Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-04-07 / 14. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 7. 1988. Hegyi Gyula Mr. Universe a Rudasban Többszörös bodybuilding világbajnok, a hírek szerint sokszoros milliomos, az egyik Kennedy lány férje és filmszínész: a negyvenéves Arnold Schwarzenegger, aki huszonegy éves korában hagyta el Ausztriát és telepedett le az Egyesült Államok­ban, kétségkívül megcsinálta a maga karrierjét. Mindezt nagyjából eddig is tudtuk róla. Az Interconti­nental Szálló tető­szintjén arról is meggyőződhettünk, hogy az egykori "Mr. Universe" Schwarzenegger tud nyugodt es ______________ kedélyes is lenni, frappánsan es mosolyog­va válaszolva a záporozó kérdésekre. A Red Heat cimü amerikai film forgatására érkezett Budapestre. Schwarzenegger a filmben egy szovjet rendőrt játszik, aki amerikai kollégája segítségével számol le - Moszkvában és Chicagóban - e^y nemzet­közi kábitószer-kereskedÖ banda val. Négy kérdést tettem fel neki: ime a kérdések és Arnold Schwarzenegger valaszai.-Egy szovjet rendőrt alakit a filmben, s a produkció egy részében oroszul kell beszélnie. Megtanult valamelyest oroszul?-Igen, volt egy "edzőm", aki oroszul taní­tott. Először persze nehezen ment a tanu­lás, de aztán kezdtem belejönni. Itt Buda­pesten egy kicsit zavarba jöttem, hiszen önöknél sokan, jól beszélnek oroszul (???) de végül, azt hiszem, mégis ment a dolog.-Milyen tapasztalatai vannak a magyar- országi forgatásról, a magyar stáb munkájá­ról?-A legjobbak. Kiváló előkészítés, nagy­szerűen felépített díszletek. A torok für­dő (Rudas) kiváló helyszín, és a közreműkö­dő magyar színészek, statiszták is igen jól szerepeltek, őszintén mondom, ezeket a jeleneteket sehol másutt a világon nem tudtuk volna ilyen jól leforgatni. Magyar- ország filmszakemberei igen t kiválóak, azt hiszem, ha ezt az Egyesült Államokban mindenki tudná, akkor sokkal több ameri­kai produkciót forgatnának önöknél.-Budapesten elsősorban minek érzi magát: egy osztráknak Magyarországon, vagy egy amerikainak Magyarországon?-Természetesen osztráknak is, amerikai­nak is. De azt is mondhatnám, úgy érzem magam, mintha Ausztriában lennék. Hason­lóak az emberek, hasonlóak a szokások. Jó érzés, hogy itt még van idejük hosszan beszélgetni, jókat enni, órákig ülni például egy vacsoraasztalnál, ahogy magam is tettem tegnap este baráti társaságban. A hatar tüloldaláröl származom, többször jártam már Magyarországon, szeretem ezt az országot.-A bodybuilding, gondolom, szigorú sza­bályok betartását követeli. Ön, ha nem haragszik a kérdésért, hány szivart szív naponta? (Tekintve, hogy egy mesebelien hatalmas szivarral ülte végig a beszélgetést.)-ó, legfeljebb egyet vagy kettőt napon- ta. Ennyit a forgatásról és Schwarzenegger magyarországi tartózkodásáról. Hogy a film milyen lesz, hogy eljut-e a magyar mozikba, az még nyitott kérdés. A Rudas fürdő' mindenesetre szerepelni fog benne. AHOGY A CSEHEK LATJAK “NAGYMAROST A hatalmas dunai vizierömürendszer várható környezeti következményeinek felmérése alapján változtatásokat javasol az eredeti terven a Csehszlovák Tudományos Akadémia egy munkacsoportja. Erről szóló tanulmányokból közöljük az alantiakat. A Dunán épülő bős-nagymarosi vizierÓ- míirendszer kétségkívül legjelentősebb beruházásaink közé tartozik. Ugyanis, ha elkészül, Pozsonytól Budapestig 220 kilométer hosszan minden vonatkozásban jól kihasználható lesz a Duna. E bonyolult energiaipari létesítménynek már a megter­vezésekor figyelembe vették nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti szempon­tokat is. Gazdasági jelentősége felól nem lehetett kétség, hiszen az erőműrendszer által Magyarországgal együtt 3675 GWh "tiszta" villamos energiát nyerünk. Ennyi energia megtermeléséhez a hőerőműben évente 3.8 millió tonna barnaszenet kellene elégetni, annyit, amennyi közel 5000 bánya termelése. Ráadásul a szén elégetése szeny- nyezi a levegőt. Az is vitathatatlan gazdasági haszon lesz, hogy lényegesen javul a hajózási út­vonal, minimális mélysége 3.6-4 méter lesz. Emellett a vizierömürendszer jobb árvízvédelmet biztosit a környező területe­ken, és a Duna-menti síkságon feltehetőe-n előnyösebbé teszi a gazdasági fejlődés feltételeit azáltal, hogy lehetővé válik a gravitációs Öntözés. Nagy vízfelületek alakulnak ki, és a szabályozott Duna-ágak jő feltételeket biztosítanak a sporthoz, az üdüléshez, és a környék mikroklímáját is jobbá teszik. J Ifi f A környezeti problémák iránt az érdekel­tek többsége nem közönyös, amit az is bizonyít, hogy az erdő- és vizgazdasági miniszter tavaly augusztusban felkérte a tudományos akadémiát a bŐs-nagymarosi vizierömürendszer várható mellékhatásai­nak megítélésére. A Csehszlovák Tudományos Akadémia vizgazdasági bizottságának meg­bízásából egy négytagú szerkesztőtanács fogalmazta meg az ideiglenes ( tíztagú aka­démiai munkacsoport álláspontját. A Duna vizének felhasználásával nagy energiaellátó kapacitás keletkezik, közel 160 kilométer hosszú hajózási útvonal jón létre. Am közben lényegesen megváltoznak a hidrológiai és hidrogeológiai viszonyok, mert a Duna egy jelentős szakaszán nem táplálja a felszín alatti vizeket, főleg a Csallóközben. A munkák igen nagy mértékben előre­haladtak a bosi vizierömú bevezető csator­nájának építésénél - ez a csallóközi talaj- vizszint megtartásának szempontjából a legfontosabb létesítmény -:hat év alatt ott több mint 20 millió köbméter főidet mozgattak meg, a csatorna gátjainak hosz- szát tóbb, mint 60 százalékban feltöltöttek, és az áteresztő csatornákat is kiásták Hru- sovtól Bősig. Ezeknek nagy szerepük van a munkaterület kiszárításában, és ezzel beavatkoznak a felszín alatti vizek rend­szerébe. A talaj alsó részében túlságosan kiszárítják a földet és térfogatváltozásokat okoznak a finomabb földrétegekben (repe- dezést a talajban, de az épületekben is). Ez a mai helyzet arra figyelmeztet bennün­ket, hogy akadályozzuk meg a beláthatat­lan következményeket a mezőgazdaság­ban és a táj rendszerében. A brnoi vízépítési és -gazdasági kutató intézet és a pozsonyi vizgazdasági kutató intézet vizsgálatai és mezőgazdasági szak­értők véleménye alapján feltételezhető, hogy a vizmürendszer Vojka község alatt 50,000 hektáron csökkenti a talajvizszin- tet. Ha a bevezető csatornát teljesen el­szigetelik, és igy a viz azon keresztül nem tud átszivarogni a talajvizekbe, az egész terület teljesen kiszáradhat. Ezeket a kö­vetkezményeket csak úgy lehetne elkerül­ni, ha az egész területen öntözőrendszert építenének és azt megállás nélkül üzemel­tetnék. A talajvizszint megtartásának alternativ megoldása az lenne, ha a viz a bevezető csatorna megfelelően áteresztő alján keresztülszivárogna a talajvizrend- szerbe. Ha megvalósul a tervező elképzelése, amely szerint a csatorna alját teljesen beborítják PVC-f óliá val, csökken a talaj- vizrendszer vízellátása a felszíni források­ból, es igy nem keveredik megfelelően a nagyon kevés ásványt tartalmazó felszí­ni viz a nagy vagy közepes ásvanytartalmű talajvízzel, igy az utóbbinak megnövekszik az ásványtartalma. Sokat ront a helyzeten a tölgyerdŐk eltűnése, mert eddig ezek akadályozták meg, hogy a nitrátok behatol­janak az egész talajvizrendszerbe. Ezután több nitrát szabadul fel, és lesz az elfogad­hatónál nagyobb mennyiségben jelen a Csallóköz vizeiben. Az egész környezet megszenvedné, ha a talajban nem lenne annyi nedvesség, amennyi feltétlenül szük­séges ahhoz, hogy a finom talajrétegek ne repedezzenek meg. Ez ugyanis vesze- lyezteti a lakóépületeket, amelyeknek nincs mélyebb alapozásuk, és gyakorlati­lag az összes mezőgazdasági építményt. Ezek közül némelyik már most repedezik. Amikor a Csehszlovák Tudományos Aka­démia munkacsoportjának tagjai megfogal­mazták álláspontjukat, figyelembe vettek több fontos tényt: az energiaipar, a hajó­zás, a mezőgazdasági termelés, a környezet- védelem, a biztonság szempontjait, a beru­házási és az üzemeltetési költségeket, az élettartamot és más tényeket. A leg­kevésbé megfelelőnek a tervező által védel­mezett es eddig kivitelezett változat lát­szik, amely szerint a csatornát teljesen szigetelni kell, amely tehat nemcsak a mezőgazdasági, hanem a tájvédelmi szük­ségletekre sincs tekintettel. A vizmürendszer terve megoldotta az energiaellátás és a hajózás kérdéseit, de a vízgazdálkodás és a környezetvédelem sok problémáját megoldatlanul hagyta. Ezek közül némelyiket már nem is lehet megoldani. De a még megoldhatók közé tartozik, hogy miképpen lehet a legered- menyesebben megtartani a talajvizszintet a Csallóközben. P. Peter professzor, a Csehszlovákiai Tudományos Akadémia munkacsoportjának tagja: "Azt hihetnénk, hogy a környezeti prob­lémáknak ez a progresszív megoldása meg­értésre talál a beruházónál, a tervezőnél es az építőknél annál is inkább mivel igy egyszerű intézkedéssel nagy mezőgaz­dasági károknak lehetne elejét venni. Az igazság azonban éppen ennek az ellenkező­je, az építkezés minden résztvevője ellenzi ezt a változtatást, görcsösen ragaszkodnak a helytelen tervhez. Különböző érvekre hivatkozva igyekeznek elutasítani az uj javaslatot, nincsenek tekintettel a bizo­nyítható gazdasági veszteségekre. Pedig a kipusztult fák százai, a kiszáradt fű, a ( dunaviz hiányától szenvedő növényzet elég figyelmeztetés lehet a tervezőnek arra, ( hogy akadályozza meg a károkat az erőműrendszer környékén."

Next

/
Oldalképek
Tartalom