Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-06 / 14. szám

Thursday, April 6. 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 8. A PAPA ES POZSGAY IMRE (folytatás az 1. oldalról) társadalmakkal a fejlett országokban, a harmadik világban pedig az emberibb meg­élhetésért küzdő százmilliók szövetségesévé tették. Ez hozta létre pl. Déi-Amerikában az u.n. Felszabaditási Teológiát, amely­nek keretében a katolikus klérus jelentős részé élére állt számos országban a szegény parasztok és városi proletárok jobb megélhe­téséért vívott küzdelmeinek. II. Janos Pál pápa sok tekintetben elérte, amit az amerikai nagyüzlet és a washingto­ni külpolitika nem volt képes elemi. II. János Pál, mint krakkói ersek résztvett a Második Vatikáni Zsinaton. Amikor pápavá­lasztás volt,a kardinálisok egy része azt hitte, hogy Vojtyla folytatni fogja, e zsinat szel­lemében, a katolikus reformtörekvéseket. Sokan kétségkívül ezert szavaztak rá. Errol annakidején II. Ja^os Pál meg is jegyezte: "A bíboros eminenciák - úgy velem - nem tudták, hogy én milyen ember vagyok." Egyes amerikai püspökok sok hasonlatossá­got fedeztek fel II. Janos Pál és Reagan, volt elnök világnézetei kozott. Ha figyelme­sen tanulmányoztak volna Il.János Pál kapcsolatait az Opus Dei mozgalommal, akkor tálán más lett volna a papavalasztás eredménye. Az Opus Dei zártkörű katolikus szerve­zet, amelyet Spanyolországban alapított Ft. Jose Maria Escriva de Balaguer. Amikor még krakkói érsek volt, Vojtyla látogatást tett az Opus Dei európai központ­jaiban. Ezen kőrútján mondott beszédeit kiadtak es eljuttatták a vatikáni titkársághoz. I. Janos Pal temetesen Vojtyla elzarándokolt az Opus Dei alapítójának, Balaguernek Rómában levő sírjához. Az Opus Dei-re gyanakvással tekint a a katolikus klérus egy részé, annak szélső jobboldali politikai tendenciái miatt. Ezért II. Janos Pál előtt a pápák igyekeztek ma­gukat távoltartani a szervezettől. Ez a viszony megváltozott, amikor Vojtyla lett a papa. A pápa egy laikusokból álló világszervezetet lat az Opus Dei-ben, amely reszben polgári, részben egyházi jellegű es amely mindenütt aktivan antikommunista, konzervatív politikát folytat. II. János Pál több ízben kifejezésre juttat­ta vágyódását egy olyan társadalom után, amilyen a középkorban volt és amelyben az egyház es az allam szerves egység volt, s az egyház volt a lelki megváltás egyetlen forrása. Ez volt az alapvető eszme a leg­több európai fasiszta társadalmakban. Az alapelv az volt, hogy a társadalom kü­lönböző rétégéi, a toké, a munkásság, a földesur, az értelmiségiek cehekbe tömö­rülnek. Ezek az allam és egyház jogara alatt megvédik érdekeiket. De az ilyen társadalmakban, amilyen pl. Franco Spa- országa volt, a céhek érdemileg csak a tokét és a foldbirtokosokat képviselték, a többieket csak névben, vagy még úgy­sem. Olaszországban a II. Vatikáni Zsinat után a katolikus egyház kivonult a politi­kából, de az 1987-es választásokon a papa elrendelte, hogy sorakozzanak fel a keresz­tény-demokraták támogatására. Az Egyesült Államokban O'Connor new yorki és Law bostoni érsekek képviselik az "integralista" világnézetet. Egy jól ér­tesült amerikai ersek szerint II. János Pál­nak kitűzött celia egy katolikus politikai párt szervezése Amerikában az európai kereszteny-demokraták mintájára. Nagy érdeklődéssel tekintünk Pozsgay Imre vatikáni látogatásáról szóló részlete­sebb beszámoló elé BÓ's-nnGvmnRos Achilles sarka FEL LEHET-E BONTANI AZ ERÓmÜÉPITES SZERZŐDÉSEIT? Bos-Nagymaros ügyeben - egyelőre a találkozás esélye nélkül - tovább futnak a párhuzamosok. A közeim ültben Marőthy László miniszter tárgyalt északi szomszédainknál, legutóbb pedig Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes irt alá néhány, a kivitelezés részhatáridejét módósitó megállapodást. Mindeközben a Duna Kor már vidéken is folytatja az ügyben népszavazás kiírását követelő aláírások gyűjtését - az ezzel egyetértők szama hírek szerint már 100 ezer felett jár. Kulcsár Péter jo^ász-ujságiró, politológiai tanulmányok es cikkek szerzője egy eddig viszonylag kevesebb figyelmet kapott nézőpontból, a jog oldaláról vetette fel a BÖs-Nagymaros ügyében kötött megállapodások egynémely ellentmondását. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében sok vita folyt mór gazdaságosságról, Ökológiáról. Kevesebb szó esett viszont a jogi vonatkozásokról. A hivatalos álláspont szerint van egy érvényes államközi szerződés, amit be kell tartani. 1983-ban igaz nem a nyilvánosság előtt, de felvetették, esetleg fel lehetne bontani az egyezményt. Mit értsünk ezen, mi lehet itt a hivatkozási alap? A körülmények valóban változtak és ügy tűnik, mindkét fél tévedett a költségek és a környezeti károk megítélésében. Csakhogy amíg ezt kizárólag a mi oldalunkról vetnék fel, s eközben a másik fél Csehszlo­vákiailehetségesnek jelenti ki a terv megva­lósítását, addig egy esetleges magyar szer­ződésbontás nem kis kártéritésiigény. bejelen­téssel járna, és nemcsak a csehszlovákok, hanem az osztrák vállalatok részéről is. A körülmények megváltozására való hivatkozás eleve abból a feltételezésből indul ki, hogy az 1977-es magyar-csehszlovák szerződés a megkötéskor érvényes, hibátlan megállapodás volt. Én viszont éppenhogy ezt nem tartom magától értedődőnek. Két okot is látok, amelyek alapján az eredeti szerződés érvényessége támadható. Az egyik: feltételezhető a szerződés jogi értelemben vett egyenetlensége. A másik: a két kormány szerintem a szerződéssel olyan lényeges változtatásokat eszközölt, amellyel eltért az 1947-es magyar békeszerződés előírásaitól. Már azzal is, hogy annak résztvevőit nem vonták be, illetve hogy nem kérték ki előzetes véleményüket. Mondana konkrétumokat, mennyiben mond egymásnak ellent az 1977-es vizlép- csó-megállapodás és az 1947-es békeszerző­dés? Az 1947-es békeszerződés lényeges terü­leti rendezése, hogy a magyar-csehszlovák határ a Duna, mint nemzetközi viziát köze­pénél húzódik. Ezt a vizlépcsóépités kapcsán 30 kilpméter hosszúságban megváltoztatták, jelentős vízmennyiséget és a nemzetközi viziutat "átvittek" Csehszlovákiába. Változ­tatás az is, hogy további hosszúságban jelentős szárazföldi területek kerülnek víz alá. A párizsi szerződés szól az "igaz­ságosság elveiről", továbbá a "határok stabilitásáról" - még pedig a vesztes ország, Magyarorszag szempontjából is. A Helsinki Záróokmány is szol az európai határok stabilita sáról, amit úgy látszik mindenki csak a vesztes országokra nézve tart kötelezőnek. Ón "egyenlőtlen szerződésről" is beszelt. Mit értsünk ezen? Formálisan tehát negyzetrneíer szerint . a két ország területe egyenlő .marad, OUNAKILITI- HRUSOV! GABClKOVOl VÍZLÉPCSŐ MÉDERKOfRÁS VÉDELMI LEI ESÍTMÉNYEl _____ felnyomta a talajvizet egészen Hevesig__________ és egyenlően osztják el az áram mennyiségét is. Ami azonban ezeken túl van, abban szinte mindegyik kérdésnél egyenlőtlenséget látok. Először is: a Duna mint nemzetközi viziut 30 kilométeres szakaszon átkerül Csehszlovákiába, ezzel hajóutat és az ölő környezet szempontjából fontos vízmennyi­séget vesztünk. A szomszéd országba kerülő folyo az "üzemcsatorna" névlegesen "közös tulajdon" lesz, ami azt jelenti, hogy miközben nem juthatunk a partjához, viselni kell a karbantartási terhek, költségek felét. Másodszor: a két ország eleve nem azonos jellegű területét, folyószakaszát bocsátotta rendelkezésre a nagy létesítményhez. Csehszlovákiának jelentős előny, hogy kieső szélső, s nem 9 sűrűn lakott belső területein, nem az ott lévő folyókon létesül a nagy átalakításokkal járó vízlépcsőrendszer. Magyarországon mindez a fővárost, több sűrűn lakott várost, mezőgazdasági, idegenforgalmi és műemléki Övezetet is érint. Az is megemlítendő, ho^y Csehszlovákiához képest Magyarorszag úgynevezett "alvizország", vagyis mi fekszünk lentebb, ami a vízszennyeződés szempontjából nem mindegy. Harmadszor: Pozsony komoly nemzetközi forgalmú kikö­tővé válik. Budapest ilyen szerepe viszont csökken. Az említett előnyök, illetve hátrá­nyok ellensúlyozására a szerződés se pénzben, se területileg - vagy másként - nem nyújt kompenzációt. Az összköltség egyenlő megosztása így szerintem éppenhogy maga az egyenlőtlenség. Az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi szerződések rendjéről szőlő 1969-es bécsi egyezmény alapelvnek tartja az államok kó'zti jogi egyenlőséget. Az utóbbi 53. cikkelye szerint, ha ezt a szerződés tételei sértik, akkor az az egesz érvénytelenségét is jelentheti. Es az miért nem váltott ki vitát, illetve a békeszerzódest aláírók észrevételeit, hogy a vízlépcső-szerződés nincs összhangban a párizsi békevei? A magyar bekeszerzödés aláírói: hazánk es Csehszlovákia mellett a Szovjetunió» az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Jugosz­lávia, Kanada, ezenkívül a kevésbé érdekelt Ausztrália, India és Uj-Zeland. A már említett bécsi szerződés 41. cikkelye kimondja: tóbb állam egyezményének résztvevői közül kettő nem köthet a többiek nélkül olyan megállapodást, amely elter attól, ütközve annak "tárgya, célja eredményes jnegvaiósulásával". Továbbá előzetesen ki kell kérni az aláírók hozzájárulását, ha a változtatás "érinti a többi félnek a szerződésből fakadó joga gyakorlását", n I jdomasvételnek részünkről kifejezettnek kei lennie, es az egész kérces lényegére - pDl’tikumara - kiterjedni. Ez nem történt míg .. ................. • >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom