Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-05-12 / 19. szám

Thursday, May 12. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Az AIDS és az ártatlanok WASHINGTONjD.C. Első ízben fordul elő az USA történetében, hogy a szövetségi kormány egészségügyi füzetet küld ki min­den állandó lakáscímmel rendelkező lakos számára. A füzet az AIDS betegségre vo­natkozó fontos tudnivalókat tartalmazza. Éppen legfőbb ideje ennek, mert a betegség folyamatosan, fokozatosan átterjed a 'leg­nagyobb kockázatot viselő csoportokról", vagyis a férfi homoszexuálisokról és a kábítószereket intravénásán magukba fecs- kendezokről, több más csoportra is. Statisztikailag szemlélve a kérdést, az AIDS-szel született gyermekek pusztán lábjegyzetnek tűnhetnek ebben a járványban, amely eddig több, mint 28,000 életet kö­vetelt. Mégis a majdnem biztosan halálra Ítélt gyermekek szenvedése szinte tűrhe­tetlen érzelmi megterhelést jelent a csalá­doknak. S a követelményeknek nem megfe­lelő kórházi és nevelőotthoni ellátás be­árnyékolja az országban élő 588 beteg gyermek életét. A kórházi költségek óriási méreteket ölthetnek, különösen, mert a nevelőotthonok hiánya miatt feleslegesen is kórházban kell tartani gyermekeket évi 200,000 dollár költséggel. Persze számokban egyáltalán nem lehet kifejezni az érzelmi "költségeket". A leg­több AIDS-szel született gyermek harmadik születésnapja előtt halott. Az egészségü­gyi dolgozók nevében, akiknek naponta kell AIDS-beteg gyermekekkel foglalkoz­niuk, dr. James Olske a newarki gyermek- kórház orvosa ezeket mondja: "A legfőbb reményünk, hogy egy kis megnyugvást hozzunk az életükbe." Tavaly kétszeresére emelkedett a megbetegedések száma. Egészségügyi szakértők azt jósolják, hogy 1991-re körülbelül tiz-huszezer lesz az AIDS-beteg gyermekek száma. New Yorkban tanulmány jelent meg, amely indokolttá teszi, hogy komolyan vegyük ezeket az előrejelzéseket. A New Yorkban született minden 61 gyermek közül egynél megtalálták az AIDS-virussal szemben kitermelődött ellenanyagot. A betegség aránytalan mértékben sújtja a városi kisebbségeket. A gyermekgyógyá­szatokon kezelt AIDS-betegeknek körül­belül 80 százaléka fekete vagy latin szü­lők gyermeke. A szülők pedig úgy beteged­tek meg, hogy fertőzött személlyel sze­xuális kapcsolatban álltak, illetve közösen használtak kábítószeres injekciós tűt. Az alacsony keresetűek körzeteiben, igy Newark- ban is, Pat Evans ápolónő szavai szerint "egész csaladok pusztulnak ki" a betegség következtében. Egyelőre nincsenek bizonyítékok arra, hogy az AIDS gyorsan "kitörne" a hetero­szexuális lakosság széles köreiben, de a fertőzött bébiket szülő nők maguk is fertő­zöttek, és szexuális kapcsolatok révén továbbadjak a betegséget más heterosze­xuálisoknak. ( Az AIDS elleni harc frontvonalában küzdők számara talán a legnyomasztóbb a tudat, hogy ezek a gyermekhalálok elkerülhetők lennének. "Nem teszünk koncentrált erő­feszítést, hogy felvilágosító tevékenysé­günkkel eljussunk a legnagyobb kockáza­toknak kitett személyekhez" - mondja dr. Oleske. A sikeres megelőző programok hiánya megpecsételte sok ezer kisgyermek sor­sat: AIDS-ben kell meghalniuk. Es dr. Oleske keserű megjegyzése szerint "a legrosszabb meg előttünk áll". TERJESSZE LAPUNKAT UTAZÁS MAGYAR AMERIKÁBAN Néhány hónappal ezelőtt kedves látogatót fogadhattunk szerkesztő­ségünkben: egy óhazai kollégánkat, Bokor Pált, a magyar kormány hiva­talos lapjának, a Magyar Hírlapnak szerkesztőségi munkatársát. Beszámolt több hetes amerikai útja főbb benyomásairól. Élményeink krónikáját érdekes cikksorozatban közölte lapja. Úgy érezve, hogy a beszámolók közvetlenségük, szelle­mességük révén joggal tarthatnak igényt olvasóink érdeklődésére is, ezért közölni fogjuk a legérdekesebb részleteket. Szerk. 