Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-07 / 18. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 7. 1987. A KORMÁNYSZÓVIVŐ NYILATKOZATA KURCZ BÉLA: MISSARIZONA BUDAPEST. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala-' nak elnöke, a kormány szóvivője a követ­kező nyilatkozatot adta a sajtó képviselői­nek: A sajtó már hirt adott arról, hogy 1987. február 26-27-én - több magas rangú poli­tikus jelenlétében - ülést tartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanacsa. Az ülésen és az azt követő sajtókampány­ban a román nép történetének meghamisí­tásával, revansizmussal, Románia belüjzyei- be történő beavatkozasi kísérlettel vádol­ták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két ^szom- szédos szocialista ország együttműködé­sében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örök­ségét hagyott Kelet-Európa felszabadult nepeire. Magyarországon a népi _ hatalom gyökeresen szakított a káros múlttal, s politikája a népek közötti barátság erősí­tését, a sokoldalú együttműködés fejlesz­tését tűzte ki célul. A Magyar Népköztár­saság képviselője aláírta a Helsinki Záró­okmányt. Az alapelveket - beleertve a határok sérthetetlenségét is - következe­tesen betartjuk, ajánlásait korrekt módón megvalósítjuk. A magyar-román kapcsolatokban kormá­nyunk a társadalmi rendszereink azonos elveiből, a szomszédságból es a történel­mi egymásra utaltságból kiindulva az ál­talánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsö­nösen előnyös fejlesztésére, állandó gazda­gítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Román Kommunista Párt legfelső vezetőinek találkozóján is megállapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan, s ezért a nekiink cím­zett vádak érthetetlenek és elfogadhatat­lanok. Történelmi adottság, hogy _ Romániában nagy számban élnék magyar és Magyaror­szágon kisebb számban roman nemzetisé­gűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által alairt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban éló magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai ^fejlesztésének fontos tényezői. Megerősítettek, hogy szük­ség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népein­ket összekötő haladó hagyományok ápolá­sara, s a kulturális és oktatási kapcsolatok­ban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megálla­podásnak megfelelően, mindig nagy fele­lősséggel és kezdeményezzen foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszon­zásra. t ( ( Ismeretes az a ré^i elvi álláspontunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelese minden országnak belügye, amelynek azon­ban nemzetközi, az adott esetben Magyar- országot érintő kihatása is van. ( Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Romániában élő magyarok anyanyelvűket megőrizve, nemzetiségi kultúrájukat fejlesztve, f a Román Szocialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenrangúan vegye­nek részt a szocializmus építésében. MAGYAR FILM - VILÁGSZTÁROKKAL Néha-néha visszaköszön a múlt, de mindig akad­nak olyanok, akik először szembesülnek vele. A filmművészet pedig erre kiválóan alkalmas. Ki emlékszik meg az Arizonára? Ahol szeren­cselovagok, szélhámosok, hazárdorök tolongtak, jonevü diplomaták, fél- vilagi hölgyek fordultak megj s félmeztelen tán- coslanyokkal mulatozott a férfinép. Ilyen volt az Arizona, a két világ­háború közötti időszak szórakozási nagyüzeme. Az iro Örkény István szerint az Arizonában "minden forgott, mozgott, emelkedett. A páholyok liftek voltak, elektromos legyezőkkel, asztali tele­fonnal... És micsoda kö­zönség! Angolok, franciák, németek, olaszok. És a nŐk!"( A téma először novella formájában jelent meg, a Magyar Nemzet idős munkatársa, Fedor Agnes tollából, a Karola és kora cimú no- velláskötetében, ' 1972-b^n, Bettina kisasz- szony címmel. Fedor Agnes Miss Arizonát személyesen is ismerte. Radö Zsuzsával együtt két évig jelmeztervezője is volt. Ekkor tudta meg családjának es egyeb körülményeinek bonyolult történetet. A Thália Színház Stúdiójában - ahol eredeti­leg az Arizona mulató' is volt - Fedor Ág­nes, Rátonyi Róbert és Szilágyi György tarsszerzésében négy teljes évig játszottak a Miss Arizona cimu zenés darabot. Ezekben a hetekben újra beindul a Nagy­mező utcai hires panoptikum forgószinpada, igaz, csak egy stúdióban újjáépítve. Ugyanis játékfilm készül az Arizona, illetve az egykori tulajdonos, a hires-nevezetes Rozs- nyai házaspár történetéről, mégpedig olasz filmesekkel szövetkezve. A film rendezője Sándor Pál, operatőre' Ragályi Elemér (már a hetedik filmet készítik együtt!) s a tragikus sorsú házaspár szerepére két világsztár szerződött. Rozsnyai űr: az olasz filmművészet ünnepelt csillaga, Mar­cello Mastroianni. Miss Arizona szerepé­ben pedig a nyugatnémet film felfedezett­je: Hanna Schygulla. Hanna Schygulla Nagy dolog, hogy mindketten elvállal­ták a főszerepet. Ilyen világsztárok közre­működésével mé^ nem készült magyar játékfilm. Ily módón rendkívül várakozás előzte meg a forgatást, amely nyárig is elhúzódik. A munkálatok két játékfilm költségeit emésztik fel és nem kímélik az olasz partner pénztárcáját sem. A történet - amely voltaképpen az együtt- maradás lehetőségét firtatja a világ lehetet­lensége közben -, Marcello Mastroianni megítélése szerint: nem tipikusan pesti. Hiszen olyan általános kérdésekről szol, mint az emberi kapcsolatok, a helytállás a kiélezett történelmi szituációkban. Vág ha úgy tetszik, ez a történet lehetne olas is, vagy bármilyen más nemzetisegű. H szén olyan gondolatokat közvetít, amelye a világ bármely pontján érvényesek... Ha elkészül, meglátjuk. A SZÓLÓ ES A BOR nemzetközi ^évének nyilvánítottá a Nemzetközi Szőlészeti 'és Borászati Hivatal 1987-et. Magyarország, mint a szervezet alapító tagja csatlakozott a felhíváshoz. Természetesnek tartjuk azt, hogy a tör­ténelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak különbségek a külön­böző országok tudósai, igy a magyar es a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyará­zásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköztársaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, ame­lyek úgymond Horthy fasiszta rendszeré­nek legreakciósabb téziseit elevenítik fel. Végül szeretném hangsúlyozni azt a véleményünket, ho^y Magyarországnak és Romániának, a két szomszédos szocia­lista országnak és népeinek egyaránt ér­deke, hogy a felvetődő vitás kérdések meg­oldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem eló'tt tartva, fejlessze együttműködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk - zárta nyilat­kozatát a kormány szóvivője. BŐRGYÓGYÁSZ 3. Baral, M.D. Dermatologist A magyarok szíves szolgálatára Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South (59th St. between 7th A ve and Broadway) Manhattan, NYC (212) 247-1700 Csak előzetes bejelentéssel! • Medicare-t elfogadunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom