Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-27 / 31. szám
Thursday, Aug. 27 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. IRODALOM Elhagyottan és megszomorítottan BÚCSÚ VÉSZI ENDRÉTŐL Anplikavárosban mindig fuj a szél, nem is szel, csak amolyan könnyül szellő. Napsütésben, forróságban, erót próbáló kánikulában, mint ez. a mai is. A francia erkély félig nyitott ajtaján meg-meglibbenti a függönyszárnyakat, az apró és míves betűkkel stiríln telerott papírlapokat a megálmodott s a mar formába öntött gondolatokat az íróasztalon. Munka előtt, után, de volt, hogy irás közben is, ki-kilepett a tenyérnyi kóerkely- re, egy kis pihentető szemlélődésre - ahogyan mondta, csak azért, hogy újra lássa a szeretett városrész háztetőit, az alant nyujtozkodó roppant parkot, haragoszold fáival, s a szinte szálanként számon tartott növényzetével egyetemben. Arcát szelíd elragadtatással nyújtotta át a napsütésnek, hadd verje, záporozza a fény, ami elöl a szemeit is csupán félig hunyta le, mintha a forrósagot nemcsak érezni, közelről látni is szerette volna. Napimádó volt ( ez a sugarakkal átitatott költő, aki úgy jarta Angelikavaros keskeny utcait, maga is sugározva szinte, mint aki ezerszeresen vissza akarja adni azt, amivel atitadódott egész lénye. Betegsegenek enyhültebb szakaszaiban utazásról beszélt, dús izekről, melyektől eltiltották, s amelyeket hosszabb ideje talán mar nem is kívánt. ( A hajnali telefonriasztas után, amikor a tárgyak már kezdték újra fölvenni eredeti kiterjedésüket, s formájukat a félhomályban, bennem is lassan, fokozatosan megvilágosodott, percekig bizonyíthatónak látszott az a gondolat, hogy Veszi Endre, a legjobb és legközelebb álló iróbaratom nem ve^legesen, nem mindörökre távozott, hisz szamomra ó továbbra is el, es van, mert nem fogadom el a durva tényt, azt, hogy mar órák óta nincsen. A hangját hallom, felcsattanó, diakosan fiatal nevetését, amire mintha könnyű fátyol borult volna a legutóbbi napokban, említésre sem méltó rekedtség, s ha az ember botorul mégis rákérdezett, a választ teljes hogyle- tere vonatkoztatta, ami mindig, nyugodt, derűs, egyértelműen bizakodó volt. És én hittem Magának , Bandikám, mert több mint harmincéves megbonthatatlan barátságunk alatt soha, egyetlen megtévesztő szó sem hagyta el az ajkát. Nincs és nem is lesz semmi baj... De lett. Kimondhatatlan üresség, visszhang nélküli magány. Vigasztalhatatlan, soha el nem múló fájdalom. t Csak a Magától tanult önfegyelem akadályoz meg abban, hogy hangosan ne zokogjak irás közben is. Önző vagyok, lettem, magamat is siratom. Nem tudom, hogy fogom átvészelni a kora esti órákat teljes némaságban, amikor beszélgetni szoktunk? Ki fog biztatni, rábeszélni, mármar hajszolni arra, hogy írjak? És a többi lélegzetelállító, ennél is fontosabb kérdés: Margit? Ági? Ä szentendrei kis ház, mesebeli kertjével, virágaival? Csupa követelőzőén feltörekvő szó, amire nincs e pillanatban felelet, amire csupán teljes csönd, elborzasztó némasag a valasz. Majd... Talán az idó... De az idŐ a halait szolgálja. Viszi Endre Az idő naponta vagdos le egy szeletnyit az életünkből, láthatóan, vagy észrevétlenül, ez a törvény. Törvény, amit büntetlenül ugyan, de megszeghetünk azáltal, hogy halottainkat vé^es erőnkig f önmagunkba zárva, újólag elóve varázsoljuk éket. Most úgy köszönök el Magától, Bandikám, mint aki ismeretlen, hosszú útra indult, s e hosszú ismeretlen ut előtt még bőségesen és gazdagon, mindannyiunkat megajándékozott. Ránk testálta remekműveit, örökbecsű novelláit, és verseit, amelyek csillagokkal kikövezett útja sem a halaiba, a halhatatlansagba vezet. Száráky Judith Magyar fogorvos DR. KAJLKÓ ILDIKÓ A Netv York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz. a~ N és GG földalattival) Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések * Koronák-Hidak Gyokérkezelés (Root canal) * Protézisek Modem kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELFOGAD É-'.n ■ ........Ilin I . h.-.a«M "■■■■■ mdi i il 11 ■>■■■ MŰVÉSZET Vészi Endre: De hol a csúcs? Micsoda zene vad sikoly háború beke - minden a náladnal nagyobb erők manipulációja remeny csapdája félelem szorongás tagadas hit vonul a végtelen menet - a csúcsra? a gödörbe? De hol a csúcs melyről szemünk még Kánaánba i - n a pillanat mely életünk folyékony tűzbe vonta? meg folfele kapaszkodunk vagy sírba visz a ( t lábunk? mi volt a csúcs? egy napsütés? egy kézfogás a téren? mi volt a csúcs? egy jóbarát? egy najjy beszelgetes? egy pohár bor kávé muzsika a Duna nyári tükre? a készülődés hajnala? sátorhajad homálya? gyermek-tervező szerelem? egy kalimpáló asztal? hát hol a csúcs és mi a csúcs? egy pont? feher papírlap? egy pillanatnak mámora?muskotály-éden? kattan á zarka zarja - az a csúcs? a vegtelen szabadban egy munkahely - a gályapad? magadcsinálta létra melynek ingatag fokain istent kutatja Jákob? Síremléket állítottak Gellert Hugónak Budapesten a Mező Imre úti (volt Kerepesi) temető művész parcellájában nyugszik az Amerikai Magyar Szó Lapbizottságának volt elnöke, Gellert Hugó grafikus művész. Julius 28-án síremléket állítottak a nagy művész emlékére. A sirkőavatásnál a külügyminisztérium részéről megjelentek Blahó Béla mb. főosztályvezető és több munkatársa. A Magyarok Világszövetsége képviseletében pedig többek között Brutyó János főtitkárhelyettes, Sipka Ferenc titkár, stb. Eljöttek még barátai az Amerikai Baráti Kor tagjai, hogy tisztelettel adózzanak Gellert Hugó emlékének. Gellert Hugo munkás és harcos életpályájáról Fodor Erna a következőkben emlékezett meg: Gellfert Hugó a magyar föld szülötte. 1906-ban, 13 éves korában családjával együtt kivándorolt az Egyesült Államokba. Nagy csapás érte már fiatal korában; fivérét Ernőt az I. Világháború alatt megölték, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni a háborúban, amely üzleti érdekekért folyt. Ez megváltoztatta Hugó gondolkodását, forradalmárrá tette, elkötelezettje lett a munkásmozgalomnak. Már a huszas évek elején, mint neves grafikus a N.Y. World-nál dolgozott, mint grafikus magas heti fizetéssel. Hamarosan otthagyta azonban a jólfizetŐ állást, mert nem volt hajlandó munkásellenes rajzokat készíteni. Világpolgár volt. Beutazta az egész világot, feleséget Ausztráliából hozott. Ellátogatott a Szovjetunióba, ahol kiállítást rendeztek műveiből. (*) volt az, aki Magyarország első köztársasági elnökét Karolyi Mihályt amerikai kőrútjára elkísérte, hogy Amerika magyarságával megismertesr se. Horthy uralomra jutasa után férjemmel (folytatás a 10. oldalon)
