyakoribb kérdéseire adott válaszait tesszük közzé. Ezeken a találkozókon rendszerint az az első kérdés, mi a véleményem a külföldi sajtóról. Fiatal koromban újságnál is dolgoztam és jól ismerem azokat a módszereket, amelyekkel hamis hírnevet teremtenek valakinek, vagy lerombolják a tekintélyt. Megismertem, hogyan lehet az igazságot ártatlan mosollyal hazugságnak feltüntetni és fordítva, a hazugságot szigorú képpel igazságnak bemutatni. Már akkor egy egesz életre megjegyeztem: Az újságírói hivatásban nagyon sok függ attól az erkölcsi kategóriától, amelyet úgy nevezünk: "lelkiismeret". Ha a lelkiismeretfurdalás hiányzik egy újságíró génjeiből, akkor a tolla csak kárt es pusztítást okozhat a társadalomnak. Valtozott-e a környezeti problémákhoz való viszonya az első felszólalásai óta? Elnézést, amiért a bölcs Flaubert szavaival válaszolok, miszerint az emberiség az ostobaság, az utilitarizmus, a militarizmus, az amerikanizácio koraba lepett. Mindezt 1870-ben mondta. Engem az rémiszt, hogy az emberek látják, érzik a közelgő veszélyt, mégsem tesznek ellene semmit. Már nincs messze az idő, amikor reménytelenül es erőtlenül állunk majd az Ökológiai katasztrófa előtt. Ön kritikusan lépett fel a pártkonferencian. Miért? Van-e óh szerint alternatívája a peresztrojkának? Ön nyilván azért tesz fel ilyen kérdést, mert nincs tisztában azzal, mit értünk mi a peresztrojka fogalmán. Gorbacsov a könyvében óvott az "ujgondolkodás" leegyszerűsített értelmezésétől. Ezen mi nem idegen pragmatizmust értünk, hanem az élet tókéletlensegével, egész ellentmondásosságával szembeni újfajta, saját magunk által kialakított józan és kritikai hozzáállásunkat. De nem szabad elfelejteni, hogy eljussunk a gondolkodásnak erre az uj szintjére, azt az ország által megélt súlyos, a háborúkban és a szabadságért folytatott harcokban szerzett tapasztalatok tették lehetővé. Ha esztelenül, válogatás nélkül leromboljuk a múltnak még az alapjait is, megfeledkezve a nép által kiontott vérről, akkor ezzel az eddigi életünk felesle- gessegét, ürességét igazoljuk és megsemmisítjük a jövőt. Az amerikai újságírókat látva< el kell mondanom, hogy Eszak-Amerikában például a lakosság még sok vonatkozásban nem nőtt fel "a túlfogyasztás civilizációja" által nyújtott gazdasági színvonalhoz, ahhoz az áruböséghez, amely az ötvenes évek óta elárasztja. A társadalom szellemi élete és anyagi jóléte közötti aránytalanság miatt az utóbbi harminc évben a világ leggazdagabb országa nem adott egyetlen nagy gondolkodót, egyetlen nagy eszmét sem az emberiség további fejlődéséhez. A szocializmus demokráciájához fel kell nőnünk. Egyszer s mindenkorra fel kell ismerni a szabadság szükségességét, amelynek célja azonban a társadalom összefogása és nem szétforgacsolása kell hogy legyen, nem az ellenségeskedés, hanem az egyetértés. Az én kritikám ezért azok ellen irányult, akik megmételyezik a fiatalok lelkét és a glasznosztyot és a demokráciát arra használják, hogy a glasznoszty és a demokrácia ellen harcoljanak« .............. On az amerikaiak lólektelenségéröl beszélt. Szerintem ugyanez jellemzi az én hazámat, Nyugat-Németországot is. De az ön által a Pártkonferencián elmondott felszólalásból hiányzott a konstruktiv gondolat. Ha Ön nem találta konstruktívnak a felszólalásomat, akkor megismétlem, hogy en a szocialista haladás érdekeiért szólaltam fel, a népeink által évszázadokon át kialakított erkölcsiség revíziója ellen, az igazság és a glasznoszty elferdítése ellen. Miért beszélt Ön a Pártkonferencián a szélsőséges kritikáról? En a kritika, a tárgyilagos kritika mellett vagyok. A szélsőséges kritika azonban káoszt, zűrzavart teremt, belső ellenségeket, szociálsovinisztakat, peresztrojka ellenzéket kreál, a szülőföldjüket elhagyók szenvedéseit ecseteli, a megalázkodó középszerűséget, a csoportbálványok egyhangú dicsőítését, az űj vulgáris esztétikát, a meztelen emberi test részletei iránti fokozott érdeklődést hirdeti, ahogy azt egyes ifjúsági kiadványok teszik (30 évvel elmaradva a Nyugattól). A szélsőségesek a szexet a narkomániát, az antiművészetet tüntetik fel peresztrojkakent, új igazságként a művészetben, becsapva ezzel hiszékeny fiatalságunkat. Miért nem nevezi meg ón sohasem az ellenfeleit cikkeiben, interjúiban, felszólalásaiban, mint ahogy most sem? Az utolsó szó sohasem jelentett győzelmet. En nem nevekkel állok harcban, hanem eszmékkel, nézetekkel, amelyeket ezek a nevek hangoztatnak. Ugyanakkor beismerem, hogy senki nem ismeri a teljes igazságot, vagyis senki nem tudja, mi vár ránk holnap. Nem mi, hanem az idő fog győzni. On optimista? A remény - többemeletes építmény. Ha például a szélsőségesek által félrevezetett fiatalság sárba tapossa a korábbi szocializmusba vetett hitet, ha kineveti apáink es anyaink reményét, ezzel sajat alól rúgja ki a támaszt. A remény várakozást jelent és< ügy épül fel, mint egy épület elemei: alulról fölfele. A legfelső szint nem lóghat a levegőben, szükség van az alsóbb szint támaszára. Még akkor is, ha nem valósult meg apáink reménye, meg akkor is, ha naiv volt. Senki nem tudja, megvalósulnak-e az űj nemzedek varakozasai - nem valik-e az ó reményük tragédiává, életük lidércnyomássá. Senki nem tudhatja, mennyire vagyunk biztosítva a csernobili tragédia megismétlődése ellen, és senki nem ismerheti, milyen eljövendő ökológiai katasztrófák várnak ránk. Mindazonáltal, ha a társadalom egyetértésre jut, akkor az adott történelmi szakaszban legyőzhetetlen lesz. Mint ismeretes, az optimizmus minden forradalom vallása. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., 110-45 Queens Blvd., New York, NY 10021 Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák' • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