2. Kossuth katonái és a kitántorgók Kossuth Lajossal együtt, illetve zömmel a vezér előtt ^arva, négyezer magyar sza­badságharcos erkezett az Újvilágba 1849- tŐl. Maga a kormányzó 1851 decemberé­ben lépett amerikai földre, s fél éven át az amerikaiak rajongásától övezve hirdette a magyar szabadság és függetlenség esz­méit, megalapozva azt a nem mindenkinek kijáró tiszteletet, amelyet az amerikai nép a mai napig érez a magyarok iránt. Kar, hogy akkor ez csak "közönségsiker" lehetett, mert Fillmore elnök az 1818. évi semlegességi törvény alapján kizárólag szép szavakkal volt hajlandó pártolni a magyar szabadságot. Mindenesetre az első amerikai magyar települést -Uj Budát - Kossuth katonái hozták létre Iowában Újházi László vezeté­sével. De az első magyar jóval korábban, 1583-ban érkezett Amerikába. Stephan Parmenius Budáról Sir Humphrey Gilbert newfoundlandi expedíciójának tagja volt, latin-tanár és költő, aki nem is élte túl ezt a kalandot: útban hazafelé, 28 évesen halt meg. Felvétetett az amerikai magyarság történetébe néhány jezsuita misszionárius és azoknak a katonatiszteknek a csoportja Meg egykét év és látjuk is, akivel beszé­lünk. A 4 inch szeles "video-telefon" egy áruminta vásáron Hannoverben. A nyolcvanas évek eleje óta az Egyesült Államok lakóinak a szama 244 millió. A feketén bevándorolták tömege azóta mint­egy 11.4 százalékkal emelkedett. is, akik a függetlenségi háborúban tüntették ki magukat. Közülük a legismertebb Kovács Mihály, az első amerikai huszárezred parancsnoka, 1779-ben a britekkel vívott charlestoni csatában esett el. A Kossuthékat követő második és legna­gyobb emigrációs hullámot József Attila nyomán a "kitántorgók" nemzedékeként vagy "öreg amerikásként" tartja számon a magyarságkutatás. A költemény "másfél millió emberünkről" szól. KöltÓi túlzás kizárva. A történész - Steven Béla Várdy pittsburghi magyarságkutató - 1.7 millióra becsüli a korabeli Magyarországról 1880 és 1914 között kiérkezettek számát, s ebből 650 ezerre a magyar nemzetiségüe- ket. Ha ehhez hozzáadjuk a második világ­háború utáni két nagy (1945-47, 1956) ki- vándorlási hullám számait, akkor a teljes amerikai magyar emigrációt 850 ezerre becsülhetjük. ( Ezzel szemben: Lanis Kojelis, az Egyesült Államok elnökének etnikai ügyekben ille­tékes különleges tanácsadója a Magyar Hirlap tudósítójának hivatalos adatként említette, hogy az 1980-as népszámlálás alkalmával 1 millió 776 ezer amerikai nevez­te magát magyar származásúnak legalább egyik szülői ágról. Ezt az adatotf úgy is értelmezhetjük, hogy az Egyesült Államok­ban a nyolcvanas évek elején magyarnak lenni vagy magyar származásúnak lenni nem szégyellni való, hanem inkább számon­tartásra érdemes adottság volt. De térjünk vissza a "kitántorgókhoz", mint az amerikai magyarság eredetileg legszámottevőbb, jóllehet ma már kihaló- félben lévó rétegéhez. Ebben a hullámban túlnyomórészt, összesen több, mint 90 száza­lékban mezőgazdasági bérmunkások és más képzetlen emberek tódultak Amerikába, könnyen kizsákmányolható, olcsó utánpót­lást biztosítva New York, Cleveland, Pitts­burgh, Chicago és Detroit ipari proletáriá- tusának. így a mai amerikai magyarság földrajzi megoszlását, politikai és vallási szervezeteit, sajtóját egyaránt Ők alapoz­ták meg. BANGKOK. Az USA megtagadta Nguyan Xuan Oanh, vietnami közgazdász részére a beutazási engedélyt. Oanh a vietnami kormány gazdasági tanácsadója és 1950- 1963 között az Egyesült Államokban élt, itt végezte gazdasági tanulmányait. Gazdasági miniszter és a Nemzeti Bank igazgatója volt. Jelenleg Vietnam gazdasá­gának újjászervezésén dolgozik. MAGYAR UROLÓGUS Dr. Gmorgm KMm ComeU-diplomás, urológiai szakorvos MENDELÖK: m Emá 79» SC, Na« Y«fc, ÍI.Y. IM» 11M5 Qmmm Mvd. Fámát R.Y. 11375 Tahim {7X3) 744-R7M RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • V*MUf ^ ~rtr 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON KONZULTÁCIÓ Medieare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom