Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-20 / 30. szám
Thursday, Aug. 20. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. IRODALOM Magyai'ságkutatás Kanadában Az utóbbi négy évtized alatt óriási fejlődésen ment át a magyarságkutatás Kanadaban. Ma a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet a tiz kanadai tartomány területén minden nagyobb területen, minden nagyobb, magyar lakossággal rendelkező városban tanítják elemi fokon, hétvégi iskolákban a magyar egyesületek vagy egyházak szervezésében. Két városban - Torontóban és Calgaryban - pedig elismert középiskolai tantárgyként lehet a magyar nyelvet és irodalmat tanulni. Magat a magyarságkutatást egyetemi műhelyek kell, hogy műveljék. Ezt a tényt ismerte fel Kanadában a magyar emigráció számos, kellő felkészültseggel rendelkező tagja, amikor 1972-ben Torontóban egy tájékozódó jellegű konferencia után a calgaryi Széchenyi Társaság országos gyűjtést indított alapítvány létesítésére és állandó magyar tanszék felállitásá?a. Ennek eredményeként nyílt meg 1978-ban a University of Toronto bölcsészkarán a magyar tanszék, amelyet az alapítvány kamataiból tartanak fenn. A Széchenyi Társaság egyébként hatszázezer dollárt gyűjtött Össze, a szükséges összeg másik felét az ottawai szövetségi kormány adományozta. Több más kanadai egyetemen is folyik a különböző tanszékeken. Az Észak-Amerikai egyetemeken is százszámra lehet ((magyar származású tanárokat találni. Ok több egyesületben tömörülnek a határoktól függetlenül. Szándékosan nem vonok határt az Egyesült Államok és Kanada között, amikor a magyarságkutatásról irok, mert vannak egyesületeink és több tudományos társaságunk, amelyekhez mindkét országból csatlakoznak a tagok. Az együttműködésnek tudományos téren nincs semmi akadálya. E tudományos társaságok minden évben május végén és junius elején rendéznek konferenciákat Kanada más-más városában, ahol sok előadás hangzik el e tárgykörből. Meg kell itt említenem a kitűnő szervezőmunkát vegzŐ American Hungarian Foundation-t New Brunswickban, amely most tervezi e^y könyvtár es múzeum felállítását, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és az Indiana University közreműködésével alapított bloomingtoni történelmi tanszéket, illetve a pittsburghi történelmi tanszéket, ahol ötévenként kerül sor magyar tárgykörű konferenciára. A fennálló társaságok, intézmények, jelentéseik, hírközléseik és folyóirataik révén állandó érintkezést tartanak fenn tagjaikkal és közük a magyarságkutatás terén megjelent kiadványok címét és szerzőik nevét. A kanadai magyarok újabb erőfeszítésének és a kanadai magyarsagkutatás tudományos alapon való művelésének egy másik kimagasló eredménye a torontói Rákóczi Alapítvány által felállított Hungarian Research Institute of Canada, t amely a University of Toronto kutatóintézeteként kezdte meg működését egy hivatalos megnyitóünnepséggel 1985. október 31-én. A Rákóczi Alapítvány, a Széchenyi Társaság és a hamiltoni magyar cserkeMŰVÉSZET CHAGALL Vityebszkben, akkor igy nevezték: Fe- heroroszorszag e kisvárosában született Marc Chagall 1887. julius 7-én. A szülői ház, vagy a közeli Liozno, nagyapjának otthona,' az utcák, épületek, iskolák, zsinagógák már akkor megelevenedtek és megemelkedtek Chagall szemében s mélyen beleivódtak leikébe, tehetségének rejteké- be. Látta nagyapját a háztetőn, látta a fa- meg kőhazakat, a lovaskocsik nem az utón, hanem a levegőben jártak, nagyanyja olvasott, anyja átkarolta, apja a kecskét fejte; amikor tíiz ütött ki a zsidonegyed- ben, ágyastul Nagyapa Vityebszk (Chagall rajzai) menekítették az embereket éjnek évadján, akkori önarcképén a göndörhaju koponyában