Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-10-20 / 39. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 20. 1988. SZÓT KÉREK EMIGRÁCIÓNK JÖVŐJE A demokratikus jelszavak felkapottak lettek honi szféráinkban is, és létrehozták a Magyar Demokrata Fórum elnevezésű társadalmi szervezetet. Ezen felbuzdulva az itteni emigrációs vezeték elhatároztak, hogy ok is életre hívnak egy fórumot. 1988. március 6-án Garfielden a Magyar Ankét keretében formálisan is megalakult a Magyar Fórum. A két Magyar Fórum, az óhazai a belpolitikai, az itteni pedig külpolitikai kérdésekben munkálkodik. így tökéletesen kiegészítik egymást. Itt jegyzem me^, hogy a második Magyar Ankétot ismét Garfielden rendeztek meg szeptemberben, melyre minden magyart meginvitáltak val­lási és politikai hovatartozás nélkül. A Magyar Fórumok a demokratikusabb elvek itteni-otthoni megvalósítását lesznek hivatottak szolgálni és a hon áhított össze­tartást (a Magyar Egység Szolgálatában) szorgalmazzák. A mai emigrációs állapotunk jellegzetességei ne a széttagoltság, széthú­zás jellemében nyilvánuljanak meg, inkább az egymáshoz való közeledés (az összetartás eszméje) legyen alappa magyarságtudatunk­nak. A közelebbkerules egymáshoz elenged­hetetlen feltétele létünknek, fóleg most, amikor Erdélyorszagban a magyarság felszá­molását szorgalmazzák. Az otthoni változás szele behatolt a világkóz véle meny szféráiba^ de még a hatalmas politikai^ gazdasági tekintéllyel rendelkező Ny.-Nemetország is t képtelen politikailag odahatni, hogy lebeszelje Ceau- sescut áttelepítő politikájáról. Pedig a szászok is érzik a "csaui" rendelkezések hátrányait. Magyarország nincs olyan hely­zetben, hogy egymagában megváltoztassa Ceausescu rendelkezéseit, ezert nekünk kell segíteni és mar az is hatalmas segítség, ha szét értünk egymással. Poór Molnár Imre WAYDITCH PROGRAM NEW YORKBAN Wayditch Gábor születésének 100. évfor­dulója alkalmából a Columbia Egyetem rádióállomása, a WKCR-FM (89.9) novem­ber 4-én, pénteken d.u. 3-tól 5.30-ig opera­részleteket közvetít Wayditch műveiből. Ezenkívül Peter Goodman, a Newsday kiváló zenekritikusa, Bili Zakariásén, a N.Y. Daily News-től és más zeneszakértők beszelnek "The 20 th century's most neg­lected operatic master" címen Wayditch munkásságáról. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a különlegesen erdekes rádióműsorra. NAAP CERTIFIED BÁLINT MARIANN! «... ENGEDÉLYES PSZICHOTHERAPEUTA PSZICHOANALÍZIS ES RÖVID TERÁPIA Depresszió, krízis intervenció, párkapcsolati problémák, szorongás es egyéb tünetek Washington Square GREENWICH VILLAGE KÖRNYÉK Konzultáció kizárólag előzetes telefonbejelentés alapján (212)460 5949 Amerikai gyarmat lesz e Kanadából? Csaknem négy év óta folyik az a nagy jelentőségű történelmi fordulót jelző orszá­gos vita, amely Kanada népének figyelmét és érdeklődését foglalkoztatja, amihez hasonló nem nyilvánult meg az elmúlt száz esztendő óta. A vita akkor indult el, amikor az uj kozervativ kormány nevében Brian Mulroney miniszterelnök bejelentette, hogy Kanada és az Egyesült Államok között megindultak az úgynevezett Free Trade, azaz a szabadkereskedelmi tárgyalások, amelynek lényege az volna, hogy lebontják a vámfalakat a két ország között, szabad piac nyílik meg, a teljesen szabad keres­kedelem előtt nyitva utat. Azonban ezt a kísérletet történelmileg vizsgálva a két ország viszonyában, majd a mai kialakult helyzetet tekintve, úgy a két ország, mint az ország sorsáért aggódók, felelősséget érzők, (akik nemcsak gazdasági, dollár és tőkés üzleti profit szempontjából, de nemzeti, hazafias érték mércéjével is vizsgálat tárgyává tették a kérdést), megütötték az ellenzéki hangot. Szervezett erőket mozgattak meg, először is szak- és farmer szervezeteket, és egész sor demokratikus és más népi szervezetet; majd széles, átfogó mozgalmak indultak, mint a Council of Canadians, a pro-Canada mozgalom, melyek tömeges "szabadkeres- kedelem'l.ellenes akciókat vezetnek le. A tárgyalások eredményeként azután ez év január 2-án Mulroney és Reagan aláírták a kereskedelmi egyezményt. Tudjuk, hogy az USA-ban volt hivatalos vita mel­lette és