Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-21 / 16. szám

Thursday, April 21. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Magyar tozsdeugynok a pesti konferencián BUDAPEST. Gyorsan hire ment a pesti tőzsdekonferencián részt vevő újságírók között, hogy az egyik szekció társelnöke, Morvái Gábor, a 2 milliárd dolláros alap­tőkéjű, 10 ezer embert foglalkoztató ameri­kai Drexel óriáscégnél dolgozik tőzsdeügy­nökként. Tapasztalatairól, a tőzsdei speku­lációkról kértük ki véleményét.-Mikor ment ki az Egyesült Államokba, és hogyan tudott elhelyezkedni ennél a nagy presztízsű vállalatnál?-Másfél éve szabályos munkavállalói enge­déllyel mentem ki az USA-ba - a Drexel cég hivott és állást ajánlott. A tőzsdézés persze nem volt uj dolog számomra, az Agrimpexnel tanultam meg. Először - kin­ti cégekkel közösen - kisebb spekulációk­ba fogtunk, később, 1979-töl már a teljes évente 150-200 millió dollárt kitevő magyar szójadara-importot a tőzsdén keresztül vettük meg. így tehát elég nagy rutint szereztem.-A tőzsdéről mindenkinek a spekuláció jut az eszébe. Nem túlságosan nagy konnyel- műség-e a játék a magyar importtal, kiszol­gáltatni azt a tőzsdei árfolyamingadozás szeszélyeinek.-A kérdést igy csak laikusok tehetik fel, hiszen az igazi könnyelműség az, ha a tőzsdei cikkeket, búzát, kukoricát, kávét, kakaót, kohászati termékeket, textilalap­anyagokat és még sorolhatnám, vállalataink nem a tőzsdén keresztül, előre kiszámít­ható árbiztositási műveletek keretében vásárolják, illetve értékesítik, s nem szorít­ják minimálisra az árkockázatokat. Hiszen a tőzsdén jegyzik a határidős árfolyamokat, azaz, már ma rögzítik a későbbi, meghatá­rozott időpontra szóló szállítás árát. Ha pedig az árirányzatokat figyelembe vesszük, akkor az adásvételeknél többe-kevésbé biztosra mehetünk.-Ennek ellenére azért kialakult a magyar arutózsdések kicsiny, de lelkes csapata.-Ez igaz, de inkább csak a játék szenve­délye hajtja őket. így például egyik kollé­gámnak, aki évente több millió dolláros üzleteket kot a tőzsdén, nincs odahaza telefonja, a közeli ABC melletti telefon­fülkéből felhívja az Agrimpexnél a képer­nyő előtt késő este ügyeletet teljesítő egyetemistát, aki bemondja az árfolyamokat, majd a kapott utasítást továbbítja külföld­re. f ,-Miért ment ki, gyors meggazdagodas- ra vágyik?-Bár közhelynek tűnik, ki akartam magam próbálni. Ószintén szólva jólesett a Drexel cég ajánlata, hiszen ha valaki náluk dolgoz­hat, az nagyon jő ajánlólevél. Mint tőzsde- ügynök, a Drexel cég ügyfeleinek megbízá­sából ad jk-veszek, információkkal látom el okét, befektetési tippeket adok. Alapo­san próbára teszi mindez az ember idegeit, a másodpercek tört része alatt kell több milliós üzletekről dönteni.-Mik a kilátásai, meddig marad az USA- ban? (-Több évre szól a munkavállalási enge­délyem. Ószinten szólva végig akarom csinálni még akkor is, ha tudom, a tőzsde­ügynök gyorsan meggazdagodhat, ám egy­kettőre mindenét el is veszítheti. Itt igazi farkasto'rvenyek uralkodnak; ha nem tudok nap mint nap bizonyítani, akkor megbízóim egykettőre elpártolhatnak tőlem - akár a velem szemben ülő kollégához. Naponta 12 órát dolgozom, reggel fel héttől este háromnegyed hétig. De a siker sok mindenért kárpótol. Hirschler Richárd “MINDEN RENDI EN VAN” Lusztig Imre riportja U.S. Balance of Trade U.S. exports and imports, in billions of dollars. 1987 begins new series. Reagan elnök I egyik sajtókonfe- 5 renciáján ismétel­ten megjegyezte, 40 hogy minden rend­jén van az ország 36 nemzetgazdasá­gával. Kijelenté- 32 sét azzal támasz­totta alá, hogy többen dolgoznak, 8 mint valaha, az infláció korlátoz- 24 va van és az ipari termelés még min- 20 dig felfelé menő tendenciát mutat. ifi Ha azonban va- jónIjj fmamj j á^óndj f laki időt és ener- 1M6 1987 es szentel a pénz­ügyi és gazdasági lapok olvasására, telje­sen más képet kap. Nézzük meg, mi is történt múlt év okt. 19-én a new yorki tőzsdén? Felteszem a kérdést, mint az elsőt, mert ügy vélem, hogy az ország népe nagy többségének halvány fogalma sincs arról a mély válság­ról, amelynek egyik mozzanata volt a rész­vények múlt ev októberi példátlan áresé­se. Adjuk át a szót a Wall Street Journal két riporterének: James B. Stewartnak és Daniel Hertzbergnek: "A Black Monday október 19-en történt, de a lényeg valójában más­nap, kedden vált világossá: megszűnt minden részvényvásárlás. Még az I.B.M. részvényeket sem lehetett eladni. A bankok megtagadták a tőzsdeügynökségek hitelkérését, ami a tőzsdések tőkehelyzetét két­ségbeejtővé tette. A katasztrofális vesztesegeket szen­vedő bankárok arra ösztökélték a New York-i Tőzsde vezetőit, hogy zárják le a tőzsdét. Csupán a Nem­zeti Bank (Federal Reserve Board) hathatos beavatkozása akadályozta meg a teljes összeomlást (melt­down )," Itt jegyzem meg, hogy eddig senki sem tette közzé, hány billió dollárt vetett be a Reserve Board az összeomlás meggát- lására? Majd a két riporter igy folytatja: "Az október 19—i árfolyamcsökkenés felszínre hozta az ország pénzügyi felépít­ményének gyengeséget." S hozzáteszik, hogy egy ugyanilyen válság megismétlődé­se lehetséges. Ugyanezt a véleményt nyil­vánította, többek kozott, Alfred Goldman, az A.G. Edwards Se Sons Inc. tözsdeanalizá­ló intézmény vezetője. Felix Rohatyn, a La- zárd Fréres & Co., az egyik legtekintélyesebb Wall Street-i vállalat vezető­jének ez a véle­ménye: "A keddi nap volt a legveszé­lyesebb az utolsó 50 esztendőben, ügy vélem, hogy egy óra válasz­tott el bennün­ket a tőzsde teljes összeom­lásától. Az a tény, hogy elke­rültük a teljes összeomlást, nem jelenti azt, hogy nem volt összeomlás (breakdon)." Az összeomlást követően 15,000 alkal­mazottat bocsátottak el a tőzsdevállalatok. Hat hónap telt el az okt. 19—i tőzsdevál­ság óta. Szociológusok, pszichológusok, közgazdászok, közvéleménykutatók és üzletemberek egyhangú véleménye, hogy a tőzsdeválság rávilágított mindenki jövedel­mének és megtakarított pénzének sebezhetó- ségere. (N.Y. Times apr.3. Louis Uchitelle cikke.) Ugyanebben a cikkben olvastuk a követ­kezőket: "Több közgazdász int bennünket a nemzetgazdaság számos vészjelére: a szövetségi kormány deficitjére, a negativ kereskedelmi merlegre. Az egyre élesebb versenyre a nemzetközi piacon és a fejlődő országok, valamint az ipari vállalatok ál­tal felhalmozott adósságra." Nagy meglepetéssel olvastam a N.Y. Times ápr. 10—i számának üzleti rovatában, hogy az ország három hatalmas bankintéze­te, a Chase Manhattan, a Chemical New York Corp. és a Manufacturers Hanover Bank is pénzügyi nehézségekkel küzd. "Rendes időkben e bankoknak módjuk­ban állna megoldani problémáikat," írja Robert A. Bennett, a N.Y. Times fent em­lített számában, "de jelenleg nem élünk rendes időkben!" Még csak egy fontos tényezőt kell meg­említeni. Az elműlt hat évben az ország legnagyobb elektromos vallalata, a Gene­ral Electric Co. 48,000 alkalmazottat bo­csátott el, ugyanakkor, amikor felállított üzemeket 22 különböző országban, ahol olyan gyártmányokat gyárt, amelyeket azelőtt itt az országban állították elő. ” E folyamat kivétel nélkül minden iparág­ban megtörténik. Az utóbbi néhány evben nem kevesebb, mint 2,500.000 acél, autó szövő és vegyipari munkás vesztette el munkaalkalmát. Ezeknek ótven százaléka uj munkában helyezkedett el, 50 százalé­kos bércsökkentéssel és a másik ötven százalék ma is munkanélküli. A General Electric Vállalat 725,000,000.00 dollár profitot vallott be, a külföldi üzemek­ben gyártott termekek értékesítéséből. Reagan elnök sajtónyilatkozatában minden bizonnyal erre utalt, amikor azt mondta: "Minden rendjén van" és teljesen figyelmen kivul hagyta a munkás milliók siralmas helyzetét. Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát Autó, baleset, táppénz, kórház, ház tűzbiztosítás kérdésekben hívja a 145 éves múlttal rendelkező CjSiA.Tosiyréri Biztosító intézőt -et Hívásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat New York: (212) 430-6442 Miami, Fia: (305) 866-4707 The Market Falters -1M0 Daily close of the Dow Jones Industrial average over the last two weeks i—I—!—i—i—I—i—i—i—i 1/31 4/4 4/6 4/6 4/12 4/14

Next

/
Oldalképek
Tartalom