Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-14 / 2. szám
Thursday, Jan. 14. 1988. 7. AMERIKAI MAGYAR SZÓ LEGYEN PARTNERÜNK:-MAGYARORSZÁGON -KGST ORSZÁGOKBAN -FEJLŐDŐ ORSZÁGOK PIACAIN 35 EVES TAPASZTALATTAL RENDELKEZÜNK TERVEZÉSBEN, FOVALLALKOZASBAN AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN: ,- EPITOANYAGIPARI OBJEKTUMOK -ÉPÍTŐIPAR- KULCSRAKÉSZ OKTATÁSI LETESITMÉNYEK- GÉPIPAR- Élelmiszer feldolgozó ipar- JÁRMŰ SZERVIZ INDUSTRIALEXPORT AZ INDUSTRIALEXPORT DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ EXPORT-ORIENTALT VALLALAT SZÉLESKÖRŰ IPARI HÁTTÉRREL És FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGGEL Ha be kivan törni a fent említett piacokra,keresse az INDUSTRIALEXPORTOT Vállalati képviselőnkkel, Pongrácz Lajos úrral a Magyar Kereskedelmi Kirendeltségen léphet kapcsolatba; 150 East 58th Street NEW YORK, N.Y. 10022 Tel: 752-3060 832-2164 Telex: 422438 HUNGARY 1011 Budapest I.F8 u. 14-18. Tel:lS0-090 Tx:22-4541 i i DR. BUKKHEGYI LÁSZLÓ: CSILLAGOK SZÜLETÉSE Nemcsak nekünk, bölcs embereknek van "életciklusunk": születés, létezés és elmúlás, hanem a végtelen egekben lévő látható és sokszor az óriási távolságok következtében az ember, sőt a teleszkóp számára is jóformán láthatatlan milliárd és milliárd csillag is, akárcsak éltető Napunk, - mely mellesleg egy aránylag jelentéktelen, átlagos, kis "másodgenerációs" csillag az Univerzumban -, születik, főként nagyságától és más feltételektől függően alig pár millió évtől ezer és ezer millió (milliárd) évig létezik, majd sokszor látványos, bonyolult lefolyású, katasztrofális halált hal. A modern csillagászat klasszikus elmélete szerint a csillagok az űrbéli port és gázt tartalmazó felhőkből képződnek; ezt azonban mindezideig a lejátszódó folyamatok millió évekig is terjedhető hossza miatt nem sikerült megfigyelni. Azonban a rádiócsillagászok egy csoportjának a közelmúltban jelentett felfedezése szerint egy mérhetetlen nagyságú égi köd összeomlik saját magára és óriási csillagokat is szül, ami megerősíti a fenti csillagképződési elméletet. A gázfelhő kb. 300,000 trillió mérföldnyire (480,000 billió km-re) van az ég egy fényes területén és eddig már egy tucat csillagot alakított ki. Egyre több csillag van születőben, jelenti James M. Jackson, a Kali- fornia-i Egyetem (Berkeley) csillagász- kutatója, amint a felhömolekulák befelé özönlenek mintegy 45,000 mérföld (72,000 km) óránkénti sebességgel. A tudományos jelentés szerint ezideig ez a legjobb bizonyitéka annak, hogy a csillagok ily módon születnek, hisz általában az Összeomlás mozgását egy gázfelhőben a mozgás látszólagos csekélysége és főként az óriási távolság miatt igen nehéz felfedezni. Ennek ellenére Jackson kutatónak és kiváló szakértő munkatársainak sikerült meghatározni, hogy az "M49a" néven ismert felhő molekulái nagy sebességgel örvénylenek befelé, új csillagok születését készítve elő, új csillagokat szülve. Csillagok általában akkor születnek, amikor a saját gravitációjuk (nehézségi erejük) által összetartott, világúrbeli porból és gázokból álló felhők olyannyira Összesürüsödnek és felhevülnek, hogy nukleáris fúzió indul meg bennük, mely folyamat évmilliókig is eltarthat. A legmodernebb csillagászati rádióeszközöket használva a kutatók a "Very Large Array" New Mexico-i és a "Hat Creek" Radio Obszervatóriumban (Eszak-Kalifornia) képesek voltak a kérdéses felhömolekulák mozgását és mozgásának irányát követni, meghatározni. A felhömolekulák szénmo- noxidból és hidrogénből vannak összeté- ve; ezek a molekulák elektromágneses jelzéseket bocsátanak ki, melyek a rádiófrekvenciákon foghatók fel. Természetesen a molekulamozgások irányának meghatározása döntő jelentőségű ebben az esetben; szerencsére az u.n. "Doppler-hatás" állt a tudósok rendelkezésére. Ez a fenomén a legegyszerűbben úgy érzékeltethető, ha elképzeljük, hogy egy kis vasúti állomáson várakozunk, ahol vonatok állnak meg, azonban a gyorsvonat egyforma erősséggel fütyülve, egyszerűen nem áll meg,csak átrobog. Amikor a vonat felénk közeledik, a fütyülés erősebbé és erősebbé . valamint magasabbá, élesebbé válik a köztünk és a vonat közti távolság csökkenésevei; mennél messzeb- re távolodik tőlünk, fütyülése egyre gyöngébbé, tompábbá, alacsonyabb frekven- ciájúbba lesz. Ugyanez az elv alkalmazható a "fénysugárzásra" is. Az eltávolodást "vorös-eltolódasnak", a közeledést "kék-eltolódásnak" hívják. Az "M49a" esetében a gáz a felhó mindkét oldaláról a közepe felé özönlik. A gáz, amely felénk közeledik, a felhőben annak közepe felé, a felhő "hátsó oldalán" van, mig a gáz, mely eltávolodik tölünk, a felhő "közelebbi oldalán". Lényegében ez a fenomen azt jelenti, hogy a felhő "összeesik, összeomlóban van". Jacksonék a vörös es kék eltolódásból állapították meg a felhőben lévő molekulák mozgását. Ezideig a kérdéses felhő magváböl, legbensöbb részéből rendkívül forró, fiatal csillagok gyűrűje alakult ki, melyeknek tömege kb. 50,000-szerese a mi Napunk tömegének, mig a csillag-gyűrű fénye legalább 1 milliószor fényesebb a Napunknál, amit egykor a régi csillagászok nemcsak a Cosmos legfényesebb égitestének, hanem magának az "Univerzumnak" tartottak. \1 i I Őszinte elismeréssel adózunk a csillagászat kiváló kütatóinak újabb sikereikért, azonban még nagyon hosszú az üt előttük, amig a jelenleg teljességében még kifürkészhetetlen "Világmindenség" titkai teljesen (ha egyáltalán) feltárulnák előttük. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET!
