Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-09-03 / 32. szám

Thursday, Sep- 3. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Az éhségbomba Egyes számítások szerint évente 13-18 millió ember hal éhen a FÓldó'n. Ezt úgy lehetne még érzékletesebbé tenni (ha ez szükséges), hogy ez olyan, mintha minden harmadik nap valahol a Földön ledobnának egy hirosimai atombombát. Az éhség azon­ban nem úgy pusztít, mint az egykori bom­ba; tőle csak a bolygó lakóinak egy része, a fejlődőnek nevezett elmaradott országok lakói szenvednek. Az elmaradottság, az éhség önmagában is gyilkol. Ugyanakkor a fejletlenség újabb es újabb államok közötti feszültségeket szili, háborúk oka a harmadik világ államai között, s közvetve akár globális konfliktu­sok forrása is lehet. Ismert dolgok ezek itt a Föld fejlettnek és jóllakottnak tudott északi féltekéjén. Az éhségválság megol­dása azonban nehezebbnek tűnik, mint azt valaha is elképzelték. A világ egy részén eközben az élelmiszer- felesleg raktározása es a népesség elhí­zása a gond, s az, hogy a technológiák roppant gyorsasággal fejlődnek. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a jótékonyság ak­ciói csak tüneti kezelésre elegendők: a szuperkoncertek bevételeiből, a fejlettek feleslegeiből f egy-egy éhségövezet kaphat támogatást, ám magat az éhséget, az el­maradottságot ezek az adományok nem tudjak megszüntetni. Pedig nem is kellene olyan sok. Egy folyó­irat friss számában írták meg tudós szerzők, hogy .a világméretű éhezés megszünteté­séhez most elegendő lenne 30 millió tonna búza, a világ gabonatermésének alig két százaléka. Ennek ára - írják - hárommil- liárd dollár, azaz annyi, mint a világ két és fel napi katonai kiadása. Az csak az összefüggés egyik részé, hogy a katonai kiadások csökkentésével, illetve azok fejlesztésre fordításával meg lehetne oldani a kor legfontosabb ellentmon­dásainak egyikét. Ugyanez azonban a feszült­ségek csökkenését is jelentené. A világ 125 országából érkeztek küldöt­tek az ENSZ székhelyére, hogy részt vegye­nek a leszerelés és a fejlődés kérdéseivel foglalkozó világkonferencián. A most kezdődő konferencián alkalom lesz sokféle nézet megvitatására. Sajnála­tos, hogy az Egyesült Államok nem vesz reszt a tanácskozáson, pedig aligha kétsé­ges: a két vezető nagyhatalom egyetértő cselekvése fordíthatna a dolgok mai tragi­kus állásán. A( már idézett statisztikák szerint percenként 18 gyerek hal meg az éhségtől. Az d életük megmentése kikö­veteli az összefogást. WASHINGTON,D.C. Az év második negye­dében a külkereskedelmi deficit 39.5 bil­lió dollárrá emelkedett. Ez volt az ország történetében a legnagyobb negyedévi defi­cit. Jól akarja érezni magát és Jól akar étkezni? TEKINTSE MEG Kesztyűs Ferenc ■ valamint Guti Ferenc grafikus és festőművész festőművész ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁT a Pacsirta vendéglőben. ahol kitűnő konyha - speciális vadételekkel áll rendelkezésre. Májustól októberig sza­badtéri programok: gulyásparti, flekken - sütés, halászlé Nyitva 12 éjfélig, szünnap nincs Parkolás megoldott. Cim: PACSIRTA VENDÉGLŐ, Budapest XII. Szarvas Gábor u.8. Telefon: 365-792 Üzletvezető: Veszelinov Andrásné. VILLÁMCSAPÁS Lusztig Imre riportja A 26,000 lakosú Norwood, Ohio-i város­karol, amely valójában Cincinnati külváro­sa, eddig nem sokan hallottak. De az 1987. augusztus 24-en történték után országszerte tudomást szereztek arról, hogy Ohioban van egy varos, amelynek neve Norwood. E napon történt, hogy az ország legnagyobb autővállalata, a General Motors közzétet­te: itteni üzemét lezárja. A hir villámcsapás­ként érte az üzem 4,000 dolgozóját, akik­nek nagy része elfogadhatatlannak találta azt, amit hallott. A G.M. 1923-ban, 64 évvel ezelőtt alapí­totta ezt a gyárat és azóta Norwood lakói­nak főleg a G.M. üzem biztosította a munka- lehetőséget. Csatlakoztak a United Auto­mobile Workers Unionhoz, a szakszervezet segítségével viszonylag magas béreket kaptak, ami lehetővé tette, hogy házat, autót vásároljanak, s megfizessék a ma^as tandijat, ha gyermekük egyetemi kiképzést akart szerezni. Most mindennek vege. Douglas Smith 22 éves volt, amikor dol­gozni kezdett a gyárban, abban a remény­ben, hogy ott lesz, amig nyugdíjba megy. 45 éves korára nehéz a helyzetük, mert felesege szintén az üzemben dolgozott, s ó is munkanélkülivé vált. Ott van a ház, az auto, a mosógép, a porszívó, a micro- sütÖ, a színes TV és a VCR. Mindezt meg­vettek es mindezt élvezték, vagyis jólét­ben eltek. Ennek most vége. Nincs állás, nincs heti jővedelem, csupán a hat hónapig járó munkanélküli biztosításra számíthat­nak. A munkások egy részé jelentkezett uj szakmai kiképzésre, és akik közelállnak a nyugdíjkorhatárhoz, majd csak átvésze­lik azt az időt. A munkások nagy részének nincs lehetosege uj állashoz jutni, mert minden nagy vállalat azt teszi, amit a G.M., melynek vezetősége azt mondja, hogy a külföldi autók eladásáért folyó harc kényszeritette erre a lépésre. f A Norwood-i üzem felszerelése régimódi es nem (profitképes. A vállalat modern üzemet állított fel Van Nuys, Cal.-ban, ahol a Pontiac Firebird és a Chevrolet Camaro kocsikat fogják gyártani. Az üzem lezárása válságba sodorta a kis várost,( mivel a G.M. fizette az adók 28 százalékát. Joe Sanker polgármester kijelentette, hogy kénytelenek lesznek csökkenteni az alkalmazottak számát, kevesebb lesz a rendőr, tűzoltó, tisztasági alkalmazott és ennek tetejében elkerül­hetetlen az adóemelés. Az üzletemberek viszont aggódnak, hogy bevételük lényegesen csökkenni fog. A ( polgármester rámutatott arra, hogy a varos mindent elkövetett az utolsó 64 esztendőben, hogy elősegítse a gyár zökke- nesmentes üzemeltetését. Most, hogy a vállalat elhatározta, hogy lezárja az tize­met, a i polgármester kérte, hogy adják at a gyárát a városnak, talán akad egy másik vallalat, amely hajlandó üzembe helyezni. Eddig( a G.M. megtagadta a pol­gármester kérését. Washingtonban törvényjavaslatot tárgyal­nak a képviselők és a szenátorok, a követ­kező hetekben, mely szerint a vállalatok­nak 60 nappal előbb kell bejelenteniük egy-egy üzem lezárását. A nagyvállalatok tiltakoznak a javaslat ellen. Reagan elnök pedig támogatja a nagy vállalatok maga­tartását. Hibák a bevándorlási törvényben Tizennyolc mexikói fiatal polgárnak tragikus és szükségtelen megfulladasa Texasban, Sierra Blancanál egy marhavagon­ban arra kellene késztetnie a kongresszust, hogy( felismerje a hibákat a bevándorlási törvényben (Immigration Reform and Cont­rol Act). Valójában két törvényre volna szükség. Az egyik a határállamok, a másik a puristák és fundamentalisták részére, akiket Alan K. Simpson szenátor, a "reform" kidolgozója es terjesztője képvisel. A törvény, amely megbünteti azokat, akik alkalmaznak az országba törvényte­lenül bejövő mexikóiakat, az USA-ban és a határokon bűnözök kezébe kényszerí­ti deli szomszédunk legelkeseredettebb es legvállalkozóbbszellemu polgárait. Közvetlen a kapcsolat az Immigration and Naturalization Service (Bevándorlási Hatóság) politikája és az amerikai-mexi­kói határon megnyilvánuló erőszakos bün­tettek növekedése között. A Bevándorlási Hatóság feleló's azért az amerikai rétegért, amelynek tagjai tulajdonképpen 20. század­beli rabszolgakereskedők lettek. Nem mint­ha rabszolgának használnák fel a törvény­telenül itt élőket, de ugv bánnák velük, mintha téglák, vagy más élettelen tárgyak lennének, s nem tisztességes emberek, mint ahogy a legtöbbjük az. Az u.n. bevándorlási reformtörvény nem változtathatja meg Mexikó társadalmi­gazdasági valóságát es azt a földrajzi vi­szonyt sem, amely országaink között fenn­áll. Az USA állandóan jeleket ad arra, hogy hajlandó alkalmazni Mexikó fiatal, ambiciózus, sokszor elkeseredett munkásait. Intelligens, ellenőrzött, nagyméretű vendégmunkás-programra van szükség, melyet meg lehet szüntetni bármikor, ami­kor Mexikó képes több munkaalkalmat teremteni. Washingtonban soknak fogalma sincs arról, mi történik a mexikói határon. A törvényt módosítani kell. A mexikói munkások többsége nem akar amnesztiát, egyszerűen megbékélést akarnak, tisztes­séges munkát és lehetőséget arra, hogy ideiglenes munkahelyük és mexikói család­juk között fenntarthassák a kapcsolatot. Hatarainkat képesek vagyunk ellenőriz­ni sokkal kevesebb költséggel, mint amibe a bevándorlási reformtörvény ellenőrzése és kivitelezése kerül és sokkal emberibb módon. Nem kezelhetünk úgy minden tör­vénytelen bevándorlót, mintha egyforma körülmények között élnének. Mexikó vi­szonya az Egyesült Államokhoz egyedi, amire a világszerte fennálló politika nem érvényes. Biztosítási problémákkal ne gyötörje magát. Autó, baleset, táppénz, kórház, ház, tűzbiztosítás kérdésekben hívja a" 145 éves múlttal rendelkező CiSA.Testvéri Általános Biztosító Intézet - et Hívásra házhoz megyünk. 24 órás szolgálat (212) 430-6442

Next

/
Oldalképek
Tartalom