Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-12-10 / 46. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 10. 1987. Futballvarázslat KIS SZÉPSÉGHIBÁVAL AjTÍOlu ZlVdg Bp. Honvéd—Panathinaikosz 5—2 Egyre többen kérdezgetik a magyar fut- ballpályák kornyéken:-Mit kell tenni a nézők visszacsalogatása erdekeben? A "zseniálisabbnál zseniálisabb" ötletek jő'nnek elő, autókat sorsolnak, esz- trádmu'sorokat szerveznek, bedobnak apait— anyait. Pedig a lelátók megtöltésének van egy holtbiztos receptje is. Regen kitaláltak már. A Bp. Honvédnél mostanában ezzel élnek: jól futballoznak. Az NB I-ben őszi elsők lettek, azután az UEFA Kupa har­madik fordulójában szerepeltek, az ellen­fel a görög Panathinaikosz volt. A világhí­rű vendégcsapat az előző fordulóban az olasz Juventust verte ki. Kell-e ennél jobb propaganda? Aligha. Bp. Honvéd: Disztl P. - Sallai, Disztl L., Csuhay, Cseh - Sikesdi, Fitos, Gyimesi, Sass - Fodor, Kovács. ti t. ,, I || I A görögök kezdtek, de meg mielőtt bar­mi "rosszat tehettek volna", vezetést szer­zett a Honvéd. A -2. percben Fodor egy megismételt szögletet követően sarokrú­gásból majdnem a hálóba talált, a görög kapus azonban kiöklözte a labdát. Balszeren­cséjére éppen arra sétált Kovács, s a háló­ba bólintott (1-0). Hatalmas lendülettel támadott a Honvéd. I i | l A kispestieknél Gyimesi egeszen káprá­zatos dolgokat művelt, de a többiek is méltó tarsai voltak, mindenki rengeteget futott. A görögök pedig szinte helyzetbe se kerültek, mindössze Szaravaszkosz lö­vése jelentett izgalmakat. A 23. percben Kovács megoldhatatlan feladat elé állította Kalitszakiszt, a hatal­mas termetű hátvéd a büntetőterületen belül földre vitte a magyar csatárt. Soren­sen egy pillanatot kivárt, maid 11-est itelt. Fodor biztos Ítéletvégrehajtónak bizonyult (2-0). S hogy a golok elosztásában továbbra se legyen gond, arról a 33. percben Gyime­si es Kovács tett. Előbbi elképzelhetet­lenül jé labdát varázsolt Kovács elé, aki­nek már nem volt igazán nehéz dolga, köny- nyedén lőtt a hálóba (3-0). Tizenkét percet játszottak a második félidőben a csapatok, amikor a vendégek 16-osan belül Fitos és Gyimesi parádézott, a labda Kovácshoz került, aki harmadik gólját szerezte (4-0). Öt perc múltán pedig Kovács negyedszer volt eredményes, megint GyimesitŐl indult az akció, Sallai és Kovács jelentette a további állomásokat. A vég­célt pedig a görögök hálója (5-0). S hogy milyen jó csapat a Panathinaikosz, az 5-0 után derült ki. Ekkora hátránynál a csapatok többsége már szinte feltett kézzel tölti el a meccs hátralévő részét, (folytatás a 12. oldalon) Most már vehet 5-tol 30 éves használatra Lakást vagy házat Magyarországon anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave. Suite 5620 NEW YORKjN.Y. 10118 Tel: (212) 695-2245, este: (718) 793-7093 Arnold Zweig^ döntő élménye a háború. Az első világháborúban megjárta Szerbiát, Verdunt, Oroszországot. Szállított lőszert, dolgozott erődítési munkákon, volt írnok, mint regényciklusának hose, Werner Ber- tin. - Bor Ambrus írja ezt a ma száz eszten­deje született - és több mint húsz éve ha­lott - nagy német Íróról, aki az eredetileg 1927-ben megjelent, s Magyarországon- először - 1929-ben kiadott Grisa őrmes­terrel nemcsak egyfajta (bármilyen elretten­tő) "betekintést" nyújtott az első világháború­ba, hanem egy később folytatott és haláláig tulajdonképpen befejezetlen, nagy regény­sorozattal páratlan áttekintést nyújtott A feher emberek nagy háborújáról. Amely lényégén nem szűnt meg a különböző béke­tárgyalásokon, hanem - ahogyan azt a német- országi nácizmus( hatalomra jutásakor Cseh­szlovákián es Svájcon at az akkori Paleszti­nába menekült iró A wandsbeki bárd cimü (magyarul csak 1959-ben napvilágot látott) regényeben megírta: tovább élt a maga "irgalmatlan hatásában és hatásával." "Bard", -vagyis hóhér lett a tulajdonképpen derék, Hamburg környéki hentes is, akinek- a hivatásos hóhér betegsége miatt - ju­tott az a szerep, hogy kivégezzen négy embert. Akiknek nincs más "bünük'Vmint az, hogy antifasisztak. (S közülük az egyik tan még az sem, csupán nem fasiszta.) Arnold Zweigrol, aki 1948-ban visszatért Európába és a Német Demokratikus Köz­társaság országosán ünnepelt, s a nemzet- kö'zi békeharcban is szerepet játszó iroja lett, az elmúlt evekben kevesebbet olvas­hatunk, mint életében es minj még néhány évig halála után. Pedig Mágyarországon tudni kell róla - kiderül ez, többek mellett, A parancs cimü 1960-ban megjelent köte­te ( egyik elbeszéléséből is nemcsak Szer­biát, Verdunt és Oroszországot jarta meg, de az első világháborúban egy ideig Dél- Magyarorszag "sik vidékén" is szolgált, mint a német hadsereg Írnoka. De még a háború előtt - amikor Münchenben tanult filozófiát és a Thomas Mann-i A Budden- brook-ház mintájára (ős ellenére) megírta a Klopfer csaladot, egy német zsidó famí­lia széthullásának regényét - drámát, még­hozzá jelentős, sikeres drámát szerkesz­tett a tiszaeszlári perről. Mint az első világháború után a Jüdische Rundschau- vagyis a Zsidó Szemle - cimíi irodalmi lap szerkesztője, többször, is visszatér az antiszemitizmus témájához. A regény­írót azonban - ha a Katowicze környéki szíjgyártó család fia állandóan szerepel­teti is (különböző helyzetekben) önmaga mását, a zsidó értelmiségit, Bertint - el­sősorban maga Németország sorsa érdek­li. A munkások, parasztok, a hivatalnokok, a "tiszt urak" , akik különböző helyzetekben különböző kepeket láttatnak és látnak. Születése századik fordulóján nem mond­hatjuk azt, hogy mindaz, amiről Arnold Zweig szólt, immár a múlté, a "történele­mé". Századunk nagy kataklizmái - amelyek közül az iró többet munkája középpontjába állított - részben tovább forrnak. Bizonyos azonban, hogy ha több közülük végre meg­oldás fele közeledik, újra felragyog annak a neve, aki - ahogy róla egyik irótársa (és bizonyos értelemben példaképe) Lion Feuchtwanger mondotta - "azt a zónát kutatta a harcok mögött, ahol az ember a magasba tekint." A. G. MAGYARORSZÁG * NYUGDÍJEMELÉS BUDAPEST Grosz Karolynak, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak a SZOT elnökének vezetésével megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT képviselői. A találkozón az 1988. évi népgazdasagi terv és költségvetés fóbb előirányzatairól, a gazdálkodás feltételeinek alakulásáról, a lakosság, a dolgozók elet- és munkakörülményéit érintő fontosabb kérdésekről, valamint a ( kormány és a szakszervezetek munkájában jelentkező egyéb időszerű feladatokról cseréltek véle­ményt. A találkozó részvevői nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal, az életkörül­mények várható alakulására. A kormány képviselői kifejtették, hogy (a stabilizáció követelményeinek megfelelően ( 1988-ban elkerülhetetlen a reálbérek csökkenése. A SZOT képviselői - nem látván más ésszerű és reális alternatívát - ezt tudomásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és mikent érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy néhány területen központi bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik a nyugdijak mini­mum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emeleset. A kormány lehetőséget lat a nyugdijak minimum 330 forinttal történő emelésere, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésre van lehetőség. Utólag az útlevelekről BUDAPEST. Az Elnöki Tanács az alantiakkal egészítette ki az útlevelekre vonatkozó uj rendeletet: ( Az útlevél a kiállítástól számitott legfeljebb öt évig érvényes, az érvényességi ideje azonban meghosszabbítható. Az útlevél - az érvényességi idején belül - a világ összes országába többszöri utazásra jogosít. Az állampolgárok részére lényeges könnyí­tést jelent ez a szabályozás, mert ha érvényes útlevéllel rendelkeznek, nem kell utazási szándékuk esetén minden alkalommal külön kérelmet benyújtaniuk. Külföldre utazni csak az ahhoz szükséges anyagi feltételek megléte esetén lehet. A törvényerejű rendelet a vám- es a pénzügyőrséget jogosítja fel az anyagi feltételek meglétének ellenőrzésére; igy ennek vizsgálata elkülönül az útlevél kiadásától. Wigner Jenő kitüntetése BUDAPEST Az Elnöki Tanács Wigner Jenő Nobel-dijas fizikusnak kimagasló tudományos tevékenysége elismeréseként 85. születésnapja elkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Trautman Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át, jelen volt Donald Kursch, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Századik születésnapját ünnepelte Ambrusch Tamas a Gvőr-Sopron megyei Bezenyen. A község és a helyi termelőszövet­kezet vezetői, illetve gyermekei, unokái es dédunokái köszöntötték az idős embert. 793-7093 TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom