Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-08-27 / 31. szám

AMERIKAI Ára 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XLI. No. 31. Thursday, Aug. 27. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Mtákócsi ssive t "En is hajdan magyar voltam, Még németnek nem hódoltam, Nem hallgattam törvényére, Éltem a magam kedvére. De már magammal nem bírok, Azért tehát méltán sírok. Elmegyek hát bujdosásra, Nem hallgatok többé másra..." Ekképp szól a kuruckori ismeretlen vers­sor, amit jószerivel a szájhagyomány őr­zött meg napjainkra. Rákóczi óta az el- bujdosás, a világ szélének-végének az Ön­fejű keresese nemzeti sors, évszázadok atka lett: világgá mentek mind a szabad­gondolkodók, mind a rabigát nem tűrök. De meghalni mind hazavágytak. II. Rákóczi Ferenc előbb Lengyel-, majd Franciaországot választotta Önkéntes szám­űzetése színhelyéül. Egy ideig XIV. Lajos udvarában élt, majd a kamalduki szerzete­sek ( kolostorába vonult vissza. 1717-ben ismét útra kelt, s negyvenen kisérték el Törökországba. Ez a szám a később érke­zett magyarokkal százra gyarapodott. A rodostói temetőben sokán pihennek a fejedelem odaadó bajtársai közül, többnyi­re névtelen, egyszeri! kuruc vitézek. Mikes Kelemen huszonhét esztendős volt, amikor Rákóczi Íródeákjaként és kamarásaként első törökországi levelét megírta képzelt nagynénjéhez címezve. Hatvankilenc évesen fogott az utolsó megí­rásához, 1758 karácsonya előtt, huszon­három esztendővel a fejedelem halála után. Gyönyörű, veretes magyar nyelven papír­ra vetett müvei irodalmunk jeles értekei köze tartoznak, pedig messze-messze irta azokat. 1735. április 8-án, nagypénteken jegyezte fel 112. levelében: "Édes urunk árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön." A fejedelem 59 éves volt, amikor örökre lehunyta a szemét. Konstantinápoly­ban az anyja, Zrínyi Ilona mellé temették. Hamvait később hazahozatták, s 1906-ban a kassai püspöki templomban helyezték örök nyugalomra. Szivét azonban - kíván­ságának megfelelően - egy aranyurnában francia földön őrizték. Az idén nyáron volt fél évszázada annak, hogy a párizsi magyar kolónia adományai­ból Rákoczi-emlékművet avattak, a világ­város közelében fekvő Yerres, Gros-Bois negyedében. A hársfák alatt magasodik a Csáky József : szobrászművész által ter­méskőből készített, öt méter magas, erdé­lyi kopjafát formáló emlékmű, amelynek talapzatánál mindig találni piros-fehér- zöld szalaggal átkötött koszorút, s néhány szál virágot. A francia föld egyik parányi pontját, azt a helyet jelölték meg ily módon az utókornak, ahol a fejedelem évekig élt számkivetettségben, s ahol a hazátlan- ság minden kínjával, keservével megtelt szivét a kápolnában nyughelyére tették. Milliókra tehető azok száma, akiket hazahuzott ugyan a szivük, mégis világgá (folytatás a 2. oldalon) II. Rákóczi Ferenc Idősek figyelmébe .Mar több, mint egy hónapja, hogy a kép­viselőhöz elfogadott egy javaslatot, a "ka­tasztrofális orvosi költségek" enyhítésére. De elrejtve e törvényjavaslatban, melyet az elnök még nem hagyott jóvá, egy rendel­kezés van, amely megfosztaná idó's házas­párok ezreit az egész életükön at megta­karított pénzüknek legalább felétől. A biztositó vállalatok - mint tudjuk -, nem vállalják az ápolóotthonok (nursing homes) költségeit. Miután ezek átlagos évi költsége $30,000 (New Yorkbanf pedig 50 és 60,000 dollár kozott van), nyilvánvaló, hogy csak gazdag emberek engedhetik meg maguknak^ hogy saját zsebükből fizes­sék idős családtagjaik ápolóotthoni eltar­tásának költségeit. Ezért van az, hogy a jelenleg ilyen otthonokban lakó másfél millió idős polgár költségeinek nagy részét az állami Medicaid fizeti. A Medicaid eredeti célja szegény csalá­dok orvosi költségeinek enyhítése volt. A jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy az ápolóotthonba készülő férj vag^y feleség átírja vagyonát házastársára, várjon két évig és azután - ha kell - bemehet a nur­sing home-ba Medicaid segéllyel. Csupán azt kell igazolnia, hogy vagyona kevesebb, mint $4,500. Az uj törvény megváltoztatna ezt a szabályt! Ahelyett,,hogy engedélyezné a vagyon átírását a másik házastársra, a házaspár vagyonát közösnek tekintik. Ha egy házaspár vagyona 48,000-en felül van, a többletet a törvény az ápolóotthonnak utalná át. Ha tehát egy idős házaspárnak 100,000 dollár megtakarított pénze van, akkor az uj törvény kötelezné őket, hogy abból 52,000 dollárt adjanak át az ápolóotthonnak. Kegyetlen és igazságtalan az, hogy ilyen módon akarnak megfosztani egy idős sze­mélyt keservesen megtakarított pénzétől, hogy fizessen élete párja eltartásáért. Az átlagos amerikai becsületes munkával gyűjtötte össze szerény vagyonát. Ez az, amit átadni remél gyermekeinek öröksé­gül. Ugyanakkor biztosítja számára, hogy viszonylag biztonságban élje le hátralévő (folytatás a 4. oldalon) Cuomo: “UJ REALIZMUST!” Mario Cuomo, New York allam kormány­zója volt a vezérszónok a Chautauqua, N.Y.-ban tartott békekonferencián, amelyet a Metodista Egyház által 1800-ban meg­alakított Chautauqua Intézménv hivott egybe. "Itt az ideje, hogy felszámol­juk a hidegháborút, mert uj realizmus­ra van szükség. Vessünk vé^et annak az Ostobaság­nak, hogy trillió­kat pazarolunk el olyan fegyverek­re, amelyéket sohasem tudunk használni. Ehelyett tril­liókat az éhező milliók táplálására, a fia­talok oktatására és a hajléktalanok elhelye­zésére kell fordítanunk" - mondta beszédé­ben Cuomo. "Itt van két hatalmas nép - folytatta a kormányzó - különböző törté­nelmi háttérrel, különböző ideológiával, melyek éveken at versenyeztek egymással, de egy világ választ el bennünket az élénk versenyzés és a heves rosszakaratú ellen­ségeskedés közepette." 20 perces beszédét tizenkétszer szakí­totta félbe a megjelentek tapsvihara. Je­len volt az összejövetelen több ezer ameri­kai polgár, akik a Buffalótól 75 mérföldre lévő városkába jöttek, hogy részt vegye­nek a konferencián, valamint egy 170 tagú szovjet delegáció, „melynek soraiban vol­tak diplomaták, tudósok, színészek, orvosok, filmigazgatók, irók, munkások, földműve­sek, újságírók, stb. A Wall Street Journal aug. 24-i száma 8 teljes oldalas szovjet hirdetést közöl a kapcsolatok fejlesztéséről. HID A 21. századba A Manhattant Brooklynnal össze­kötő négy hid egyike, a Wil- liamsburg-hid annyira elko­pott, hogy a szak­értők szerint néhány even belül veszélyessé válhat a rajta való közlekedés. A szakértők most mar csak azon vitatkoznak, hogy érdemes-e javí­tómunkát elvégez­ni rajta, vagy szereljek le és építsenek helyébe egy újat. A New York Times lelkesen támogatja ezen utóbbi megoldást (8/23.) Szabadjára' engedve szerkesztőinek es riportereinek (folytatás a 2. oldalon) 1902-1987

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom