Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-07-16 / 28. szám
Thursday, July 16. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. IRODALOM Karinthy Frigyesről Írni rendkívül kellemes, amikor arra gondolunk, hogy ó vezette be az újzamatú és tartalmú humort a magyar irodalomba és ma reá emlékezünk születésének századik évfordulója alkalmából. Karinthy Frigyesnek (1887-1938) egészen külön és sajátos helye van a huszadik század eleji magyar irodalomban. Népszerűségét már első müvével aratta 1912- ben, huszonöt éves korában nem t is egy önálló, eredeti regénnyel, hanem két pasz- tis-sel: így irtok ti és Görbe tükör (1912), amelyekben valósággal parodizálta a korabeli irók technikai ferdeségeit, gyengeségeit, stílusbeli tökéletlenséget. Igazán érdemes újra elolvasni ezeket a több mint hetven évvel ezelőtt irt sti- luskarikaturákat, hogy lássuk, milyen éles kritikai szemlélettel, de humoros aláfestéssel vette elemzes alá kerlelhetet- len logikával a fiatal Karinthy Frigyes a századforduló akkor divatos íróinak gyatra vagy közepes Írásmódját. De mielőtt teljesen az újságírásnak es az irodalomnak szentelte volna eletet, Karinthy a budapesti tudományegyetemen folytatott komoly matematikai tanulmányokat. Közben az irás ösztöne is felébred benne, és a nagyhírű liberális Pesti Napló szerkesztőségébe lép, amelynek hasábjain már akkor a progresszív modern magyar költészet vezére, Ady Endre forradalmi versei is megjelennek. Az e^ész országban ismertek Karinthy nevét es müveit, amikor a Pesti Napló közölte humoreszkjeit, karcolatait, ( verseit1, az emberek groteszk tulajdonságait, bizarr cselekedeteit, ellentmondásokkal, paradoxonokkal teli életkörülményeit kifigurázta ötleteivel, elmésségével. De ne felejtsük el, hogy ezeknek a sikerült torz jellemzéseknek a háta mögött Karinthy Frigyes meg akarta mutatni az emberek igazi lelkületűt és szellemi állapotának különös jelenségeit. Azok közé a kevés és nagytehetségu magyar irók, moralisták közé tartozott, akik müveiken keresztül lelepleztek az emberi hazugságokat és butaságokat. A humor nevettető, feszitő, gunyoros erejével tette meg azt, amit az an^ol Jonathan Swift, akinek Gulliver utazása-t egyébként lefordította magyarra. De Karinthy számára a humor fegyver is volt, mint Jonathan Swiftnek, aki az igazságtalanságokat, a kegyetlen önzést és képmutató embertelenséget zúzta pozdorjavá. Gondoljunk csak Karinthy Utazas Fare- midoba és az országszerte közismert és mindig újra kiadott Capillária cimÜ könyveire, amelyeket vallomásában Swift Gulliverje folytatásának tekintett. Alkotó tehetsége ezekben az önálló müvekben bontakozik ki a legteljesebben. Nemcsak az iró analitikus művészété es vénája, világos es rendkívül közvetlen stílusa, minden mesterkélt cikornya nélkül, amit mégis egyes külföldi kritikusai "száraznak e's színtelennek" ítéltek, minden alaposabb megismerés hiányában. A Capillária humoros Írója voltaképpen filozófiai szellem. Miért? Mert az emberek es a ^társadalmi magatartás szatíráján keresztül kutatja szenvedéllyel az élet értelmet és célját, mint ahogyan a legBeregi Tivadar (Párizs) KARINTHY FRIGYES VAGY A HUMOR A MAGYAR IRODALOMBAN nagyobb bölcselők akarják megoldani az emberi sors problémájának gordiuszi csomóját, de ők a saját műtér- . minológiájukkal, Karinthy egyszerű • irodalmi eszközök- . kel, minden hipo- j krízis, önáltatás, * ‘ öntetszelges, botor hiúság em- -f béri álarcának !_ levetésével. Karinthy sohasem ' • elégszik. meg azzal a kö'zhellyé vált formulázással, hogy fogadjuk csak el az életet amilyen, s nyugodjunk bele, hogy az emberek olyanok, amilyennek a természet teremtette Őket. Nem, a magyar szatirikus Swift be akar hatolni az emberi lét misztériumának mélyébe és tudni akarja, hogy miért ilyen tökéletlenül relativisztikus a mi életünk miért kell az embereknek Örökös csóke- vényeik vértezetében, pszichológiai hibáik és tévedéseik rabságában maradni. Éppen ezen a ponton mutatkozik meg a szatirista, a társadalmi élet karikatúráját bemutató filozófus, kritikai elemző szerepe. Ezt a filozófiai szemléletmódot és nem a céltalan, semmitmondó okoske dást fedjük fel Swift Gulliver cimü mestei müvében is. Karinthy nemcsak az Utazás a koponyán korúi és Utazás Faremidoba cimü müvek meditáló elméje volt, hanem a már közismert és a magyar iskolákban tanított háboruellenes müvek: Krisztus vagy Barabás (1918), Gyilkosok írója is, amelyek nagy bátorsággal, brutális őszinteséggel állították pellengérre az első világháború bűnöseit, akik vértengerré változtatták, megnyomorították az országot, melynek népe nem akart háborút. Karinthy más jellegű és tematikájú müveket is irt, amelyek felkeltették a közérdeklődést, mint a Néma emberek balladája, amelyben az ösztönök rabságából való lélektani menekülést elemzi. A holnap reggel (1916) cimü drámájában pedig bizalommal néz kora technikai fejlődésének forradalmi vívmányai felé. Szellemes humorisztikus, finoman ironikus célzatú munkáihoz és karcolataihoz tartozik a Kötéltánc, Harun al Rasid, Tanár ár kerem_, amelyekben Karinthy tréfálkozó, mulattató temperamentumát csodáljuk. Sokkal filozófikusabb tanulmányokat ad Ki kérdezett? cimÜ müvében, amelyben az antitézis dialektikájának MŰVÉSZET MÁTYÁS FERENC: Hideg csillagok K. I.-nak küldöm A csillagok, a csillagok, milliárd látható titok, azok a csöpp gyertyalángok, mint a rnesszetünö lányok, örök hattyúk az ég taván, elérhetetlen karaván, mint kedveseim szemei, azok a hunyorgó messzi reményt sugárzó vad tüzek lobbantanak bennem tüzet s ígérik, hogy még élhetek, idom még meg nem méretett, - úgy tüzelnek rám tüntetőn, mint visszatérő szeretők, hogy felejtsem az éjszakát, e csillaghaborus világ rémét, s ne süssön rám csak a szerelem ár va csillaga, ki visszahozza kedvemet s ábrándozni én is merek, mint hajdan ö is Erzsikével ama négyökrös szekéren. Benedek Ferenc Alkonyat Az égen lilává alvadt a vér. A tájra szemfedójét huzza rá az ej. ... A Nappalt megölte, s a földre hull most mind a vére, piros vére _ Fekete gyászba borul a táj... Hallom rebbenni át a nap utolso sóhaját. Csend van.... hallgatok. Ezernyi gyertyaként kígyóinak a messze csillagok. használatával Örök emberi problémákat próbál megoldani, de itt is a logikai megismerés vágya vezeti egész gondolkozási menetét, anélkül, hogy hinni tudna az emberi természet gyarlóságainak. Minden müve végeredményben magán viseli erős logikai világszemléletének alapjellegét. De ebből a filozófiai éleslátásból soha sem hiányzik irói magatartásának sajátos és állandó vezető szempontja: a valóság és a fikció művészeti találkozása, az igazság bölcseleti keresése, minden absztrakció leküzdése közben. Karinthy is a nagy klasszikusok élő pantheonjába került. Neki is sikerült a purgatóriumot elkerülni, akárcsak kortársainak: Babitsnak, MÓricznak, Kosztolányinak, Adynak, Juhásznak, Kassáknak, József Attilának, Tóth Árpádnak, mert ők nem a lezárt múlt, hanem a jelen és a jóvá hírnökei, a szépség, az emberiesség, az igazság es a világbéke örök hirdetői.
