Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-03 / 9. szám
Thursday, March 3. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): SCHOPENHAUER VAGY A PESSZIMIZMUS BIBLIÁJA Az európai szellem lorténetéból úgy emelkedik ki Schopenhauer gondolkozó alakja, mini a művészet világából Michelangelo vagy Beethoven géniusza. Nem mintha Schopenhauer a későbbi magányos elmélkedő a világ- egyetem tökéletesedésén fáradozott volna, hanem azért, mert szeles ivű, a mindenséget átfogo szellemével fölnyitotta az emberi lélek zsilipéit, amelyekhez eddig a tudományos gondolkozás csak óvakodó tétovázással mert közeledni. , „ , , A germán szellem- Arthur Schopenhauer óriás nihilizmusáig abban a korban egy gondolkodó sem mert rávetemedni. Schopenhauer minden gátlás nélkül, függetlenül a nagy filozófiai elmék eszmekonstrukcioi- tól, önállóan akart utat törni az emberi megismerésnek. Hajlíthatatlanul, vitázhatat- lanul hitt saját világ- és életlátásaban; engedményekre sohasem volt hajlandó; teóriáját sohasem vette kritikai revízió alá; senki nála nagyobb gőggel és Önismeréssel nem hitt vélekedéseinek megdönthetet- lensegeben. Arthur Schopenhauer egy evvel a francia forradalom előtt született, 17 88-ban. Róla emlékezünk meg most születésének két- századik évfordulója alkalmából. Apja bankár volt, aki fiából is mindenképpen kereskedőt akart nevelni. A fiatal Schopenhauer azonban kivételes szellemi kvalitásokkal rendelkezett; a tudományos gondolkozásra, a szellemi életre érzett elhivatottságot, amiről bankár apja nem akart tudomást venni, mert hiszen fia ébredező, nyiladozó lángelméjének szokatlan jelenségeit egyszerűen lefitymálta. Kérlelhetetlen apja Franciaországba és Olaszországba küldte utazásra, hogy tudományos "ábrándjaiból" kijózanítsa. Ámde, alighogy a sok hasztalan könyörgés után az apának sikerült fiát a banküzletbe kényszerítenie, hirtelen elhunyt. Arthur Schopenhauer fölszabadultnak érezte ma^át, iró-anyjával nem törődve (akit egyébkent nem szeretett), s mint az olyan lángelme, aki saját belső hívására hallgat, otthagyta apja üzletét és nyomban rávetette magát a bölcseleti es esztétikai tudományokra. A gondolattörténet két filozófus-zsenije teszi rá az első nagy hatást: Platon és Kant, akiknek világszemléletét később el is veti. Szelleme, gondolkodása olyan példátlan koraérett, tudományos és esztétikai műveltsége olyan meglepően gazdag, hogy korának legnagyobb szellemi képviselőit is elbűvöli. így kerül a fiatal bölcselő a gondol- kozási mozgalmak élére és úgy tűnik, mint aki meg fogja győzni a filozófiai rendszerek között dűlő zűrzavarokat és ellentmondásokat. Úgy nézett rá kora, mint a jövő filozófiájának megalapozójára. Schopenhauer útja ragyogóan ivelödött fölfelé. 23 éves korában már Fichte gondolati rendszerét biralja a berlini egyetemen. Tudományos körökben csak róla beszélnek. A Faust és a Werther írója, Goethe is barátságára méltatja, ugyanaz a Goethe, aki a zseniális zenekólt'ó és a nyomorral küszködő Franz Schubert kérő pártfogását egy szűkszavú rideg hírlapi üzenetben visszautasítja. Schopenhauer belemerül az antik indus filozófia és irodalom tanulmányozásába, amely alapvető fordulópontot jelent eddigi gondolkozásában. A buddhizmus érleli meg benne azt a pesszimisztikus filozófiát, amely nevet később világgá röpítette. Drezdába megy és négyévi ott-tartózkodasa alatt megírja fómüvét: Die Welt als Wille und Vorstellung-ot, a pesszimizmus bibliáját. (1818). A világ mint akarat es reprezentáció. Nemsokára római, nápolyi és magyarorszagi utazásai után, a berlini egyetemen, mint magántanár működik. A nagy siker útja akkor torpan meg, amikor elérkezettnek látta, hogy eszméinek óriási vilagvisszhangja van tudományos körökben. Berlinben pestisjárvány tört ki és Schopenhauer Frankfurtba vonul vissza anélkül, hogy filozófiai harcát egy percig is feladná. Teljesen elvonul a világtól és eltemeti magát újabb filozófiai kutatásokba. Akkor lehet csak újra hallani róla, amikor a trottheimi akadémia egyik természetbölcseleti vonatkozású könyvét és az Akarat szabadságáról irt pályaművét megjutalmazza. Legutóljára pedig halála előtt feltűnést keltett a Parerga és Paralipomena c. filozófiai esszéivel, amelyek eredeti reflexióikkal, eleselméjü meglátásaikkal úgyszólván páratlanok a filozófiai irodalomban. Németországban a XIX. szazad kitermeli az idealisztikus gondolkodás áramlatát, nyilván az angol és francia materializmus ellenreakciójaként. Hegel, Schleiermacher, Fichte és Schelling a német gondolkozásban győzelemre akarják vinni a szellem vilagmozgató hatalmába vetett filozófiai optimizmust. S ekkor fellép Schopenhauer, aki "megsemmisítő" hadat üzen az élet- mindenség idealista értelmezésének. Schopenhauernek volt bátorsága, hogy közvetlenül szembenézzen az emberrel, amelynek lelki adottságairól, természetéről, élettani habitusáról lerántja a leplet. Gondolkozásénak kialakulásában elhatározó szerepet játszott a buddhisztikus tanok bölcseleté és az ö filozófiája, eme erkölcsi tanok továbbfejlesztése. A világot mar eredeteben rossznak tartja és ezért nem tud hinni a fizikai világrend jobbá és szebbe tételében. Miért? Mert az ember saját önzésének a rabja, mondja Schopenhauer. Önmagával soha sincs megelégedve, s ez az egocentrizmus, amely határtalan, az embert szerencset- ienné teszi. Az önzés természetében rejlik az a tudattalan motívum, mert alighogy az ember valamely vágyakozása kielégüléshez jutott, mindig újabb és újabb kívánságok jelentkeznek. Az embernek állandó és újabb ösztönkövetelményei, Schopenhauer szerint - az öröklött és egyre erősebb élni akarásból ered, amely minden nyomorúság, baj, társadalmi vergődés okozója. Ennek az élnivágyásnak tulajdonítható a háború; ennek az élniakarasnak tulajdoníthatok szintén a társadalmi bűnök; az életönzés teszi az embert fösvénnyé, gonosszá, irigykedővé, féltékennyé, sőt brutális ragadozóvá. Emiatt az ember boldogtalannak született, márpedig a boldogtalanság nem lehet az emberi élet célja és értelme. Schopenhauer ebben az átörökölt életösztönben és egoizmusban látja az emberiség sorsának a tragikumát. Ö valami különös paradoxonnal az emberi lét értelmetlenséget az élniakarassal azonosítja. Szerinte az ember csak akkor lehet valóban "boldog", ha véglegesen lemond az élni- akarásrol, nem az öngyilkosság, hanem a sztoikus lemondás, az önmegtartóztatás, a teljes fizikai Önmegtagadas utján, a buddhisztikus erkölcsi elvek alkalmazásával. Érthető, hogy a civilizálődott nepek ma és eddig, sem tudták magúkévá tenni a schopenhaueri etika követelményeit, mert akkor nem volna fejlődés, sem haladas, es az emberi elet minden emberi Önzése ellenére is halálosan vesztene normalitá- sáből, sót abnormálissá válna, amely a mai időkben társadalmi helyzetét tarthatatlanná tenné. A mai filozófusok es pszichológusok véleménye szerint nem az önmegtagadás buddhisztikus misztikája, hanem a reális tényezők tehetik boldoggá a mai embert; a lelki és fizikai aszkézis a civilizáció hanyatlását és pusztulását jelentené. S ha az emberi egoizmusnak és élniakarasnak megvannak a hibái és elferdü- lesei, ezeknek az öröklött biológiai tulajdonságoknak köszönhetjük a civilizáció vívmányait, amelyek szintén a mai gondolkozás szellemében hozzájárulnak az emberi boldogulás nem negativisztikus, hanem pragmatikus lehetőségeihez. Schopenahauer hatása szemmel láthatóan érezhető Kierkegaard. Hartmann, Heidegger, Spengler, Jean-Paul Sartre filozófiájára. Schopenhauer pesszimista eszméi évtizedeken át a kritika, a tartózkodó, óvatos, ellenző vélekedések kereszttüzében álltak. De gondolkodó lángelméjét senki nem vonja kétségbe ma sem, ha fenntartással ítéljük is meg elméletének alap- problémáit a jelenkor nézőpontjából. Egy régi téli este Anyám lámpavilágnál ruhát foltozott, apám a cigarettája füstje mögött gondolkodott. A kéménybe a szél üvöltve belefűjt és nyitott tetején a hó is belehullt. A tűzhely lángjai közt sirt a nyers fa. A sütőből a krumpli illata szállt, vacsorához köcsögben friss aludttej várt. Én a lángok közt síró fahasábokat néztem, sajnáltam a tílzrevetettet, a menthetetlent és a szél kísérteties üvöltésétől féltem. Takács Lajos SOBEL OVERSEAS CORP. IKKAORSZÁGOS FÓÜGYMSÉG 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (21*2) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók az^jKjK4AÍ<4Xf Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz
