Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 2. szám

Thursday, Jan. 12. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A PIACTEREKTŐL ATÖZSDÉKIG A helyi termékcsere lebonyolítására szol­gáló kezdetleges piacok már évezredekkel ezelőtt megjelentek a városukban, legelő­ször valószínűleg a templomok udvarain. A piac két klasszikus formája - a nyitott és a fedett bazár, valamint a bódékkal es üzletekkel szegélyezett utca - i.e. 2000 táján alakult ki. Az első olyan piac, amelyről már kellő ismereteink is vannak, az i.e. V. szazadra Athénban fejlődött ki. Ez a piac helyhez kötött kereskedötér - az agora - volt, ahol kis mennyiségekben nyers vagy főtt élel­miszert adtak és vettek. A piactéren első­sorban a helyi termékeket kínálták eladásra, s a vásárlók többnyire közemberek (napszá­mosok, átutazók, kózügyekkel foglalkozó állampolgárok) voltak. "Erkölcstelen hely" A piac terjedése eleinte igen nagy ellen­állásba ütközött: sokan lenézték, sót erkölcs­telennek bélyegezték. A perzsák azt tartot­ták, hogy nem kell igazán félni az olyan népektől, például a görögöktől, amelyek piactereket tartanak fenn, ahová az embe­rek egymást becsapni és hamis esküveseket fogadni járnak Össze. A pusztán nyereségszerzesert folytatott ügyleteket maguk a görögök is elitélték, ezért az árakat erőteljesen szabályoztak, sőt gyakran rögzítettek. A piac végső so­ron eszköz volt a polisz - a városállam - kezében, amellyel elérhette, hogy ne a gaz­dagok etessék (vagyis befolyásolják) a poli­tikailag cselekvő népességet, s hogy ne ala­kuljon ki hatalmas bürokrácia az élelmiszer elosztásara. / / i/ A helyi piacokon az eladok es a vevők közvetlenül egymással szemtől szembe talál­koztak. Kézzel fogható árük cseréltek gaz­dát, s a vevők rögtön fizettek a termékért (hitelt nemigen adtak az eladók). A piaci szereplők azonos erkölcsi szabályokat fogad­tak el, s a kialakult személyi kapcsolatok mind az eladók, mind a vevők számára fon­tosak voltak. A piacokat többnyire megha­tározott napokon tartották a város vagy a falu központi terein. Napjainkig tartó létüket egyszerűségüknek, a velük járó cse­kély kiadásoknak es ellenőrizhetőségüknek köszönhették. Mivel az áru jelen volt, s a vevő közvetlenül fizetett, egyszóval mert az ügylet ott helyben bonyolódott le, a csa­lásra kevés mód nyílt. A piacfelügyelők viszonylag könnyen tudták ellenőrizni az ügyleteket. Különösen az árakra vigyáztak árgus szemmel! (Még a XVII. század elején is akadt rá példa, hogy árdrágításért gálya­rabságra küldtek kereskedőket.) A városok fejlődésével egyidejűleg a pi­acok is rohamosan terjeszkedtek, különö­sen a XVI. és a XVII. században. A szűk belvárosi tereket kinőve elfoglalták a kül­városok szabad térségeit, télen a folyók befagyott jegét és a nagyobb csarnokokat. A számbeli gyarapodás közben a piacok ho­vatovább egy-egy árufajtára szakosodtak. Különvált a gabona, a gyümölcs es zöldség, a ló, a marha, a hal, a baromfi, a sajt, a vaj, a bor, a pamut, a gyapjú stb. forgalma. Nem kell rögtön fizetni Bármennyire erőteljes volt is azonban a piacok fejlődése, a XVII. századra már nem elégítette ki a megnóvekedett szük­ségleteket. A piacterek első versenytársai a boltok lettek. *< dődött. A tőzsdéken kereskedők, pénzembe­rek, ügynökök ( és közvetítők találkoztak rendszeresen. Arákat, pénzt, részvényeket, biztosítási és egyéb kötvényeket adtak-vet- tek. Az üzletemberek találkozója a vásá­rokról áttevődött a folyamatosan nyitva tartó és egyre korszerűsödő tőzsdékre. Mint ahogyan a fejlődés során a helyi piacok, boltok, vásárok és raktárházak temékfajtánként és területenként szakosod­tak, ügy a tőzsdék keretében is hamar elkü­lönültek egymástól az árú- és az értéktőzs­dék. Az árutőzsdéken nagy tételű, szabvá­nyosított árúkra (gabonára, fémekre stb.) azonnali és jövőbeli szállítási föltételekkel kötöttek üzleteket, az értéktőzsdéken ellen­ben értékpapírok (részvények, kötvények) és devizák adásvétele folyt. A tőzsdéken - a régebbi piacokhoz képest- óriási forga­lom bonyolódott le, mivel ott a gazdát cse­rélő összes árumennyiség nem volt jelen, s az ügyleteket minták alapján, illetőleg a javak tulajdonjogáról kiállított értékpa­píré kkal bonyolították le. Napjainkban pedig a számítástechnika segítségével a világ legnagyobb tőzsdéi valójában már egységes világpiacot alkot­nék. Hunyadi Csilla adjunktus Gazdasági vihar előjelei Kanadában XV. századi ezustpiac a csehországi Kutna Horaban. Az adásvétel a királyt képviselő bányatisztviselő jelenlétében folyik. A megszaporodott nepesseg és a gazda­sági fejlődés azonban elÖbb-utóbb teret nyitott az üzleteknek és az egyre gyarapo­dó hivatásos kiskereskedői rétegnek. A fo­lyamatos nyitva tartáson kívül az igazi len­dületet a hitel adta meg. A boltosok a forgalom fellendítésére szivesen hiteleztek a megbízható, állandó vevőkörnek, s ugyanúgy a szállítók (a termelők vagy a nagykeres­kedők) is hiteleztek a kiskereskedőknek. A XVII-XVIII. századra már az üzletek ural­ták a kiskereskedelmi forgalom zömét, hát­térbe szorítva a piacterek és piaci csarno­kok szerepet. A helyi piacokon kivül a csere másik hagyo­1 . . i i ti . i i manyos intézményé a vásár volt. A vásár - a helyi piacokat mintegy kiegészítve - a nagybani tételek adásvételének a helyszí­ne volt. Havonta vagy évente néhány alka­lommal rendeztek nagyvásárokat, s azok napokig, hetekig is eltartottak. A vasárokra messzi tájakról jöttek a keres­kedők, kihasználva a nagy távolságok miatt el­térő árakból és termelési szerkezetből adódó elönyó'ket. Fejlődésüket az is elősegítette, hogy nem álltak olyan szigorú hatósági el­lenőrzés alatt, mint a helyi piacok, s a ke­reskedőket vámkedvezrnenyekkel, sőt a vámok eltörlésével próbálták megnyerni. A nagy vetelytars A vásárok igazi nagy vetélytársai mégis a tőzsdék lettek. Az első tőzsdék mar a XV. század elején feltűntek, sőt a tőzsdei tevékenység gyakorlása sokkal korábban, már a XII. században is kimutatható. Igazi virágzásuk azonban a XVII. szazadban kez­TORONTO, ONT. Most, hogy a kanadai parlament ratifikálta az USA-kanadai ke­reskedelmi egyezményt, a kanadai nepnek fel kell készülnie erőteljes küzdelemre, hegy megvedje alapvető gazdasági érdekeit. Gordon Wilson, az Ontario-i szakszerve­zet vezetője kijelentette, hogy a kanadai munkásság ( ha kell ) a gyárak megszállásával fog védekezni nagyarányú gyárlezárások ellen, ami különben máris kezdetét vette. A Gillette Corp. már lezárt két telepet Torontoban es Montrealban, a Northern Telecom pedig egy üzemet Quebecben. 450 munkást bocsátottak el. Számos amerikai gyár azért működtetett üzemet Kanadában, mert különben vám ala esett volna termékeinek behozatala. De most, hogy a vámokat felszámolták, a> legtöbb gyárat át fogják helyezni az USA deli államaiba, ahol alacsony munkabér mellett termelnek majd es vám nélkül ter­jeszthetik termékeiket Kanadában. SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FÓÜGYMSÉC 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2ft) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIK.Í£ÁNÁjj Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom