Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-07-14 / 28. szám

12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 14. 1988. ORVOS A CSALÁDBAN A MÁJZSUGORODÁS A máj szervezetünk legfontosabb vegy­konyhája. Májsejtjeink ugyanis különösen érzékenyek a tápcsatornából felszívódott mérgező anyagokra, hiszen ez az első szű­ró valamennyi, a bálból felszívódott vegyi anyaggal - köztük az alkohollal - szemben is. Ha hirtelen erős mergezo hatas éri a máját, a sejtek hatalmas regenerálódó képességük miatt gyakran a legsúlyosabb ártalmat is maradandó károsodás nélkül vészelik át. Azonban, ha állandóan és rend­szeresen károsodnak a majsejtek, például a rendszeresen fogyasztott alkohol miatt, ez a regenerációs kepesseg elóbb-utóbb elégtelenné válik és a májsejtek helyét más, mindenekelőtt kötöszöveti sejtek foglaljak el. A regeneráció szakaszában a máj még nem zsugorodott, hanem eppen ellenkezőleg, elzsirosodás miatt megnagyob­bodhat, amit a beteg gyakran azon vehet észre, hogy egy-egy kiadós étkezes után a hasa megpuffad. Természetesen nagy baj lenne, ha minden­ki, akinek étkezések után gyakran megpuf­fad a hasa, arra gyanakodna, hogy májzsu­gorodásban szenved. A májmegnagyobbo­dás ugyanis több okra vezethető vissza, köztük sok olyanra is, ami egészen ártal­matlan és nem is jár következményekkel. Az orvos sem állapit meg rögvest máj­zsugorodást, valahányszor megnagyobbodott májat tapint. Természetesen hajlik erre a diagnózisra akkor, ha tudja a betegéről, hogy rendszeresen iszik. Gyanúja azonban bizonyossággá csak akkor válik, ha a labo­ratóriumi vizsgálatok is májkárosodásra utalnak. Teljes bizonyosságot a szövettani vizsgálat ad. E célra speciális tűvel szö­vetmintákat vesznek a májból, amit meg­festve mikroszkóp alatt vizsgálnak. A szö­vettani módszerekkel teljes biztonsággal diagnosztizált májzsugorodás is megállhat, ha a beteg kepes egyszer és mindenkorra letenni a poharat, abbahagyni az alkohol- fogyasztást. Természetesen csak akkor, ha a májzsugorodás alkoholos eredetű. PUFFAD A HAS Az orvost, aki megírja, vagy elmondja, hogy a dohányzót szívinfarktus, lábérszü- kület vagy agyvérzés; az alkoholistát máj­zsugorodás, ideggyulladás, szívelégtelenség vagy delirium tremens miatt zárt intézet várja, gyakran éri a vád, hogy rémisztgeti az embereket. Ezt az alaptalan vádat is vállalni kell, igaz, nem a már krónikus dohányosok és idült alkoholisták érdekében, hanem elsősorban azokért a fiatalokért, akik még csak kacérkodnak a bűzrudacskák­kal vagy a sörös-, boros-, vagy pálinkás­poharak "súlyemelésével". Ne rettenjünk tehát vissza a májzsugorodas lényeges tüneteinek ismertetésétől! A májzsugorodást megelőző májelzsiro- sodás miatt az étkezések után gyakori a haspuffadás, és ezen csak a szellentések könnyitenek. Emellett a máj megnagyobbo­dás miatt a jobb bordaiv alatt feszülés érzésé keletkezik. A májkárosodás csökken­ti a munkabírást, és a beteg hamar elfárad. Igen gyakori az étvágytalanság és a gyors testsúlycsökkenés - annak ellenére, hogy a has puffadt. Hormonzavar miatt feltűnő lehet a férfiak merevedési képességének és a nők nemi vágyának csökkenése is. A férfiak melle nőiessé válhat. Ezek a tünetek a betegnek "az első csen­getést jelentik", amely - mikent a színházi első csengetés - jelzi, hogy bizonyos idő múlva "kezdődik az eloadas". Jelen esetben ez az első csengetés mindenképpen jelez­ze azt, hogy menjünk orvoshoz, aki előze­tes betegségeink, ivási szokásaink felöl érdeklődve, májfunkciós próbák, vagy indo­kolt esetben májszövettani vizsgálat segít­ségével megállapítja vagy kizárja májunk megbetegedését. Erre mindenekelőtt (azért van szükség, mert haspuffadast, fáradékony­ságot vagy akár mójmegnagyobbodást és a majzsugorodashoz tartozó sok-sok más tünetet más betegség is okozhat. Nem minden alkoholista betegszik meg majzsu- gorodásban, bár tény, hogy azoknak a férfiak­nak vagy nőknek, akik az 50 éves kort meg­érik és krónikus alkoholisták, 30 százaléka, tehát közel egyharmada hal meg májzsugo- rodasban. A MÁSODIK ÉS A HARMADIK CSENGETÉS Ha a bőrön a pok lábaihoz hasonló piros csikók jelentkeznek, ha a pókhas a sovány testből erősen kidomborodik és köldöksérv lép fel, ha a honalji és nemi szőrzet eltű­nik, ha a szájzüg kisebesedik, az ajkak és a nyelv sajátos piros szint vesznek fel - és természetesen, ha az orvos májzsugoro­dást állapított meg, akkor a felsorolt jeleket nyugodtan tekinthetjük "második csengetés­nek". Még ilyenkor is érdemes abbahagyni az alkoholfogyasztást, mert a folyamat megállhat és nem kerül sor a "harmadik csengetésre". ( ( A betegség soron kővetkező szakaszában ugyanis a szelet az eső, a hasvizkór vált­ja fel. Ennek kezelésében is értek el már eredményeket, de a hasvizkór végleges gyógyítása még egyáltalán nem tekinthető megoldottnak. És ha a májzsugorodásban szenvedő beteg elveszti az eszméletét vagy vért hány, sürgős orvosi, sót kórházi segítségre van szükség. A vérhányás ilyen­kor a nyelőcső gyomor felöli szakaszán lévő tágult visszerekböl származik. Az ilyen vérzést csak kórházban, speciális módszerekkel lehet megszüntetni. A hasvizkórban szenvedő beteg állandó orvosi ellenőrzésre szorul, hiszen a hasü­regben felgyülemlett folyadékot nem elég csak egyszerűen leszívni, vagy vizhajtók- kal csökkenteni, hiszen a vizhajtás jelentős sóveszteségekkel jár. A májzsugorodásban szenvedő beteg mindenféle fertőzésre fogékony. Ilyenkor természetesen ugyan­csak gyors orvosi segítségre és a megfelelő antibiotikumokra van szükség, hogy e szö­vődményektől minél hamarabb megszaba­duljon. Hamis illúziókat keltenénk, ha a májzsu­gorodás prognózisát a hasvizkór állapotában rózsásnak tüntetnék fel. A különböző erede­tű - beleértve természetesen az alkoholt is - májzsugorodás megállhat, sot a máj regenerálódhat, ha a májsejteket károsító okokat kiküszöböljük. Első helyen természe­tesen ismét az alkoholfogyasztás elhagyását kell említenünk, de ide tartozik a fertőző májgyulladások terjedésének megelőzése, amit a betegek kórházi elkülönítése szol­gál. És lényegében ezt célozza az epekő- betegség meggyógyitása is, ha a lázas, görcsös rohamokat sárgasággal jaró epeut- gyulladas kiseri. Dr. Szendéi Adam Budapesten a Kongresszusi Központban ünnepélyes keretek között köszöntötték azokat a magyar sportembereket, akik az újkori olimpiákon érmet szereztek. Méltán nevezte Őket beszédében a Magyar sport hőseinek Deák Gábor, a Magyar Olim­piai Bizottság elnöke. Nem akármilyen társaság gyűlt össze a kongresszusi központ nézőterén, amely ez alkalomra hangulatos étteremmé alakult át. Ott volt és igen nagy tapsot (kapott a kilencvenhat eszten­dős Szalai József, aki az 1912-es stockhol­mi olimpián nyert tornából ezüstérmet és láthatóan máig is jó egészségnek örvend. Nem kisebb tapsot kapott a magyar olimpiai eremrekorder Gerevich Aladár, aki ósszes- sen hétszer állhatott fel ötkarikás játékokon a dobogó legfelső fokára (1932-ben, 1936-ban, 1948-ban kétszer, 1952-ben, 1956-ban és 1960-ban). Es ha már a statisztikánál tartunk, most hivatalosan is Összeszámolták, hogy a magyar sportolók hány érmet szereztek az újkori olimpiai játékokon. A 611 éremből 205 volt arany, 168 ezüst és 238 bronz. A NOB által alapított jelvényeket nyújtot­tak át ezen ünnepi estén a magyar érmeseknek (379-en vannak az elök sorában). Es hiába igyekeztek a rendezők a lehető legrövidebbre fogni az atadás procedúráját az aktus igy is órákig tartott. S ugyan miről beszélgettek ez alkalommal a régebbi érmesek a terített asztal mellett? Természetesen többnyire a legkézenfekvőbb témáról, arról, hogy vajon hogyan szerepel majd a magyar sport a szöuli Ötkarikás játékokon. A MOB hivatalos allásfoglalasaban nem határoz meg konkrét eremszámot, mindössze annyit tűz ki célul, ho^y a nemzetek nem hivatalos pontversenyeben Magyarország az első tiz között legyen. Persze azért felvetődik mé^is a kérdés, hány aranyra, ezüstre es bronzra számíthatunk Szöulban? Négy, hat, nyolc aranyat is tippeltek némelyek, sorolva a nagy neveket, akik igencsak esélyesek. Mi inkább nem találgatunk, de reméljük, hogy folytatódik a nemes magyar hagyomány, miszerint az eredmények sokkal jobbak, mint a felkészülési feltételek 1994: házigazda az USA Nem vitás, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb eséllyel pályázott az 1994. évi labdarúgó-világbajnokság megrende­zésére, messze megelőzve a két másik jelentkezőt, Braziliát és Marokkót. Több érv is az amerikaiak mellett szólt: egyrészt az észak-amerikai kontinensen még soha­sem rendezték ezt a seregszemlét, más­részt az USA már a legutóbbi világbajnok­ságért is jelentkezett (olyan támogatók is voltak, mint Henry Kissinger, sőt a bra­zil Pele), de a FIFA (Kolumbia lemondása után) mégis Mexikó mellett döntött. Most "korrigálták" az akkor sokat vitatott határo­zatot. Azt, hogy a sportágnak létjogosult­sága van az Egyesült Államokban is, már bizonyították az 1984. évi nyári játékok: az olimpiai futballtorna iránt is óriási volt az érdeklődés, valamennyi mérkőzést telt ház előtt játszották a csapatok, akkor is, amikor a rendezők válogatottja már kiesett a küzdelemből. érmek,érmesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom