Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-06-30 / 26. szám
Thursday, June 30. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. A piacgazdaság kiépítése Mélyül a hitelbankok válsága Lusztig Imre riportja Az utóbbi hónapokban beszámoltunk az ország takarók- ás hitelbankjainak problémáiról. A legújabb adatok szerint e bankok helyzete minőségileg súlyosabb lett. 3118 takarék- ás hitelbank működött az országban és eddig már több, mint 500 csődbe jutott és újabb 500 a csőd szelén áll. Ha a "Loan Bank Board" - mely hivatva van ezen intézmények ellenőrzésére - beszüntetné az 500 bank működését, nem volna elegendő pénz fedezni a csődbe jutott bankok betétjeit. A kongresszus már a múlt évben 10.8 billió dollárt irányzott elő ezen intézmények problémájának megoldására. A (legújabb adatok szerint ez ev első három hónapjában ezen intézmények deficitje elerte a 3.78 billió dollárt. ( A Texas-i hitelbankok "kimentese" (más, erősebb alapon álló hitelbankba tömörülése) egyedül hallatlan sokba kerülne, és ennek az összegnek nagy részét a szövetségi kormánynak kellene előteremtenie. A szakértők véleménye szerint a hitelbankok ez évi deficitje meghaladja a múlt évi 7.6 billió dollárt. KI A FELELŐS? Egyesek szerint a hozzá nem értő bankvezetők a felelősek, akik magas kamat Ígéretével próbáltak több betétest szerezni és olyan hiteleket folyósítottak, amelyekre nem volt kellő fedezet. Mások viszont az olajipar összeomlásával és az azt követő ingatlan válsággal magyarázzák a válságot. ( A tény az, hogy mindkét tényező fennállt és ehhez hozzátehetjük, hogy a Loan Bank Board, a szövetségi közeg, nem teljesítette feladatát, nem ellenőrizte kellően e bankok működését és nem tett lépéseket a válság megakadályozására. Az Arizona-i Phoenixben működő hitelbank, a Merabank hajlandónak mutatkozik bekebelezni a válságban lévő texasi hitelbankokat, ha a szövetségi kormány jelentős hozzájárulásával lehetővé teszi. R. Dan Brumbaugh, Jr., a Loan Bank Board volt tagja és jelenlegi pénzügyi tanácsadó szerint a texasi bankok "bekebelezése" nem kevesebb, mint 75 billió dollárt igényelne. Fernand J. St. Germain, Rhode Island-i demokrata képviselő szerint "még nem értük el a válság mélypontját." Charles E. Schumer, brooklyni demokrata képviselő hozzátette: "Mindinkább világossá válik, hogy az adófizetőknek kell majd fedezniük a hitelbankok deficitjét." Senkinek se legyen kétségé, a párt- és állami vezetésnek is az a meggyőződése, hogy a gazdaságban gyökeres változásra van szükség . Az ehhez szükséges feltételek kialakítását megkezdtük, fel kellett mérnünk egy fordulat időbeli és tartalmi követelményeit. Ebből adódó következtetésünk egyértelmű: mindenben és egyszerre javulást eredményező, azonnali fordulatot nem remélhetünk. Ezt nem Ígértük, s felelősen ma sem Ígérhetjük. A társadalmi méretekben érezhető fordulathoz társadalmi-gazdasági viszonyaink, a gazdasági mechanizmus, értékrendünkj ideológiai, tudati állapotunk megváltoztatása egyaránt szükséges. AZ ÁTVETT SZOCIALIZMUSMODELL ÖRÖKSÉGE Még mindig szembe kell néznünk az átvett szocializmusmodell gazdasági és társadalmi örökségével, annak máig nyúló következményeivel. Sajnos, ennek következtében is olyan, a hazai adottságokhoz nem illeszkedő termelési szerkezet alakult ki, amelynek nemzetközi versenyképessége egyértelműen rosszj nem ( megfelelő, az ország perspektíváját veszélyeztető. Ezért tekintjük jövcink kulcskérdésének a termelési szerkezet átalakítását, a világpiaci nyitást. A magyar gazdaság évek óta visszatérő strukturális problémáit, egyensúlyzavarait a múlt öröksége, az elkövetett hibák és a tévedések együttesen okozzak. Ezek következménye a termelési tényezők alacsony hatékonysága, a piac kiépitetlensége, a tőkepiac vagy a nagyobb teljesítményre serkentő > verseny hiánya. Gondolni kell külgazdasági képességünk azon szerkezeti és szervezeti gyengeségeire is, amelyek az elzárkózás korában kialakult politikaigazdasági gondolkodásmód eredői. Szembe kell néznünk a társadalmi, emberi tényező gondjaival is: a népesedési folyamatok kedvezőtlen alakulásával, a lakosság egészségügyi állapotának romlásával, a társadalmi beilleszkedés zavaraival, a munkaerkölcs lazaságaival, a munkakultúra egyenetlenségeivel. Vitathatatlan, hogy e problémák megoldásához, a feszültségek oldásához több pénzre lenne szükség. Sokat nyerhetünk azzal is, ha megszüntetjük gazdálkodásunkban a pazarlást, ha jobban megszervezzük a munkát, ha átcsoportosítjuk az eszközöket, de a bővebb anyagi forrásokat elsősorban nem a takarékoskodás, hanem a bátrabb, a szabadabb és főképpen az ésszerű vállalkozás biztosítja. Most nemcsak spórolni kell, hanem tudni kell megkeresni a pénzt, , a több pénzt, a nagyobb jövedelmet! Régóta ( foglalkoztat mindenkit, hogy a veszteséges tevékenységek, illetve vállalatok életben tartásara igen nagy Összegeket költünk. Nyilvánvaló, hogy ezt a jövőben nem folytathatjuk. De meggyőződéssel vallom: a magyar népgazdaságban nagy jövedelemkiesés nem csupán a veszteséges vállalatoknál, hanem azáltal keletkezik, hogy - részben mechanizmusunk fogyatékosságai miatt, részben szubjektív hibák következtében - elszalasztjuk a nagyobb nyereség, a nagyobb jövedelem elérésének lehetőségét. Ezért szakitanunk kell azzal a felfogással és gyakorlattal, amely anyagi és politikai értelemben is a kózépszerúsége- get, a felszínen maradást honorálja. NEMETH MIKLÓS Minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a versenyképesség nemzetközi szintre emelését, az exportorientáció erősítését. Az ország jövője attól függ, hogy sikerül-e a nemzetközi versenyben lemaradásunkat megállítani, majd a felzárkózást megindítani. A KOR SOKFÉLE VÁLSÁGA Mind hazai erőforrásaink ^'obb hasznosítása, mind a külföldi működötöké bevonása azt igényli, hogy összehangoltan fejlesszük a belföldi árú-, pénz-, tőke- és munkaerő- piacot. Nagy tartalék és szervezőerő rejlik a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztésében, a vállalkozások formáinak gazdagításában, a tulajdonosi érdekeltség erősítésében, a társadalmi tőke mobilitásának javításában. Ezért támogatjuk egy korszerű, a mai kor követelményeinek megfelelő társasági törvény megalkotását, amely az eddigieknél jobb lehetőséget teremt a különféle szocialista tulajdonformák, a magántulajdon, valamint a külföldi tulajdon működéséhez. A fogyasztás- és jó'vedelemkorlatozo politika helyett a teljesítményelv kemény érvényesítése az az ut, melyet járnunk kell. De nemcsak a teljesítménynek megfelelő jövedelmet kell hangsúlyozni, hanem az adott jövedelemhez tartozó munkát is mindenkitől meg kell követelni. E nélkül felborul az egyensúly. Az átfogó politikai-gazdasági reform megvalósítása igen sok, még korántsem tisztázott kérdést is felvet. Ma minden gondolkodó ember beleütközik a rövid, illetve hosszú távon megoldható és megoldandó kérdések ellentmondásaiba. Megoldandó kérdés a részvénytársaság, a tőzsde beillesztése a szocialista tulajdonviszonyok működésébe, az ésszerűen elviselhető infláció, vagy az állami adósságvállalás mértéke. Mindez - rövid és hosszú távon - különböző társadalmi problémákat, eltérő egyéni és közösségi érdekeket érint és a megoldás csak a gazdasági és társadalmi előnyök és hátrányok nyilvános mérlegelése alapján alakítható ki. A politikai vezetésnek ilyen körülmények között feladata egyrészt olyan intézményi kereteket, nyilvánosságot, mechanizmusokat kiépítenie és működtetnie, amely garancia arra, hogy nem ismételjük meg a múlt hibáit, másrészt magaban a reform- folyamatban gondoskodnunk kell arról, hogy - egy hasonlattal elve - a reform számára a "házépítéshez szükséges terv" és a hozzáértő, felelős "építésvezető" is rendelkezésre álljon. Politikai intézmény- rendszerünk reformja lehetőséget ad arra, (folytatás a 6. oldalon) DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval Magas vérnyomás ★ Cukorbetegség Szív, tüdő, máj, gyomor is egyéb megbetegedések Rendeles előzetes bejelentésre Tetyes kivizsgálás • Biztosítást elfogadok! 330 East 79th St. #1-D (lat és 2nd Ave., között) Tel: (212) 737-0370 NÉMETH MIKLÓS AZ MSZMP KB TITKÁRA AZ ORSZÁGOS PARTERTEKEZLETEN ELHANGZOTT FELSZÓLALÁSÁBÓL