házak, a szivében emberek, a nagy csalad, az ismerősök. Avatottabbak nemcsak rövid sorokat, köteteket Írtak, s Írnak arról, hogyan ^gyesült Chagall művészetében Kelet es Nyugat; olvasom itt—ott, milyen művészi áramlatok hatottak rá, de bocsátas- sék ■ meg nekem, ha azt mondom: semmi ez, Chagall nem # mérhető t máshoz, csak saját magához. Amulva láthattuk - az Életem képei után a Holt lelkek illusztrációi (Chagall volt az egyetlen, akinek rajzait nem utasította vissza Gogol), a szék évente rendszeresen adományoznak könyveket a hungarológia tárgyköréből kanadai egyetemeknek. E mellett kiadásra került Kanadában több magyar nyelvkönyv elemi foktól az egyetemig, és 1979- ben egy antológia jelent meg a kanadai magyar szerzők müveiből. Közös magyarországi és kanadai kiadásról is van tudomásunk. Wojatsek Károly Hét halálos bűn sorozata, a La Fontaine- mesékhez készUlt rajzok, bibükus témájú képei, az Ezeregyéjszaka, a Daphnis és Chloe illusztrációi - önmagukban is egész darabkái a hatalmas életműnek, természetesen a csodálatos festményeknek is., Ámulattal álldogáljunk a rajzok és karcok előtt, s ha talán méltó értékelőihez kepest csupán a művészetet mélységesen tisztelő ember elgondolása, a végtelen sokáig elemezhető vonások közül minduntalan eszembe Ötlött kettő. Az egyik az a teljes belső nyugalom, amely a különben (eleinte) kicsit hányatott életű zseni műveiből sugárzik. (Az életrajz megismerhető lexikonokból és monográfiákból; Pétervárott tanult, Párizs ‘ és Berlin után hazatért Vityebszkbe, ott az akadémia vezetője volt 1922-ig; akkor me^intcsak Berlinen ( át Párizsba utazott, bejárta majd az egesz> világot, ötvenévesen francia állampolgár lett, a világhír sosem tette szerénytelenné; igy élt és alkotott 1985. március 28-ig, amikor, kilencvennyolc évesen elragadta a halál.) Ezt a belső nyugalmat életerőnek is nevezhetném, ez ragyogja be valamennyi müvét, ez teszi oly természetessé és világossá azt, ahogyan elszakad a valóság megszokott törvényeitől, amint már a kisgyermek barmit látott is, nemcsak a szemével latta, hanem fogékony és határt nem ismerő lélekkeL Másik vonasa művészetének egyenesági rokona az előbb említetteknek: ez a derű, más szóval a humor, amely előzménye is, következ- menye is az imént mondottaknak. Megtanulható Chagalltól, hogy a szeretet mindig derűs, hogy még ha apja vagy anyja sírját rajzolja is meg, fájdalmát ez a derűs szeretet sugározza át. Az Életemben irta: "Ha megöregszem (vagy tan előbb is) odafekszem hozzád." Csakhogy Chagall, gondolom, erre a legutóbbi élményre emlékezve, rajzainak kötetét lapozgatva, Chagall sosem öregedett meg, sőt: nem is halt meg, legföljebb látszólag. Az ö világa valóságosabb a valódinál, a csodák világa ez, de a természetes csodake, amelyek bensőségesek és igazak, amelyek a végtelen, az örök szeretetből fakadnak, előbb talán kicsi ér csupán, aztan árad, mig az óceán is eltörpül mellette. Ezért nem erzem, nem mondom, hogy Chagall modern, hogy a huszadik század művészete hatott-e rá vagy inkább ő hatott századunk legna- gyobbjaira (hiszen Ö mindannyiunkra, a legkisebbekre is hat). Mert Chagall - örök. . „ ,i Fölötte áll az időnek, fölötte él a látszatnak, fölötte még a valóságnak is, mert az igazság irdatlan magasait járta s járja Chagall. Gyermekként is száz- meg ezeréves volt, s tiszta szemű, tiszta lelkű gyermek maradt mindhalálig, habár a halai nem fogott rajta. Gyatra szó, hogy lehunyta szemet: egesz életében nyitott szeme volt az örökkévalóság meglátására, a régi és a mai világban, amelyet most mar az Ö szemével látunk, valóságosan valóságfölöttinek, kedvesnek, szere- tetre szomjasnak és szeretetet sugárzónak. Zay László
