Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-09-17 / 34. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 17. 1987. PROF. HARVEY WASSERMAN AZ AMERIKAI NÉP TÖRTÉNETE □ □ □ □ □ □ o □ A POLGARHABORUTOL, MOSTANÁIG □ VI. t A múlt század nyolcvanas éveinek ele- jen már Rockefeller birtokában volt az amerikai olajfinomítók 80%-a. Az ebből származó roppant haszon lehetővé tette részére, hogy kenye-kedve szerint vásároljon vasutakat, ércbányákat, hajóvállalatokat, olajvezetékeket (pipelines) és ... állami kormányokat eppen úgy, mint szenátorokat a kongresszusban. t Feltételezhetóleg a Rockefellerek által alapított Standard Oil Company volt akkor a világ leghatalmasabb gazdasági szervezete. Ezenkívül Carnegie acélbirodalma, a Mellon Bankok, James Duke American Tobacco vállalata, a Swift & Armour húsüzemek, Gould & Hill vasútvonalai uralták az amerikai gazdasági világot. Hatalmuk jóformán korlátlan volt. A nyugati parton négy vasúti mágnás volt a gazdasági világ ura: Leland Stanford, Collis Huntington, Mark Hopkins és Charles Crocker. Stanford a hatvanas években California kormányzója volt és Ő adta meg a különleges működési engedélyt a Central Pacific vállalatnak azon a vidéken. 1870- ben egyezményt kötött a Gould birtokában lévő Southern Pacific vasúttal. Ezáltal minden Californiába vezető vasútvonal Leland és társai ellenőrzése ala került. Ebben a helyzetben Stanford és társai fantasztikus tarifát szabtak ki az állam üzletembereire, olyannyira, hogy sokan inkább hajón szállították árucikkeiket, Del-Ameri- ka megkerülésével, az USA keleti partjaira: New Yorkba, Bostonba, stb. ^ A gazda szeme hizlalja a jószágot Manapsag a fenti régi magyar közmondást úgy módosíthatjuk, hogy "a gazda, azaz a vezető szeme óírzi az országot." Keserves lecke árán jött rá a fenti igazságra Bagaza, az afrikai Burundi köztársaság elnöke. Elment konferenciázni Quebecbe, Kanadába és amig távol volt, a reakciós elemek puccsot hajtottak végre, magukhoz ragadták kormányát. Bagazának, aki progresszív politikát folytatott, tudnia kellett volna, hogy reakciós erők az egész világon állandóan arra törekszenek, hogy ahol a legcsekelyebb jelét látják haladó, népbarát politikának, ott leváltsák a vezetőséget és katonai diktatúrával helyettesítsék azt. Ez történt Burundiban is. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS. ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicmre-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítási elfogadunk. “Van-e zsidókérdés ma Magyarországon?” v. Raj Tamás, rabbi történész Mindenekelőtt el kellene különíteni egymástól az antiszemitizmus és a zsidókérdés fogalmat. Antiszemitizmus voltaképpen meg| akkor is létezhet, ha egy bizonyos országban egyáltalán nem élnek zsidók. Tehát az antiszemitizmus az* magának a befogadó nepnek a problémája. A zsidókérdés pedig a zsidók számára akkor is letezhet, ha egy önálló, mondhatni lakatlan szigeten élnének. Tehát végső soron mind a kettő belső probléma. És ezzel szeretném érzékeltetni azt, hogy mind az antiszemitizmusnak, mind a zsidókérdésnek van egy nagyon fontos pszichológiai mozzanata, és ez egy-egy nép, egy-egy közösség számára a legégetőbb kérdés, tehát egyrészt az antiszemitizmus a türelmetlenségből, az előítéletek felhalmozódásából, telki tényezőkből fakad, másrészt a zsidóság szamara is kérdés marad a zsidókérdés: öntudatának, hovatartozásának eldö'ntése. Amikor arra kell válaszolnom, hogy van-e Magyarországon antiszemitizmus, "igen is, nem is" választ kell adnom, mert olyan értelemben, ahogyan hajdan a második világháború előtt volt Magyarországon, természetesen nem létezik, intézményes antiszemitizmusról nem lehet szó a mai Magyarországon. Más vonatkozásban, társadalmilag beszélhetünk ma Magyarországon antiszemitizmusról, hiszen az országban és általában Közép-Kelet-Európában olyan hagyományok ( vannak, amelyek előítéletektől, babonáktól terhesek. Az antiszemitizmusnak vannak gazdasági, politikai vetü- letei, számomra azonban sokkal fontosabb es érdekesebb a pszichológia, a lelki tényezője. Erasmus, a nagy filozófus beszél erről a kérdésről, es azt mondja, hogy minden szélsőség lehetetlen álláspont, igy az antiszemitizmus és a filoszemitizmus egyaránt. Szerinte a helyes, köztes^ megoldás az, hogy a zsidóságot elfogadják, akár csak más nepeket, közösségeket, vallásokat. Tehát mondhatjuk úgy, hogy a helyes megoldás az aszemitizmus. Ahhoz azonban, hogy a világ aszemita legyen, a zsidónak szemitanak kell lennie, vagyis magában tisztáznia kell a zsidókérdést, a hovatartozás kérdését. Hiszen, ha Kelet-Európábán vannak olyan erős hagyományok, amelyek a kisebbséget nem akarják különböző, ugyancsak kisebbségi érzésből befogadni, akkor a kisebbségeken belüli kisebbségeknek méginkabb kell arra törekedniük, hogy a maguk öntudatát ne kisebbségi érzéssel kompenzálják. Arra gondolok, hogy hazánkban számos zsidó úgy ( igyekszik magában tisztázni a zsidókérdést, hogy egyszerűen nem beszel róla, még saját gyermekeinek sem. Ettél aztán a dolgok nem oldódnak meg, hanem inkább hatvanyozódnak a problémák. Hiszen ha valamiről nem beszélünk, ha valamit elhallgatunk, a kérdés mé^ mindig kérdés marad és egyre égetőbbe válik. Amikor azt mondtam, hogy a zsidónak szemitavá kell lennie, ez nem azt jelenti, hogy vissza kell ternie valamilyen régi hagyományhoz, hogy vallásilag vagy a gyökerek felkutatásának igényevei kell fellepnie, hanem csupán arra gondolok, hogy öntudatosan kell vállalnia önmagát, és legalább a kulturális hagyományokat kell vállalnia. i Furcsa módon a zsidókérdésről a zsidó hagyományokról, kulturális örökségekről tálán eppen e kisebbségi érzéssel terhelt zsidók miatt nem lehet beszélni. Emiatt nem lehet leirni például azt, hogy "zsidó temető" és /'Kozma rutca 6"-ról kellett beszélni hosszú éveken át. Elmondanék befejezésül egy példát. Egyszer^ meg mint szegedi rabbi, jártam Békéscsabán. Először jartam ott, főként idős emberek (eltek ott, senki nem várt a vonatnál, kerestem a hitközséget és megállítottam egy embert az utcán. Azt a templomot raktár céljára használjak, igy fogalma sincs róla, hogy hol van a zsinagóga most. "Hol laknak zsidók?" - kérdez- tern "Van néhány zsidó itt - válaszolta - Például ebben a házban lakik egy ember." De azutan hirtelen felemelte a kezét és azt mondta: "ide mégse menjen be maga, mert róla csak mi tudjuk, hogy zsidó, o nem tudja." Hernádi Gyula, iró Vannak olyan erők ma is Magyarországon, akik az antiszemitizmust, mint kelet-európai specifikumot, állandóan ( életben akarják tartani. August Bebel német szociáldemokrata szerint az' antiszemitizmus a hülyék szocializmusa. És ebben óriási igazság van. Mert, mondom, ezzel a szerencsétlen, elmaradott agyú embereket lehet etetni; mint aho^y a cigánykérdéssel, es mindenfajta más kérdéssel is. Szerintem van antiszemitizmus Magyarországon, de ez valami parciális antiszemitizmus, majdnem azt mondhatnám, amit a lengyeleknél szoktak mondani: antiszemitizmus zsidók nélkül. Tényleg elképzelhető szinte zsidók nélkül is az antiszemitizmus, mert mondom, az antiszemitizmus gyűjtőfogalma lehet a hülyeségnek, a partikularitásnak, a hamis tudatnak, a rossz kivetítéseknek es a rossz atvetitéseknek. Amikor nem a dolgok lényegét figyelik az emberek, nem analizálni akarják a különböző nehézségeket, hanem sokkal egyszerűbb megoldást választanak, a legkönnyebbet: egyszerűen egy népcsoportra hárítják a felelősséget. Vannak példák erre a közelünkben is, hogy különböző nacionalizmusok hogyan próbálják a kisebbségekre hárítani a nehézségeket, es hogyan próbálják a kisebbség elleni izgatással a társadalmi feszültségeket a saját szempontjukból levezetni. Az a megoldás, ha az ember pluralisztikusán tolerál minden fajtát, nemzetiséget, minden identitást. Tehát nyugodtan elképzelhető, hogy egy zsidó azt mondja, hogy én zsidó vagyok, magyarországi zsidó vagyok es magyar vagyok. Tehat magyar zsidó vagyok. Tehát egyszerűen a vallásom szerint zsidó vagyok, a hazám szerint magyar vagyok, a történelmünk révén magyar vagyok. Akkor lesz az antiszemitizmus igazan felszámolva, amikor a demokráciának az a formája es az a foka érkezik el, amikor ezek az ügyek eltörpülnek, amikor^ nincsen szükség társadalmi, egyéni és általános pszichológiai projekcióra, hogy áthárítsak valamit ártatlan emberekre, hanem a kérdéseket a gyökerüknél próbálom megfogni, és az adekvát gyökeret próbálom megfogni. Ennek a hiánya borzasztó nagy betegsége az emberiségnek, és ennek egyetlen gyógymódja a tolerancia. (folytatjuk) ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT
