Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-25 / 31. szám
Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. Hew York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 AMERIKAI Ára 50 cent Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XU. No. 31. Thursday, Aug. 25. 1988. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 130 millió dolláros bírság Egy fantasztikus per a törvényszékén A new yorki szövetségi bíróság esküdtszéke hat hónapi tárgyalás és néhány napi megfontolás után 130 millió dolláros bírságot szabott ki a három Hunt fivérre, azok 1979—i ezüst- manipulációja büntetéseként. A három Hunt fivér, Nelson Bunker, William Herbert és Lamar az USA le^gaz- gadabb nábobjai közé tartozik. Családjuk vagyona egy időben több, mint 16 billió dollárt tett ki. 1979-ben a modern kapitalizmus történeteben egyedülálló vakmerő pénzügyi puccsra határozták el^ magukat: megszerzik a világ ezüstkészletének többségét, hogy attól kezdve maguk diktálhassák az ezüst árát szerte a világon! Ha ez a tervük sikerül, akkor ez a pénz- sóvár család akkora pénzhalmazt szerezhetett volna, amellyel jelentős mértékben diktálhatták volna a nyugati világ politikáját. , A roppant veszély ebben az volt? hogy a Hunt család a legreakciósabb szélsőségesek közé tartozott: kapcsolataik voltak az Egyesült Államok minden fasiszta^, vagy félfasiszta szervezetével, vagy egyénével, kezdve Joe McCarthyn, a Birch Társasá(folytatás a 7. oldalon) NYERS REZSŐ ÉS NAGYMAROS BUDAPEST. A Duna-mozgalom egyes vezetői: Mécs Imre, Szekeres László, Vargha János, valamint Lipták Béla a nyugati magyar Környezetvédelmi Alap képviselője a napokban felkerestek Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tágját, akivel megvitatták a Pozsony-Budapest Duna-szakasz nemzetközi jelentőségű ökológiai és gazdasági problémáit, köztük a bös-nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítésével kapcsolatos veszélyeket is. A beszélgetés során szükségesnek tartották a társadalom tárgyilagos informálását, beleértve a környezetvédők álláspontjának ismertetését is. Apatim cjyuia , a new yorici magyar racno népszerű vezetője Grósz miniszterelnökkel beszélget, annak new yorki előadása után. (Komoróczy felvétele) Ballábbal kezdett kampány Súlyos stratégiai hibát követett el Bush alelnök, a republikánus párt konvencióján, amikor Dan Quayle, Indiana állam fiatal, 41 éves szenátorát választotta maga mellé alelnóknek. Bush döntése nagy meglepetést keltett országszerte, mert mindenki úgy vélte, hogy Bush a párt olyan kiemelkedő politikusai, mint Dole, Domenici, Howard Baker vagy Jack Kamp közül fogja kiszemelni alelnókjelöltjét, akiknek mindegyike elhomályosíthatta volna Bush elnökjelöltét. Ezek helyett az országosan alig ismert fiatal szenátort, Indiana állam leggazdagabb laptulajdonosának fiát választotta, megsértve ezzel az állam rangidős, a Quayle-nél sokkal nagyobb tekintélyű Lugar szenátort is. Bush azzal érvelt, hogy a republikánus pártnak a mai fiatalságot megértő, és az ő konzervativizmusát 100%-osan osztó jóképű fiatal jelöltre van szüksége, aki az amerikai nói szavazók t között is népszerű DanQuayle lesz jo megjelenése következteben. Arra, hogy ezt a megfontolást a női választok sértőnek találhatják, nem gondolt. De arra sem gondolt, hogy jelöltjének múltját alaposan kivizsgáltassa. Neki csak az volt fontos, hogy Quayle lelkesen támogatott minden hadikiadás-emelést és fiatal korában támogatta a vietnami háborút is. Már a konvenció napján kiderült, hogy bármilyen lelkesen támogatta a vietnami háborút, nem volt hajlandó benne résztvenni. Papája közbenjárásával a National Guard-ba soroztatta be magát, amelyet nagyon ritka esetben rendeltek frontszolgalátra. A szülővárosában rendezett népgyülesen az egyik újságíró megkérdezte Quayle-tól: "Sokan mondják, hogy Vietnam a gazdag emberek háborúja volt, amelyet a szegény emberek fiaival vivattak. Mi az Ön véleménye?" Quayle azt válaszolta, hogy ö nagyon tiszteli azokat, akik harcoltak Vietnamban. Quayle kiszemelése Bush első elnökje- lölti döntése volt. Az a vihar, amelyet ez a balkezes, vagy ballábas (ezüst balla- bas) döntés előidézett, baljós jel Bush további szereplese, működésé szamára. SZTRÁJKOK LENGYELORSZÁGBAN VARSÓ. A Katowicze környéki szénbányákban sztrájkba léptek a munkások. Magasabb bért és a betiltott Szolidarity szervezet elismerését követelik. A sztrájk káros hatással van az ország nemzetgazdaságára, mert a jó minőségű szenet külföldön értékesítik dollárért. A dollárhiány súlyosbítja a pénzügyi (folyt, a 2. oldalon) Himnusz júliusban Grősz Karoly amerikai látogatásával kapcsolatban a sajtó, rádió, televízió állandóan hangsúlyozta, hogy 42 év óta első ízben érkezett ide amerikai meghívásra magyar kormányfő. E sorok írója azok közé tartozik, akiknek alkalmuk volt üdvözölni és beszélgetést folytatni a 42 év előtti delegációval épp úgy, mint Grósz Károllyal. A különbség a két alkalom között megrendítő. A Nagy Ferenc és Rákosi Mátyás által vezetett 1946-i küldöttség (melyben benne volt még Gyön- gyö'ssy János külügyminiszter és Riesz János igazsagügyminiszter is) amellett, hogy egy háborút vesztett, a rettentő pusztulásból mé;* alig magához tért nemzetet és államot képviselt, önmagában megoszlott delegáció volt. Limitált céljuk a nácik áltál nyugatra hurcolt nemzeti vagyon, allami aranykészlet visszaszerzése volt. A mostani delegáció, Grósz Karoly- lyal az élén, olyan államot képvisel, amely konzekvens külpolitikai orientációjával, a nyugat-keleti kapcsolatok normalizálásában való részvételével megérdemelten kivívta úgy a nyugati, mint a keleti világ megbecsülését, elismerését. Olyan államot képvisel, amelynek kultúráját a világ bámulata Övezi, Olyan államot, amely négy évtized alatt nemcsak újjáépített fizikailag egy félig elpusztított országot, hanem jóvátette elmúlt "bűnös századok" mulasztásait, bűneit és magasra emelte az egész nép kultúráját, anyagi jólétét, de amely nem volt képes kezdeti Ígéreteit a maguk teljességében beváltani. Ehhez alapvető gazdasági és politikai reformok szükségesek. Ezek előfeltételeinek biztosítása érdekeben jött ide a Grősz delegáció. Átérezve küldetésük történelmi súlyát, hallgattam tehát én is Grósz Károly előadását New Yorkban julius 24-én, higgadt, tárgyilagos elemzését a magyar közgazdaság, társadalom mai problémáiról, jövőbeli feladatairól. Ismerve azokat az indítékokat, amelyek őt és társait erre az útra késztették, a tetek nagyságát, akarva nem akarva himnuszunk szavait ismételgettem magamban - némi módosítással: "Isten _ áldd meg (ezt) a magyart", hogy "jó kedvvel, bőséggel" térhessen vissza hazájába. Hogy a magyar nép "vig esztendei" tartósabbaknak bizonyuljanak, mint eddig voltak. Deák Zoltán Ért. as 2nd Class Mattet Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y.