ellene, bár meg sem közelítette a kanadait. De az egyezmény aláírása Kanadában uj lendületet adott az ellenzéki mozgalomnak. A Mulroney-kormány pedig több, mint tiz millió dolláros propaganda-kampányt indított az államkasszából, hogy az alkut lenyelesse a kanadai néppel. Mulroneyék fo érvelése természetesen az, hogy Amerika a leggazdaságosabb es a legnagyobb felvevő piaca Kanada árúinak (exportunk 60 százaléka), hogy ez biztosít­ja a százezernyi munkaalkalmat, és sok más "jóság" biztosítéka. Mik a tényék? Legelőször is a 60 százalék amerikai ex­portunk nagyobb részé az itt olcsón szerzett nyersanyagokból szármázik. A Free Trade tárgyalások kezdete óta Kanadában gyárak, üzemek amerikai leányvállalatainak sorát zárták be, számos olyant, amely ezernel több munkást alkalmazott. Hasonlóképpen számos kanadai exportárut az USA kizárt a piacról a protekcionalis vámvédelemmel. Az is kitudódott, hogy amerikai követelés­re és a kanadai toryk készsége folytan lényegeben Kanada egesz gazdasági struk­túrájára az Összes társadalmi biztosítási és népjóléti programra, sót kulturális intéz­ményekre, nemkülönben az energiaforrások­ra, meg a friss vízrendszerre és szabad befektetésekre is kiterjednek a tárgyalások. Lényegében Kanada nemzeti jellegének elvesztéséről, gyarmattá tételéről van szó. Számos olyan jól tájékozott, szakértői vélemény hangzott már el, melyek meglátá­sa szerint e terv megvalósulásával Kanada a harmadik világ országainak színvonalára süllyedne. Mindezeknek természetes vele­járói az állami függetlenség, a nemzeti szuverénitás elvesztése, Kanada teljes integrálása Amerika terveibe. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT NAPLÓ Az utóbbi hónapokban sokkal több pénzt találok az utcán, mint valaha. De hát nem olyan nagy összegről van szó, ami mondjuk, elég lenne lapunk deficitjének fedezésére. Távolról sem. Az igazat megvallva csupán pennykről van szó. Evekkel ezelőtt ritkaságszámba ment, hogy egy-egy pennyt láttam az utcán hever­ni^ Ez most lényegesen megváltozott. Úgy­szólván nem múlik el nap, hogy ne találnék egy pennyt, de van olyan nap is, amikor három, négy pennyvel is sikerül gazdasági helyzetemen változtatni. A magyarázat egyszerű: a( penny elvesz­tette vásárlóerejét. Volt idő, amikor egy pennyert (centért) rágógumit, vagy cukor­kát lehetett vásárolni. Két centért meg- vehettük a N.Y. Times egy példányát, amiért most 35 centet kell fizetni. Két centért lehetett egy zsemlyét vásárolni, amiért ma 10-15, vagy 25 centet kell a pultra tenni, attól függően, hogy hol vásároljuk. Ot centért utazhattunk a földalattin, vagy az autóbuszon. Mindez eszembe juttatja Andy Rooney, CBS tudósítót, aki nemregen kísérletet tett: a Grand Central állomáson letett a padlóra egy-egy centet pár lábnyira egy­mástól. Ott állt és figyelte, felveszik-e a járókelők? Semmi nem történt. Senki sem figyelt fel a pennykre, vagy nem tartot­ta érdemesnek lehajolni és felvenni. Ezt követően öt centeseket helyezett el ugyanolyan módon. Azokat már kis kése­delemmel ugyan, de felvették. Majd 10 és 25 centeseket helyezett a padlóra. Ezek perceken belül eltűntek. Mindez csupán arra ad magyarázatot, hogy miért találok az utóbbi hónapokban olyan sok pennyt. Lusztig Imre TÚLSÓK A LUXUSSZÁLLODA CHICAGO, Dl. A városban mar működik négy luxusszálloda: a Nikko, a Swiss Grand, a Fairmont és a Hotel-21 East. Ezekben a szállodákban egy napra 160-265 dollárt számítanak, és az utolsó két esztendőben épültek. Jelenleg három újabb luxusszálloda van épülőben: a Four Seasons, az Interconti­nental és a Hyatt Suites. Ezeket a követ­kező 18 hónapon belül szándékoznak meg­nyitni. A négy szálloda eddig jelentős haszonra dolgozott. Most azonban az újabb három hotel megnyitásával egyes bennfentesek felvetik a ^érdést: nem hoz-e ez a (helyzet a konjunktúrával szemben dekonjunktúrát? Ingatlan-szakértők attól tartanak, ho^y a Houston, Tex.-i ingatlan válság csiráját hordja magában a luxusszállodák építése. Felmerül a kérdés: nem viszi-e a válság­ba ez a helyzet azokat a bankokat, amelyek több száz millió dollárt kölcsönöztek a szállodák építésére?

Next

/
Oldalképek
Tartalom