Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-09-17 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 17. 1987. A szépségnek gyógyhatása van Torontói beszélgetés Kálmán Tamás építésszel 6. ANEKDOTÁK Szeded városa Jókai élete vége felé valamiféle ünnepséget rendezett. Olvasók, hódolók sokasaga üdvözölte a hírneves irót. A banketten egyszer csak felemelkedik egy dalias, idős magyar. Odamegy az íróhoz, megáll előtte s felkiált:-Móric, hát te va^y az? Alig ismertelek fél. Pedig együtt jártunk egykoron Papán iskolába... Jókai nezi-nezi a szakállas arcot, s ráismer hajdani osztálytársára. Szeretettel átöleli s meghatottan mondja:-Regen láttuk egymást... t-Bizony régen, - bólint a volt pápai osztálytárs -, s ujjaval kedvesen megfenyegeti az irot. f ...» , f-De hat hol az ördögben jártál, mit csináltál annyi idő alatt, hogy semmit sem hallott rólad az ember...? ** A Műegyetem egykori professzora hires volt félelmetes, alapos és hosszú vizsgáiról. A professzorokról-hallgatókról szóló elces anekdotákat régi műegyetemi diáknyelven "só"-nak nevezték. Ilyen "Pattan- tyás-só", még népszerűbben: "Patyi-sb"sok volt forgalomban. Különösen a kiváló professzor sokszor késő estig tartó szigorlatairól. A 30-as évek vége felé, egy csillagos éjszaka a Duna-parton sétáló rendőr észreveszi^ hogy egy gyorsan mozgo alak mászik kifele az egyetem kerítésén. Odaszalad s rákiált:-Hé! Mit mászkál maga itt éjnek idején? Igazolja magát! A keritésmászó előrántja leckekönyvét s a rendőr elé tartja:-Tessek, mérnökszigorlo vagyok. Patyi- nál vizsgáztam. Es mire leszigorlatoztam, bezárták a kaput... A rendőr ellenőrzi a leckekönyvet és útjára engedi a fiatalembert. Tovább sétál a parton, ám egy-két forduló után valaki újra athuppan a kerítésen.-Jöjjön ide! A delikvens odamegy. Igazoltatás. Leckekönyv. A második keritésmászó is Patyi- nal volt vizsgán. Nyilván a harmadik is, akit a rendőr már oda sem szólított magához, csak mesz- szirol kérdezte tőle:-Maga is Patyinál vizsgázott?-Nem - hangzott a válasz. - En vagyok a Patyi! J. Etelka Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 közel a Queens Blvd-hoz az R és GG Rendel: minden nap, földalattival előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések * Koronák-Hidak Gybkérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELFOGAD _______________________________________ , Harminc eve el Kanadában. Mar gyakorló európai tervezőként érkezett ide. Milyen epiteszetet talált?-Az amerikai városok altalaban egy pionír településből alakultak ki ezelőtt - például Toronto esetében - szaz-százötven evvel. Es ez a pionír epiteszeti, technika sajátos tradícióvá változott. Úgy is mondhatnám, hogy az ideiglenesség vált hagyománnyá. Ami azért volt, mert az emberek általában nem azzal a szándékkal érkeztek ide, hogy végleg letelepedjenek. Úgy gondolták, hosszabb-rovidebb idő alatt megszedik magukat, és azután elmennek egy civilizáltabb környezetbe. E hatter előtt milyen megfontolásokkal látott munkához Kanadában?-Azt mondhatnám igyekeztem szép épületeket emelni, bármennyire banálisnak hangzik is ez. Nem anakronizmus ez, ebben a mi századunkban szépségről beszélni? Hisz a XX. szazad minden művészé és építészé, ha használta is azt a szót, hogy szép, rögtön idézőjelbe tette.-Ez igy van, de az emberek mégiscsak szép i környezetben, kellemes környezetben érzik jjöl magukat, kerüljük a szót vagy sem. Az építészét a civilizáció talán legalapvetőbb tevekenysege; meghatározza életérzésünkét. A szépség az embernek jót tesz. Gyógyhatása van. A szép környezetben az emberek lelkileg egészségesebbek, talán fizikailag is. A megbízói is igy gondolják?-Minden épittető valamiféle módón szép epületet szeretne kapni - persze a maga ízlése szerint. Úgy tartják, itt az a törekvés, hogy a ház fejezze ki a megbízó egyéniséget. Szerintem ez nem igy van: az egyik harmincöt emeletes irodaház meglehetősen hasonlít a másik harminöt emeletes irodaházra. Hisz az építész egy bizottsággal tárgyal, amelynek minden tagja elmondja a maga konvencionális bölcsességeit a gazdaságosságról és a szépségről - es ez vegeredmenyben anonim városképet eredményez. Még mondjuk egy városhaza megbízásánál is félénkén vetik föl, hogy a terv érzékeltesse az "állam hatalmát". Az Egyesült Államok 18. század végi, 19. századi varosházai, amelyek kifejezetten hangsúlyozni akarták a maguk demokrati- kussagát, a nép hatalmát, azok is sokkal monumentálisabbak, szimbolikusan megfogalmazottak voltak, mint a ma épülök. 1964 óta, önálló műtermének megnyitása óta melyek voltak legfontosabb munkái?-Meg 1969-ben rendelt a városi tanács egy szociológiai felmérést, aminek a címet talán igy tudnám magyarra fordítani: Albérlők, egy elfelejtett társadalmi réteg. Torontónak körülbelül 2 millió lakosa van. EbbŐl általában nagyjából kétszázezer ember lakik régi, leromlott családi házakban bérlőként: a háztulajdonos minden emeleten három-négy szobát más-más bérlőnek ad ki, akik aztán közösen használják a fürdőszobát és egyebeket. Egy konyhára tiz fő jut. Idősebbek és diákok laknak ilyen módón. Teljesen bevett dolog, de valójában nem higiénikus, nem egészséges életforma. Aztán amikor a hatvanas évek végen megindult egy visszaáramlás a városba a szuburbiáböl, ezeknek az embereknek nem volt hova menniük. Az ilyen "albérleti" házakat felvásárolták, visszaalakitották luxus családi házakra, vagy apartment épületeket építettek a helyükre. így egy egyedülálló embernek egyre nehezebbé vált lakást találnia. Ekkor vetettem föl az "albérleti szoba-torony" tipusü . épület lehetőséget. Az első ilyen mini- apartment - os házat 1969-ben építettem. Azóta ez prototípussá vált, a kanadai lakásépítési hatóság erre alapította az épitési szabályzatnak ezt a fejezetet. Egy lakas húsz négyzetméter meg egy nagy erkély. Specialis ^ konyhát kellett hozzái tervezni^ ami inkább "konyha-szekrény"; és a fürdőszoba is igen speciális. Szóval minden van benne, csak sokkal kisebb. Ez a 20 négyzetméteres lakas jól bevált, jobban, mint egy albérleti szoba. S most min dolgozik?-Egy nagy szálloda tervén, több mint ötszáz szobás. Meg egy öröklakas-komp- lexumon, amit eleg jónak érzek, a tervet Pesten is kiállítottam a Tisztelet a szülőföldnek cimíi kiállításon. Bán András Hh/mI tájak Szent-Györgyi Albert nevét vette fel a Szegedi Egyetem A Szegedi Orvostudományi Egyetemen a háromnapos nemzetközi konferencián 12 országból 150 biokémikus, biológus es gyógyszeripari kutató vett részt. A tanácskozás plenáris ülésén megemlékeztek arról, hogy 50 évvel ezelőtt, 1937-ben kapott Nobel-dijat Szent-Györgyi Albert, aki az eseményt rendező Orvosvegytani Intézet akkori igazgatója volt, és nagy jelentőségű felfedeze'sekre jutott a biológiai égésfolyamatok területén. A felszólalók üdvözölték az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén hozott törvényerejű rendeletet, amely szerint a Szegedi Orvostudományi Egyetem a jövőben Szent-Györgyi Albert nevét viselheti. Radnóti Miklós életéről amerikai-magyar közös produkcióban játékfilm előkészületei folytak Budapesten. A készülő film alkotói végigjárták azokat a helyszíneket, ahol - elorelathatóan - a jövő év nyarán a külső felvételek elkészülnek majd. A film tanácsadójaként a költő özvegyét, Radnóti Miklós- net kérték fel.
