Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-10-27 / 40. szám
Thursday, Oct. 27. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. A Bush politika tízezernyi áldozata Kultúránk problémái Varadi Júliának, a budapesti Elet és Irodalom c. kulturális folyóirat munkatársának new yorki látogatása folyamán alkalma volt találkozni Susan Sontaggal, a neves amerikai ironovel. A beszelgetes szövegéből az alanti érdekes részleteket közöljük. Váradi Julia többek között megkérdezte Sontagot, mi a véleménye a magyar irodalomról. Kitűnőnek tartom - válaszolta Sontag.-A nyugat-európai vagy az egyesült államokbeli értelmiségiek tudnak a magyar zenéről, Bartókról, esetleg Ligetiről, sót, mostanában egy kicsit többet is, mert a lemezkiadás igen magas színvonalú. A Hungarotonról beszelek természetesen, meg azokról a magyar zenészekről (akik egyre többet utaznak a világban. Es tudnak a magyar filmekről, amelyek az amerikai nagyvárosokban igazi sikert arattak. t Kezdve az Anghi Verával. Mephistóval. Es hát tudnak a magyar írókról. Lukacsról is, persze, aki évekig egyedüli reprezentánsa volt a magyar kultúrának, hiszen németül publikált, igy eljutott a nyugat-európai olvasókhoz. Mára e^yre többi új név bukkan fel, az érdeklődés Amerikában növekszik.-Kiváncsi vagyok arra, hogy az eredendően optimista amerikai hogyan tudja befogadni az alapjaiban pesszimista magyar irodalmat? ,-Ne higgye, hogy az Egyesült Államokban mindenki olyan optimista! Azok az emberek, akik valóban olvasnak és tájékozódnák a világról, már nem igazan derűlátóak ebben az országban sem. Természetesen sokféle közönség létezik. Ma Amerikában minél tanultabb valaki, annal kisebb a jövőbe vetett hite. Persze hogy van különbség köztünk, de hát minden nép különbözik a másiktól. Ezen az országon belül is óriási különbözőségek vannak. Hadd mondjam el - bár nagyon nehéz ezt az európaiaknak megmagyarázni -, hogy ebben az országban mennyivel alacsonyabb szintű az oktatás. Például a középiskolát végzettek között igen sok olyan akad, aki nem tud Írni, olvasni, a történelemről fogalma sincs, e^yeb kultúrákról nem is beszelve. Sehol a világon nincs ilyen állapotban az oktatás. Mint ahogy a legkulturaellenesebb tévéműsort is itt találják ki.-Nem túlzás ez? Hiszen a sok remek egyetem, a jó hírműsorok...-tín most az átlag iskolákból és az átlag tévéműsorokról beszélek. A kulturális barbarizmus kifejezést kell (használnom, mert szerintem az folyik itt. Es meggyőződésem, hogy ez igen komoly hátrányt fog jelenteni gazdasági es politikai rendszerünk szamára. A felnőtt lakosság húsz százaléka nem tud írni, olvasni. Nem vállalhatnak olyan munkát, amelynek minimális feltétele a legegyszerűbb szövegolvasás. Ez szerintem hamarosan Európa és Ázsia möge fog állítani bennünket gazdaságilag is.-Nem lehet, hogy tűi pesszimista amerikai létére?-Ez a véleményem. Lehet, hogy ha másként kérdezne, nem ezt a választ kapná. Nemcsak az oktatási rendszerünk nagyon rossz, hanem a vezető politikusi réteg szellemi színvonala is alacsony, harmadrangú emberek mennek politikusnak. Ez egyáltalán nem vidító gondolat. Nem lehet tehat a dolgot optimizmusra és pesszimizmusra korlátozni; ez indokolatlan egyszerűsítés lenne. TERJESSZE LAPUNKAT WASHINGTON,D.C. Az amerikai fogyasztók legismertebb szószólója., Ralph Nader szervezetének, a Public Citizen-nek most kiadott 52 oldalas tanulmánya szerint Bush alelnök személyesen felelős több tízezer amerikai haláláért és több százezer sérüléséért, vagy betegségéért. A tanulmány, melynek cime "Kockára tette az amerikai nép egészségét és biztonságát" Busht teszi felelőssé többek között az autóbiztonsági felszerelések bevezetésének elszabotálásáért. Amikor végre hosszú kísérletezések után kifejlesztették az u.n. légzsákokat (air bags), amelyek összeütközések esetén automatikusan felfújódnak és megvédik az autók utasait, javasolták, hogy minden amerikai autót ilyen felszereléssel adjanak el a közönségnek. Annak idején Bush alelnök volt az u.n. Task Force on Regulatory Relief (Szabályozásokat Enyhítő Külön Bizottság) elnöke. Az autóipar sürgetésére a kormány elvetette e követelmény bevezetését az autóiparban. Most csak a legdrágább autókban van ilyen felszerelés. A sok millió olcsóbb kocsik tulajdonosai a védőőv (seat belt) használata ellenére is százával pusztulnak el autóössze'útkózésekben. Reagan elnök 1981. február 17-én nevezte Busht ebbe a külön bizottságba, hangoztatja a tanulmány. Mi volt Bush alelnök egyik legelső teendője? Öt héttel kineveOktóber 18-án, kedden meggyilkoltak a 28 éves Christopher Hóban és a 24 éves Michael Buczek rendőröket New Yorkban. Mindkettőjük életét a kábítószer-üzérek revolvere oltotta ki. A két fiatal rendőr halálát azonnal kihasználta George Bush, a republikánus elnökjelölt, aki ismételten azt óhajtja elhitetni az ország szavazóival, hogy a halálbüntetés megoldja a kábítószerek problémáját. Mi a tény? Florida, Georgia és Texas államokban érvényben van a halálbüntetés. E három államban többen követnek el súlyos bűntetteket, mint azokban az államokban, ahol tiltják a halálbüntetést. Massachusetts államban, Michael Dukakis kormányzása alatt, alacsonyabb a súlyos bűncselekmények száma, mint bármely más államban. A hivatalos statisztika bizonyítja, hogy a halálbüntetés semmivel sem csökkenti a súlyos bűncselekmények számát. Csupán a felületes és demagóg politikusok szerint "oldaná" meg a halálbüntetés a kábítószerek egyre nagyobb terjedésének problémáját. Feltesszük a kérdést: mi a magyarázata annak, hogy a világ leghatalmasabb országa képtelen megakadályozni a kábítószerek behozatalát? Mi a magyarázata annak, hogy az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államokban viszonylagos méretekben is többen lesznek rabjai a kábítószereknek, mint bármely más országban. E kérdésekre megtaláljuk a választ, ha figyelembe vesszük, hogy George Bush, amikor a CIA elén állt, együttműködött Noriegával, Panama katonai diktátorával, aki aktiv részt vett a kábítószerek USA- ba való behozatalában. Magyarázatot találunk, ha figyelembe vesszük, hogy Reagan elnök Bush alelnókót állította azon szervezet élére, amelynek hivatasa volt a kabizése utón körlevelet küldött ki a legnagyobb amerikai részvénytársaságok vezetőihez, amelyben megkérdezte tőlük, hogy mi az a tiz szabályozó intézkedés, amely leginkább aggasztja őket? Segítségükkel majd úgy tudunk intézkedni, hogy elősegítsük a közgazdaság fejló'dését, amelyre oly nagy szükségünk van. Számos nagy cég be sem várta Bush levelének kézhezvételét. Egy nappal Bush kinevezése után Ely Lilly, a hatalmas gyógyszergyár jogtanácsosa levelet irt Bushhoz, amelyben elpanaszolta, hogy a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszer Ellenőrző Hivatal (Federal Food and Drug Administration) azon szabálya, hogy a gyógyszergyáraknak figyelmeztető címkét kell tenni a gyógyszereik mellé, melyben rámutatnak a gyógyszer mellékhatásaira, "évi 100 millió költség- többletet" jelent. Bush azonnal felfüggesztette e szabályt. Az Ely Lilly cégnek ez átlag évi 100 millió dollár külön jövedelmet biztosított. Ezrek fizettek ezen egyetlen intézkedésért életükkel, vagy egészségükkel. Megjegyzendő, hogy Bush alelnök néhány nappal a bizottság élére való kinevezése előtt lemondott az Ely Lilly igazgatósági tagságáról. Egyéb befektetései mellett részvényes volt a nagy gyógyszergyárban. 1,500 részvénye volt, melyeknek értéke megközelítette a 100,000 dollárt. tószerek behozatalának lehetetlenné tétele. Bush "tevékenysége" teljes kudarccal végződött. Az utolsó nyolc évben egyre több kokaint, heroint, marijuanát hoztak be az országba és egyre többen esnek áldozataivá a kábitószereknek. A Reagan-kormány képtelennek bizonyult e fontos problémát megoldani. November 8-án, amikor a szavazó urnákhoz megyünk, alkalmunk lesz e helyzeten változtatni, alkalmunk lesz Dukakisra szavazni, aki - mint Massachusetts kormányzója - bebizonyította, hogy hathatós lépesekkel győzelmet arathatunk a kábitószer- űzérek felett és tkábítószer-mentessé tehetjük az Egyesült Államokat. WASHINGTON,D.C. A szenátus elvetette a Reagan kormány azon kérését, hogy irányozzanak elő 150 millió dollárt az Egyesült Nemzetek Békefenntartó Osztaga részére. Ez visszás helyzetet teremt különösen, ha a Szovjetunió hajlandó e célra a ráeső összeget előirányozni. MAGYAR-UROLÓGUS Dr. George Klein Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: ' 120 East 79th St., New York, NY 10021 110-45 Qoeens Blvd.. Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő . • Vese- és hófyagdaganaíok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk GYILKOL A KÁBÍTÓSZER
