Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-12-17 / 47. szám
Hungarian Word Inc. I Vol. XLI. No. 47. Thursday, Dec. 17. 1987. j Second Class New Yoik!hNS?ei0003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. I paifaf ISSN 0194-7990 | NHV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. New York, N.Y. Ballada az anyaszívről (Nem teljesen eredeti) kommentár helyett bizonyos "kulturális" események fölött. Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony. Hét gyermeke volt ennek a szegény asszonynak. A hét közül hat nehezen dolgozott, hogy segítsenek anyjuknak sorsuk jobbravitelében. Mert a sorsuk bizony igen keserves volt. Sok megpróbáltatáson mentek át, de mindig reménykedtek, hogy egyszer mindnyájan boldogok lesznek. A hetedik gyermek azonban leginkább álmodozással, ábrándozással töltötte idejét. Gyakran elgondolkozott Ady szavain, hogy "De jaj, nem tudok igy maradni, szeretném magam megmutatni, hogy látva-lassanak s lennék valakié, lennék valakié." Ebbéli kívánsága egyszer aztán teljesedett is. Megismerkedett egy igen szép és végtelenül gazdag hölggyel. Nemcsak megismerkedett, de bele is szeretett. Ez a gazdag hölgy, mint sok hölgy, kacér volt és azt mondta a fiúnak: "A tiéd leszek, te pedig az enyém leszel. De csak egy feltétel alatt." "Mi az a feltétel" - kérdezte az ábrándos fiú. "Menj, öld meg anyádat, vágd ki a szivét és hozd azt el nekem. Ha elhozod, de ezüst tálcán hozd el ám, akkor a tiéd leszek, te pedig az enyém leszel." Az ábrándos fiú megtette, amit a kacér hölgy kért tőle. Megölte az édesanyját, kivágta a szivét, es vitte ezüst tálcán a kacér hölgynek. Igen ám, de útközben a fiatalember megbotlott, elesett, a tálcáról pedig legurult a porba az anyasziv. És,, "hallga csak hallga", mi történt? Megszólalt az anyasziv: "Nem ütötted meg magad, fiam?" MANILA. A Fülöp-szigetek elnöke, Cora- zon Aquino konferenciára hivta a keletázsiai országok képviselőit, melyen javasolta a nukleáris fegyverek elmozdítását a térségből. A konferencián résztvevők elhatározták, hogy lépéseket tesznek a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére, ki mélyítésére, a vámsorompók elmozdítására. riitl/MCWriy 498J Üzenet Kápolnyásnyékről, Vörösmarty Mihály szülőfalujából: Könyvek, eszmék és fegyverek alatt roskad már a földünk, mégsem tudjak az emberek, mit kell tennünk? Honnan jöttünk?! A tudomány "Bábel tornyán" döngethetjük bár az eget, nem teremnek atombombák üdvözítő elméletet. Inog, reng, küzd az értelem: nincsen megváltó gondolat! Hatalmi hóbort, félelem, közős halálmezon arat! Eszmék, erődök harca dúl szép Földünk minden szegletén, bizalmatlanság, pénz az űr, csillagvilágunk hangszerén. Mi az egekbe vitte föl a legszörnyübb fegyvereket, mi minden élőlényt megöl, mert se erkölcs, se szeretet. "Betlehemi jászlak fölött" hiába gyálnak csillagok, bölcsek hite is összetört, megöltek fényét a vakok! Ezerszinü hullámverés köveskedik a lelkeken, van igaz: de nagyon kevés, ki a "keskeny úton" megyen... Mert az 'Tge" el nem múlhat semmiféle küzdelembe, abból mindig régi újat szül, a Nagy mindé ns ég lelke! Amig minden szellembéklyó roncs lehull az emberekről, porszem gyanánt, hogy megírjam: nekem ennyi üdv jut ebből... Hogy engedelmeskedhettem sok Os, Bölcs, Szent akaratnak, amik végül, földön, égen FÉNYES DIADALT ARATNAK. Részlet a szerző "A csillagok költészete" c. költeményéből. Gorbacsov Washingtonban Ilyet még nem látott Washington népe. Motorkerékpáros rendőröktől körülvéve robogott a fényes automobilok karavánja a Feher Ház irányába. A déli szünetben az utcán sütkérező hivatalnokok, tisztviselők tudták, hogy megint valamelyik magasrangu vendég siet az elnöki hivatalba. De arra, ami váratlanul bekövetkezett, nem voltak felkészülve. Olyasminek még soha nem voltak tanúi, szinte nem akartak hinni a szemüknek. A menet közepén lévő autó vezetője hirtelen fékezett. Az autó megállt. A mögötte robogó autó majdnem belefutott. Az előtte lévő két-három autó egy ideig tovább robogott, de azután észrevéve, mi történt, hirtelen hátrálni kezdtek, csaknem olyan sebességgel, amilyennel előre mentek. A hirtelen lefékezett autóból kiszállt egy kopasz ember és kezét kinyújtva, a járdán ámuldozó tömeg felé sietett mosolyogva. Gorbacsov volt. "Ez az ember egyenesen felém jött és kezet fogott velem" - mesélte a csakhamar odasereglö újságíróknak Kimberly Spartin, a Wang Laboratories nevű számító- gépgyár képviselője, miközben a kezét nézegette, mintha valami rendkívüli tárgy lenne. "Még mindig remegek. Az volt az érzésem^ hogy valamilyen Messiás érkezett közénk." Shellie Scott, egy magazin kiadóhivatalának titkárnője kijelentette, hogy kezdetben nem tudta mi történik, de azutan megismerte Gorbacsovot a kopasz fejéről, meg a rajta lévő anyajegyről. Barátságosan mosolygott, mondott valamit oroszul. "Ez volt a legizgalmasabb dolog, ami valaha velem történt", mondta a riportereknek. Ugyanígy nyilatkozott Barbara Margolies, egy ügyvédi cég titkárnője. Hogy a dolog előre volt-e tervezve, vagy nem, azt egyelőre nem tudják,_ de tény az, hogy Gorbacsov autokaravanja Washingtonnak pontosan azon a pontján állt meg hirtelen, ahol a legnagyobb amerikai lapok, folyóiratok hírközlő szervek, mint pl. a N.Y. Times, a Washington Post, Time Magazin, Wall Street Journal, ABC News hivatalai vannak. Nem csoda, hogy néhány másodperc alatt újságírók tucatjai fogták körül azokat a szerencsés washingtoniakat, akikkel kezet fogott a szovjet főtitkár. “Ekéket küldjétek nem kardokat ” OSLO. "Ekéket küldjétek, nem kardokat"- mondotta Oscar Arias Sanchez, Costa Rica elnöke, amikor átvette a Nobel Békedijat a norvég fővárosban. Gustáv király és 700 vezető személyiség előtt tartott beszédében Arias elnök hangsúlyozta: "Elérkezett az idő, hogy a latin-amerikai országok problémájukat maguk intézzék, a nagyhatalmak beavatkozása nélkül." Nem említette a két nagyhatalmat, de rámutatott: "Reagan elnök aláássa a folyamatban lévő béketörekvést, ha továbbra is támogatást nyújt a nicaraguai kontrák részére." _ .. . . (folytatás a 2, oldalon) Ára 50 cenl AMERIKA KELLEMES KARÁCSONYT ÉS HANUKÁT KÍVÁNUNK
