Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-27 / 31. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 27. 1987. “TATÁRJÁRÁS” MOSZKVÁBAN A TATÁROK ÉS A GLASZNOSZTY GRIFFITH, Ind. Amint megkaptam az újságot, és az első oldalt átfutottam, mit látnak szemeim? Saját magamat. Ez olyan nagy meglepetés volt részemre, hogy azt le se írhatom. Deák szerkesztő írja, hogy nem Írtam meg, hol dolgoztam. Először is szüleim nagy családot neveltek, 9 élő gyermek, apám a káptalan uradalomnak dolgozott, 4 ökröt hajtott és igy ott kaptunk földet, amit magunknak kellett beültetni és meg is művelni. Volt jószágunk: tehen, disznó, malacok, ezekkel voltunk elfoglalva, mármint a nagyobb gyerekek, hogy segítsünk anyánknak. Amikor 12 eves lettem, munkakönyvét kaptam és mehettem másnak dolgozni. Itt kezdődött a summasság Fejér megyében, először ősszel két hónapra szegődtünk, krumplit szedtünk, kukoricát törtünk, répát ástunk és szüreteltünk. Marokszedő voltam az első évben a faluban egy kisgazdának, másik évben bandában Szend- roládon, utána másik nyáron TŐketere- besen. Voltam Hatvanban cukorrépát kapálni es Ősszel Katajban, ott is mindenfélét szedni. A hat hőnapos summások hazamentek, amikor letelt az idejük. Ott volt még a sok búza csomóban, már kicsirazva, azt hordtuk és csépeltük, de el sem bírtuk végezni, leesett a hó es otthagytuk. Télén voltam Szerencsen a (cukorgyárban. 5 megyeben jartam és utóbb mar a faluban voltam summás a káptalan uradalomban, ahol cukorrépát kezdtek termelni. Ott dolgoztunk nyáron az uradalomnál. A sógorom arató volt. Ezek voltak az én fiatal éveim 17 éves koromig. 1914-ben a bátyám mar itt volt és engem és 15 eves húgomat kihozatott, igy kerültünk Amerikába. Otthagytuk a szülőket, testvéreket március 16-an és április 4-én érkeztünk ide. Rotterdamból indult a hajónk. Igen, elláttam Füzesabonyig, Szemeréig, Szihalomig, Dormándig, Besenyőtelekig, Farmosig. A Laskóban fürödtünk, a másik folyo Egerviz. A vasúton túl, ott is fürödtünk, az hozzánk közelebb volt. A vasúttól a főúton a mi hazunk a 7. volt a soron. Úgy hiszem, hogy az én falum lakosai elérték már a tízezret is. Két nővérem él még ott és a többinek a csaladjai. Nagyon hálás vagyok ezert a cikkért, ami emlék részemre. Ide teszek 5 dollárt és egyben köszönetemet fejezem ki a szép karácsonyi lapért, ha később ért is ide, szeretettel vettem. Kívánok jó egészséget mindnyájoknak és sok Szerencset a vakációjukhoz. Gyurkó Vera MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comeli-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 Eaat 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák * Fasectomy O Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő O Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Nehány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy kis szovjet nemzetiség több száz tagja Moszkva központjában, tüntetve kö’vetelje ismét magának az 1944- ben megszüntetett autonómiát. Mar önmagában az, ho^y a krimi tatárok egy csoportja - szélsőséges megnyilvánulásai ellenére - felvonult, és több napon át a hatóságok beavatkozása nélkül a nyílt utcán agitálhatott, jelzi: a szovjet vezetés rugalmasan kezel minden, a társadalom egészét vagy akár csupán egy szák réteget is érintő, a közhangulatot befolyásoló problémát. KITELEPÍTÉS A KRÍMBŐL Miről is van szó a krimi tatárok esetében? A Szovjetunióban hatmillió tatár nemzetiségű lakos él, de közülük csupán 400,000 az úgynevezett krimi tatar. A különböző tatár népcsoportok történelmükben, szokásaikban, sőt nyelvükben is elternek egymástól, attól függően, ho^y a mongol törzsek oroszországi megjelenese, a XIII. század eleje óta, hol telepedtek le, milyen népekkel keveredtek, és mennyi ideig őrizték meg függetlenségüket. A krimi tatárok az egykor Magyarországra is betört Aranyhorda leszármazottai, s Őseik még a XIII. század végén alapítottak meg kánságukat a Fekete-tengertől északra fekvő területeken. A krimi kánság a XVIII. század végén lett Oroszország része, s ekkor még a félszigeten a tatárok éltek többségben. Az oroszok és az ukránok bevándorlása nyomán később aranyuk csökkent, de még az októberi forradalom idején is ők voltak a legnépesebb etnikum. Ezt ismerte el lényegeben az 1921-ben létrehozott Krimi Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság is, amely önkormányzatot biztosított az itt élő lakosságnak. A krimi tatárok életében a második világ- háborü hozott tragikus fordulatot. A stratégiai- fontosságú félsziget birtoklásáért súlyos harcok folytak a fasiszta támadok és a Vörös Hadsereg között. A hitleristák oldalán több, főleg hadifoglyokból toborzott, tatárokból álló zászlóalj is harcolt, melynek fÖ feladata a partizántevékenység brutális fölszámolása volt. A Krim felszabadítása után ez szolgált hivatkozási alapul ahhoz, hogy az egész tatar etnikumot áru-, lássál vádolják, és 1944 májusában kitelepítsek. Ez - az akkori nehéz körülmények ellenére is - igazságtalan volt, hiszen ha egy népcsoportban árulok vannak, azért nem lehet az egész közösseget kollektíván felelőssé tenni, köztük azokat, akiknek rokonait éppen az árulok pusztították el, sót "még azokat is, akik hősiesen harcoltak az agresszorok ellen." Néhány hét alatt 250 ezer embert telepítettek át a Krímből Közép-Azsiaba. Az ut szörnyűségeiről e sorok írójának egy Taskent melletti településen beszélt néhány vendégszerető, középkorú tatár. Elmesélték, hogy falujukban egy éjszaka katonák jelentek meg teherautókkal, és két órát adtak a lakosságnak arra, hogy mindenüket Összeszedjék. Egynapos teherautózás után vagonokba zsúfolták, igy vitték őket etlen- szomjan Üzbegisztánba, ahol egy sivatagos vidéken leszállították és sorsukra hagytak őket. Maguknak kellett megteremteniük az életfeltételeket, kutat fúrni, házat építeni, megművelni a sivatagot. A viszontagságokat sokan nem éltek túl. A JOGOK HELYREÁLLÍTÁSA Érthető, hogy a több, mint négy évtizede történtek kitörölhetetlen nyomot hagytak a krimi tatárokban. Bár a Legfelsőbb Tanacs 1967-ben helyreállította alkotmányos jogaikat, a régi sebek nehezen hegednek be. A jelek szerint ezt, a jogos sérelmek keltette érzéseket használja ki most egy erőszakos nacionalista csoport, amely látványos - nyilvánvalóan a közvéleményt es a nyugati sajtót célba vevő - megmozdulásaival hívja fel magára a figyelmet. A krimi autonom köztársaság azonnali visszaállítását és a tatárok visszaköltoztetését követeli, figyelmen kívül hagyva azonban a realitásokat. A felszigeten ma két es félmillióan élnek, közülük csupán húszezer a tatár, azaz, ha netán valamennyi volt krimi tatár vissza akarna települni, még akkor is kisebbségben lennének. A követelés nem veszi figyelembe a Krímben jelenleg élők véleményét, és érdekeit, továbbá ilyen méretű népvándorlás gazdasági kö'vetkezményeit sem. Üzbegisztánban a tatárok például jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelésben, esetleges kiesésüket tehát aligha lehetne azonnal pótolni. Ezzel szemben a Krímben nehezen találna egyik napról a másikra munkát több százezer ember, s akkor még nem is beszéltünk a szállítással es a lakóhelyek megteremtésével kapcsolatos gondokrol. Csupán gyakorlati szempontból tehat a szélsőséges követelések teljesitese jelenleg irreális. A krimi tatárok fellépese ugyanakkor komoly elvi problémákat is felvet. A kérdés kapcsán kibontakozott vita túlnő a konkrét ügyön; itt már többről van szó, mint egy népcsoport sorsáról. Nevezetesen arról, hogyan néz szembe a mai szovjet társadalom a múlt hibáival, sót bűneivel, és hogyan birkózik meg azok máig ható következményeivel. Hiszen a sztálini időszakban nem csupán a tatárokat érte súlyos sérelem. Bár azóta sokat tettek, az akkori igazságtalanságok hatásának felszámolására, azok emléke máig kisért, s ez - mint azt az utóbbi időben felélénkült történelmi vitákban is többször leszögezték - szükségessé teszi a múlt árnyalt és reális, a jelennek is tanulságokkal szolgáló értékelését. Lengyel L. László IDŐSEK FIGYELMÉBE (folytatás az 1. oldalról) éveit. Megtakarított pénze az, ami megkülönböztetheti őt a hajléktalanoktól. Ha ugyanakkor tekintetbe vesszük, hogy az örökösödési törvény megengedi, hogy egy tehetős ember egy millió 200,000 dollárig egy cent adó nélkül hagyhatja vagyonát gyermekeire, akkor nyilvánvaló az új törvényjavaslat igazságtalansága. Egy ilyen gazdag országban, mint az Egyesült Államok, módját kellene találni annak, hogy a szerény vagyonú idős személyek eltartásának költségeit az egész állam viselje. Méltánytalan, hogy ezt a költséget 75-80 éves emberek annyi gonddal megtakarított pénzéből fedezzek. Ez az igazságtalan uj javaslat arra fog vezetni, hogy idős személyeknek megfontolás tárgyává kell tenniük az elválást, hogy ezáltal megmentsék szerény vagyonkájukat. ÚJÍTSA meg előfizetését
