Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-11-19 / 43. szám
DMZ.MK NOVEMBER 22 ROBERT WAGNER JR. HIGH SCHOOL AUDITORIUM 220 East 76 St. New York, N.Y. AMERIKA] Ara 50 cent Ent. u 2nd Clas» Mittet Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Hungarian Word Inc. 130 E 16th Street New York, N.Y. 10003 ISSN 0194-7990 VoL XLI. No. 43. Thursday, Nov. 19. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. NEV YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397. Second Class Postage Paid at New York, N.Y. “56-os MÓDSZEREK” « , , .... GYŐR. Grosz Karoly miniszterelnök itteni látogatása folyamán tartott beszédében rámutatott arra, hogy a gazdasági program körül kifejlődött országos vitában bizonyos csoportok szélsőséges hangot ütöttek meg, sót fenyegetések is elhangzottak. Az ilyesmihez hozzá kell szoknunk, hangoztatta a miniszterelnök^ mert ahhoz, hogy gazdaságunkat megerősíthessük, népszerűtlen intézkedésekre van gyakran szükség. De a kormány nem fogja tűrni a politikai vezetés lejáratását célzó mozgolódásokat. Az ilyesmi elfogadhatatlan számunkra. "Az ellenzék módszerei kezdenek hasonlítani az 1956-os módszerekhez. Vegyék tudomásul az ilyen módszerekhez folyamodók, hogy nekünk is vannak módszereink ellensúlyozásukra - és nemcsak politikaiak", figyelmeztetett a miniszter- elnök. POZSGAY TÁMOGATJA AZ ELLENZÉK JAVASLATAIT BUDAPEST. A Magyar Nemzet teljes oldalas cikkben közli Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkárával készített interjút a magyarországi ellenzék szeptember 27—i nyilatkozatával kapcsolatban. Pozsgay részt vett a gyűlésen, amelyen megvitatták es elfogadták a nyilatkozatot. Az ország 150-160 vezető Írója, újságírója és más értelmiségei körvonalazták ebben javaslataikat a magyar közélet további demokratizálódására. Pozsgay helyeselte a javaslatok többségét, de elitélte úgy a jobb, mint a baloldali szélsőségeseket. Nem egyezik meg azokkal, akik úgy vélik, hogy a szocializmus nem tárja a magyar nép elé egy jobb és igazságosabb társadalom körvonalait. A JÖVEDELMEK ELOSZLÁSA Figyelemre méltó megállapításokat tett George J. Mitchell, Maine állam demokrata szenátora, a szenátus pénzügyi bizottságának tagja, a múlt hét folyamán egy sajtókonferencián. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal adataira hivatkozva rámutatott arra, hogy mig az ország lakossága legszegényebb tiz százalékának adókötelezettsége 20 százalékkal növekedett 1977 és 1987 között, addig a lakosság leggazdagabb 20 százaléka hat, es a legesleggazdagabb egy százaléka pedig 19 százalékkal fog kevesebb > adót fizetni 1988-ban. "A költségvetési hivatal kimutatása eles fényt vet arra a tényre - mondta Mitchell szenátor -, hogy társadalmunk legkivált- ságosabb tagjai milyen roppant előnyöket élveztek a Reagan kormány adópolitikája kovetkezmenyeként. "Még megdöbbentőbbek a tények - foly- (folytatás a 2. oldalon) "Melyikötöknél van az ejtőernyő?" (Herblock rajza a Washington Post-ban.) Amerikai piackutató iskola Pesten BUDAPEST. John C. Whitehead, USA helyettes külügyminisztere itt tartózkodása folyamán kijelentette, hogy Amerika és Magyarország közös üzletvezetési főiskolát fog létesíteni a magyar fővárosban. Horn Gyula külügyi államtitkár az ezen alkalommal összehívott sajtókonferencián kijelentette, hogy bár nagy a különbség a szocialista és a kapitalista világnézet kozott, ez a különbség nem áll fenn a piac megítélésében a két társadalomban. "Mi fel akarunk használni mindent, amit szakértőink tanulhatnak e térén az amerikaiaktól" - mondta Horn. Az intézet havi kurzust ajánl 30 tanulónak évente. Amellett számosán vesznek majd részt rövidebb kurzusokon. Négy amerikai és nyugat-európai professzor, valamint számos magyar tanán tart majd előadásokat. Az intézet tiszteletbeli elnöke Armand Hammer, a szocialista államokkal széleskörű gazdasági kapcsolatokat fenntartó nagyiparos lesz. A szükséges alaptőkét rajta Wvül Soros György, a neves Wall Street-i pénzember adományozta, illetve előlegezte. A tandíj a tiz hónapos kurzusra magyar viszonyokhoz képest nem lesz olcsó: 11,000 dollár, amig a rövid kurzusok is legalább 650 dollárba kerülnek. mtS NAPVIIAENAL: • Az, amit az amerikai nép eddig hallott a nicaraguai kontrák támogatásáról ? éá az Iránnak küldött hadianyag- iróff alig közelíti meg a való tényállást, köízíi Leslie Cockburn, ■<8f CBS televíziós hálózat volt hírközlési igazgatója most megjelent es a N.Y. Times hasábjain teljes oldalas hirdetésben ismertetett könyvében. Az olvasó minden hajaszála (már Leslie Cockburn tudniillik azoké, akiknek van) az égnek meredhet már e rövid ismertetés olvasásakor. Leslie Cockburn, aki három éven at folytatott alapos vizsgálatot ebben az ügyben, azt állítja, hogy az, ami történt es még most is történik Nicaraguával kapcsolatban, törvénytelen, tiltott háború fényes napvilágnál! Az olvasó azt értheU ebből a bejelentésből, hogy ha egy pár tucat dúsgazdag ember összeállna, akiknek van egy billió dollárjuk, - és ilyen sok van , az országban - tényleges hadjáratot tudnának szervezni bármely ország, mondjuk Törökország vagy esetleg Angola ellen. A könyvet az egyik legtekintélyesebb kiadó, Little Brown and Co. jelentette meg a patinás havilap, az Atlantic Monthly közreműködésével. Arát nem említik a hirdetésben, valószínűleg 25 dollárba fog kerülni. Mihelyt kapható lesz, lapunk elsőnek fog szenzációs részleteket közölni belőle. mm mm is mm sím Az amerikai alkotmányos jogrend szerint a képviselöház elnöke (The Speaker) az állam második legfontosabb politikai személyisége. Az elnök es az alelnök halála eseten ő foglalja el az elnöki tisztséget. A törvényhozás ■ ■■»•«•wr-«•<*..*. ' is akkor megy a legsimábban, amikor az elnök és a "Speaker" megértik egymást, "egy hullámhosszon" érintkeznek egymással. Jelenleg, sajnos nem áll fenn ez a viszony az elnök e‘s a Képviselőház elnöke, Jim Wright texasi képviselő között. Wrightnak nagyon kedvezőtlen véleménye van az elnökről. Olyan személynek tartja, írja a N.Y. Times nov. 15-i számában Steven Roberts, a lap washingtoni tudósítója, akivel nem lehet komoly dolgokról tárgyalni, mert merev ideológiai rögeszmei vannak. Wright nyíltan beszél arról, hogy ő nem emlékszik egy esetre sem, amikor Reagan elnököt bármely kongresszusi delegáció kimozdíthatta volna rögeszméiből. Hogy a köztük lévő kapcsolatokat egy kissé javítsa, Reagan felkérte Wrightot, működjön közre a közép-amerikai béke létrehozására. De amikor Wright valóban tárgyalt az érdekelt közép-amerikai poli- (folytatás a 2. oldalon) Jim Wright