Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-06-16 / 24. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16. 1988. 11. Moldova György: ■ Bűn az élet««. (Riport a rendőrökről) ,A fogdás leveszi a bilincset a fiú kézé­ről - az épületen belül az őrizetesek csak igy közlekedhetnek, a nyomozó int az őrnek, hogy elmehet és cigarettával kínálja meg a fiút:-Először arról mondjál valamit, hogy milyen márkájú es tipusu kocsi a kedven­ced?-Az Austin 140 Farina. Hat darabot sze­reztem egy roncsteleprólj három használha­tót akartam építeni belőle: egyet eladtam volna, ebből kijön a roncsok ára, egyet magamnak hagyok, egyet az apámnak.-Apad tudott a dolgaidról?-Az elején még igen, tizennégy éves koromban elkotóttem egy motorkerékpárt, akkor meg elsimította az ügyet, de később már tudtam, hogy nem segítene. Nagyon tiszteltek a munkahelyén, most áll a negye­dik kitüntetése előtt, ertem nem kockáz­tatta volna a tekintélyét.-Milyen tipusu autókat vittél el?-A haverok azt mondtak, hogy a Trabant­ba nehez bejutni, es meg akartam mutat­ni, hogy nekem sikerülni fog. Egyébként az NDK-s kocsiknak megvan az az előnyük, hogy az ember távolabbról is felmerheti a helyzetet; ha jobbra áll a kulcslyuk, akkor nyitva hagyták, ha balra, akkor bezárták, más típusoknál, például a Ládánál egy rugó visszahúzza a zárat. Másik nagy előny: az öreg Trabantok általában mar úgy ki vannak kopva, hogy idegen kulccsal is köny- nyen el lehet indítani ókét.-Mikor hoztad el az első kocsit?-Felírtam mindent a noteszembe, nyomo­zó úr, ha ideadja, pontosan meg tudom mondani - Zoli megkapja a naptárat, lapoz­gat benne -, itt van: "Trab, január 19."-Nem féltél, hogy ha lebuksz, ez a nap­tar bizonyiték lesz ellened?-Ha csak ezen múlik, ki tudtam volna dumálni magam, mert fusizgattam. hoztak hozzám Trabantot is javítani. Éjjel fél kettőkor kötöttük el á kocsit a Zsöka utcából, egész nap furikáztunk vele. Dél­utánra elromlott, beálltunk a Corvinnal szemközti parkolóba és megbútyköltem a karburátort.-Meddig hasznaitatok egy kocsit?-Általában ^három napig, mert tudtuk, hogy ennyi idő után kezdik körözni es meg­bukhatunk vele. Ezt a Trabantot is levit- tuk Úriba es leparkoltunk az országúton, a belsejét lefújtuk fagyálló spray-vel, hogy ne maradjon ujjlenyomat utánunk, bar ál­talában nem tapogattuk a kocsikat. A haver autójával jöttünk vissza Pestre, néztük, nem találunk-e valamilyen alkalmi utast, aki az üzemanyag arat kifizetné, de sajnos nem: akadt ilyen.-Január 21-én Kőbányán jártunk a Zalka Máté térén,, ott szedtünk fel egy másik Trabantot.-Ezt hogy nyitottad fel?-Kiemeltem a hátsó ablakot és kirete­szeltem az ajtókat. Lementünk vele Úri­ba, tudniillik a haverok szereztek vevőt a lent hagyott Trabant gumijaira - ez akko­riban hiánycikknek számított, az iparos megadta volna értük a bolti ár felét. A kocsit már nem találtuk meg az országúton, ahol leállítottuk, betolta valaki egy épülő ház kerítése mögé, ugatott a kutya, koc­kázatos lett volna bemászni. Mondtam a haveroknak: látjátok, ezek sokkal nagyobb tolvajok, mint mi! A pénz viszont minden­képpen kellett, hazajöttünk Pestre, leszed­tük a Zalka téren talalt Trabant gumijait, és azokat adtuk el.-Hogy mentetek tovább?-Még azon az éjszakán elkótóttünk egy nyolcszemélyes Barkas buszt.-Farkas-barkas az is jó? - kérdezi mo­solyogva a nyomozó.-Úgy ahogy tetszik mondani. Ugyanaz­zal a kulccsal el tudtam indítani, mint előzőleg a két Trabantot - ezen vittük el a gumikat az iparoshoz. Úgy látom Marl- boroja van nyomozó ur, megkínálna egy szállal?-Tessék Zoli. Nem hoznak be neked?-A smasszerek mostanában azt vették a fejükbe, hogy csak magyar cigarettát engednek be, nyugatit nem. Ugyanez a helyzet a csokikkal is: a Sport szelet bejö­het, a Milkát visszaküldik, attól félnek, hogy valamilyen drogot tartalmaz.