Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-11-19 / 43. szám

DMZ.MK NOVEMBER 22 ROBERT WAGNER JR. HIGH SCHOOL AUDITORIUM 220 East 76 St. New York, N.Y. AMERIKA] Ara 50 cent Ent. u 2nd Clas» Mittet Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 VoL XLI. No. 43. Thursday, Nov. 19. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. NEV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. Second Class Postage Paid at New York, N.Y. “56-os MÓDSZEREK” « , , .... GYŐR. Grosz Karoly miniszterelnök itteni látogatása folyamán tartott beszédében rámutatott arra, hogy a gazdasági program körül kifejlődött országos vitában bizonyos csoportok szélsőséges hangot ütöttek meg, sót fenyegetések is elhangzottak. Az ilyesmihez hozzá kell szoknunk, han­goztatta a miniszterelnök^ mert ahhoz, hogy gazdaságunkat megerősíthessük, nép­szerűtlen intézkedésekre van gyakran szük­ség. De a kormány nem fogja tűrni a poli­tikai vezetés lejáratását célzó mozgoló­dásokat. Az ilyesmi elfogadhatatlan szá­munkra. "Az ellenzék módszerei kezdenek hasonlítani az 1956-os módszerekhez. Ve­gyék tudomásul az ilyen módszerekhez folyamodók, hogy nekünk is vannak mód­szereink ellensúlyozásukra - és nemcsak politikaiak", figyelmeztetett a miniszter- elnök. POZSGAY TÁMOGATJA AZ ELLENZÉK JAVASLATAIT BUDAPEST. A Magyar Nemzet teljes oldalas cikkben közli Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront főtitkárával készített inter­jút a magyarországi ellenzék szeptember 27—i nyilatkozatával kapcsolatban. Pozsgay részt vett a gyűlésen, amelyen megvitatták es elfogadták a nyilatkozatot. Az ország 150-160 vezető Írója, újságírója és más értelmiségei körvonalazták ebben javasla­taikat a magyar közélet további demok­ratizálódására. Pozsgay helyeselte a javas­latok többségét, de elitélte úgy a jobb, mint a baloldali szélsőségeseket. Nem egyezik meg azokkal, akik úgy vélik, hogy a szocializmus nem tárja a magyar nép elé egy jobb és igazságosabb társadalom körvonalait. A JÖVEDELMEK ELOSZLÁSA Figyelemre méltó megállapításokat tett George J. Mitchell, Maine állam demok­rata szenátora, a szenátus pénzügyi bizott­ságának tagja, a múlt hét folyamán egy sajtókonferencián. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal adataira hivatkozva rámutatott arra, hogy mig az ország lakossága legszegényebb tiz százalékának adókötelezettsége 20 százalékkal növekedett 1977 és 1987 között, addig a lakosság leggazdagabb 20 százalé­ka hat, es a legesleggazdagabb egy száza­léka pedig 19 százalékkal fog kevesebb > adót fizetni 1988-ban. "A költségvetési hivatal kimutatása eles fényt vet arra a tényre - mondta Mitchell szenátor -, hogy társadalmunk legkivált- ságosabb tagjai milyen roppant előnyöket élveztek a Reagan kormány adópolitikája kovetkezmenyeként. "Még megdöbbentőbbek a tények - foly- (folytatás a 2. oldalon) "Melyikötöknél van az ejtőernyő?" (Herblock rajza a Washington Post-ban.) Amerikai piackutató iskola Pesten BUDAPEST. John C. Whitehead, USA he­lyettes külügyminisztere itt tartózkodása folyamán kijelentette, hogy Amerika és Magyarország közös üzletvezetési főisko­lát fog létesíteni a magyar fővárosban. Horn Gyula külügyi államtitkár az ezen alkalommal összehívott sajtókonferencián kijelentette, hogy bár nagy a különbség a szocialista és a kapitalista világnézet kozott, ez a különbség nem áll fenn a piac megítélésében a két társadalomban. "Mi fel akarunk használni mindent, amit szak­értőink tanulhatnak e térén az amerikaiak­tól" - mondta Horn. Az intézet havi kurzust ajánl 30 tanuló­nak évente. Amellett számosán vesznek majd részt rövidebb kurzusokon. Négy amerikai és nyugat-európai professzor, valamint számos magyar tanán tart majd előadásokat. Az intézet tiszteletbeli elnöke Armand Hammer, a szocialista államokkal széles­körű gazdasági kapcsolatokat fenntartó nagyiparos lesz. A szükséges alaptőkét rajta Wvül Soros György, a neves Wall Street-i pénzember adományozta, illetve előlegezte. A tandíj a tiz hónapos kurzusra magyar viszonyokhoz képest nem lesz olcsó: 11,000 dollár, amig a rövid kurzusok is legalább 650 dollárba kerülnek. mtS NAPVIIAENAL: • Az, amit az amerikai nép eddig hallott a nicaraguai kontrák támogatá­sáról ? éá az Iránnak küldött hadianyag- iróff alig közelíti meg a való tényállást, köízíi Leslie Cock­burn, ■<8f CBS televí­ziós hálózat volt hírközlési igazga­tója most megje­lent es a N.Y. Times hasábjain teljes oldalas hir­detésben ismerte­tett könyvében. Az olvasó minden hajaszála (már Leslie Cockburn tudniillik azoké, akiknek van) az égnek meredhet már e rövid ismertetés olvasásakor. Leslie Cockburn, aki három éven at folytatott alapos vizsgálatot ebben az ügyben, azt állítja, hogy az, ami történt es még most is történik Nica­raguával kapcsolatban, törvénytelen, tiltott háború fényes napvilágnál! Az olvasó azt értheU ebből a bejelen­tésből, hogy ha egy pár tucat dúsgaz­dag ember összeállna, akiknek van egy billió dollárjuk, - és ilyen sok van , az országban - tényleges hadjáratot tudnának szervezni bármely ország, mondjuk Törökország vagy esetleg Angola ellen. A könyvet az egyik legtekintélye­sebb kiadó, Little Brown and Co. jelentette meg a patinás havilap, az Atlantic Monthly közreműködésével. Arát nem említik a hirdetésben, való­színűleg 25 dollárba fog kerülni. Mi­helyt kapható lesz, lapunk elsőnek fog szenzációs részleteket közölni belőle. mm mm is mm sím Az amerikai alkotmányos jogrend szerint a képviselöház elnöke (The Speaker) az állam második legfontosabb politikai sze­mélyisége. Az elnök es az alelnök halála eseten ő foglalja el az elnöki tisztséget. A törvényhozás ■ ■■»•«•wr-«•<*..*. ' is akkor megy a legsimábban, amikor az elnök és a "Speaker" megértik egymást, "egy hullámhosszon" érintkeznek egy­mással. Jelenleg, sajnos nem áll fenn ez a viszony az elnök e‘s a Képviselőház elnöke, Jim Wright texasi képviselő között. Wrightnak nagyon kedvezőtlen véleménye van az elnökről. Olyan személynek tartja, írja a N.Y. Times nov. 15-i számában Steven Roberts, a lap washingtoni tudósítója, aki­vel nem lehet komoly dolgokról tárgyal­ni, mert merev ideológiai rögeszmei van­nak. Wright nyíltan beszél arról, hogy ő nem emlékszik egy esetre sem, amikor Reagan elnököt bármely kongresszusi delegáció kimozdíthatta volna rögeszméiből. Hogy a köztük lévő kapcsolatokat egy kissé javítsa, Reagan felkérte Wrightot, működjön közre a közép-amerikai béke létrehozására. De amikor Wright valóban tárgyalt az érdekelt közép-amerikai poli- (folytatás a 2. oldalon) Jim Wright

Next

/
Oldalképek
Tartalom