-A Barkas mikróbusznál tartottunk, mit csináltatok vele?-Három nap múlva azt is kivittük az erdőbe es otthagytuk.-Milyen időben e's milyen körülmények között szerettei "dolgozni"?-A hétvégeken, mert olyankor nincs for­galom. Az ónos eső is jó, minél mocskosabb az idÓ, annál jobb, mert kevesebben sétál­nak az utcán. Ami a helyszint illeti: a magas­házak tövében volt a legbiztonságosabb, mert a tulajdonos esetleg a kilencedik emeleten lakik, és hiába látja az ablakból, hogy mi történik a kocsijával, mire leér, én mar Budán járok vele.-Mennyi idő alatt nyitottál ki egy kocsit?-Általában két perc kellett hozzá, be­nyomtam az ablakot es kész. Uj Trabant­tal nem is próbálkoztam, mert azzal egy negyedórát is kellett volna szenvedni, ek­kora kockázatot pedig nem ér meg az egész. (folytatjuk) HÁLAADÁSI ÜNNEPÉLY lesz New Yorkban Bartók Béla hamvainak hazavitele alkalmával az Unitarian Uni­versalist Church-ben, 40 E 35 St. alatt, vasárnap, junius 19-én, reggel 11 órai kez­dettel. Rendkívüli előadást tartott május 28-an a Madách Szinház. A Macskák című musi­calt tűzték műsorra, s az előadás teljes bevételét a Romániából Magyarországra áttelepülni kívánók támogatására ajánlot­ták fel. MOST MÁR VEHET 5-től 30 EVES HASZNÁLATRA LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja. Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, N.Y. .10118 Telefon: 212 695-2245 Este: 718 793-7093 jVfimML/NAPLÓ A PAPIRPOHAR SZEREPE Irta: Lusztig Imre Volt idő, amikor a papirpoharat arra használtuk, hogy szomjunkat oltsuk hideg vizzej, coca colaval, narancslével és egyéb hüsitó itallal. A papirpohár szerepét elhomályosítot­ta a new yorki hajléktalanok egyre növek­vő serege, akik papirpoharral a kezükben kéregetnek a járókelőktől. Egy evvel ezelőtt csak szórványosan találkoztunk a papirpoharas kéregetokkel. Ma már ott latjuk őket a vasúti és autóbusz állomásoknál, a szupermarketok bejáratánál, a vendéglők előtt, az utcasarkokon, a föld­alatti vasúti állomásokon, vagyis mindenütt. Érdemes megfigyelni, hogy a papirpoharas kéregetibk több kategóriába tartoznak. Vannak, akiknek ruhája nem sokban külön­bözik az átlagos járókelőétől. Ezeknek nagy része fehér bÖríl. Van köztük fiatal, de a legtöbb idős. Ott állnak a papirpoharral a kezükben, nem szólnak egy szót sem, es le lehet olvasni az arcukról, hogy szégyen­keznek es legszívesebben eltemetnék magu­kat, ' hogy megszabaduljanak keserves sor­suktól. Egy másik kategóriába tartoznak azok, akik a kéregetést, mint "mesterséget" űzik. Ezeket leginkább a földalatti vonaton lehet látni. "Vietnámi leszerelt katona vagyok" - mondja a kéregetÓ; esetleg millába van. Majd igy folytatja: "Feleségem és két gyer­mekem van. Képtelen vagyok munkát kap­ni, és ez késztet arra, hogy támogatásu­kat kérjem." Megfigyeltem, hogy a túlzsúfolt kocsi­ban a kb. 75 utas közül hatan dobtak be valamit a poharaba. Ha csupán 25 centet kapott mindegyiktől, az $1.50-t tett ki. A vonat tiz kocsiból áll, és ha mindegyik­ben ilyen eredményt ért el, akkor 15 dol­lár "jövedelem"-re tett szert. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik teljesen elhanyagolt állapotban vannak, piszkos rongyokba öltözve járnak és le lehet olvasni az arcukról, hogy vagy kábító­szerek, vagy ^alkohol áldozatai. Szükségük van pénzre főleg azért, mert szervezetük megköveteli ezeket a kábitószereket. Külön kategóriába tartoznak azok, akik a szupermarketok, vendéglők előtt tart­ják a papirpoharat a járókelők ele. Ezek bizonyara nem tanultak pszichológiát, de úgy vélik, hogy azok, akik vásárlókocsik­ban viszik haza a tejet, vajat, kenyeret, gyümölcsöt, húst, sajtot, stb., vagy azok, akik teli gyomorral hagyják el a vendéglőt, sajnálkoznak majd fölöttük és bedobnak egy-egy 25 ceintest a kinyújtott kézben tartott papirpohárba. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom