Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-12 / 6. szám
Thursday, Feb. 12. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A kazahsztáni forrongás hátterében Tasnády T. Álmos: VÁLASZTÓJOG ÉS AZ EMIGRÁNSOK BRÜSSZEL. A Közös Piac országaiban elő emigránsok képviselői 2 napos konferenciát tartottak az Európai Parlamentben a Szivárványfrakció kezdeményezésére. A megbeszélések témaja az emigránsok választójogának kérdésé volt s annak során szenvedélyes tanúvallomások hangzottak el a különböző európai országban elő emigránsok helyzetéről és kívánatos több jógáról. Az emigránsok sok esetben több tízéves tartózkodás után is másodrangu polgároknak érzik magukat a befogadó országokban. A Közös Piac bizottság azon javaslatát, hogy csupán a keretében lévő országok emigránsainak adjanak választási jogot, a konferencia elvetette azzal, hogy ilyen megoldás veszélyes különbségét tenne a Közös Piac országaiból es más országokból származó emigránsok között. Példaként Hollandia szerepelt, ahol legutóbb az emigránsok is részt vehettek a városi és községi választásokon es megválaszthatok voltak. Egyébként az Európai Parlament már 1985-ben ajánlotta az emigránsok helyi választási jogainak bevezetését és megbízta az egyik bizottságot egy jelentés elkészítésére. A helyzet az emigránsok számától is függ. Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában mindösz- sze egy százaléknyi idegen található, ugyanakkor Belgiumban, Franciaországban, az NSZK-ban és Luxemburgban 4-10 százalékos az emigránsok aránya. Eddig csupán három országban adtak helyi választási jo^ot az emigránsoknak: Hollandiában, Dániában és Írországban. A jelentés megjegyzi, hogy bizonyára nem véletlen ez, hiszen az említett országokban igen alacsony az emigránsok aránya, ám a feltételek ott is különbözőek: Hollandiában öt éves tartózkodáshoz, Dániában három éves, Írországban hat hónapos tartózkodáshoz vannak kötve. Az ellentáborban attól tartanak, hogy az emigránsok választási joga befolyásolna belpolitikai arányokat. Egy esetben külső befolyásra is kísérlet történt, II. Hassan király figyelmeztette a marokkóiakat, hogy ne hajózzanak két lobogó alatt. Nézete szerint nem lehel kettős lojalitásról beszélni, jóllehet éppen az emigráns életmód természetes kísérője a kettős kötődés. Erről mi magyarok is beszelhetnénk, legalábbis azok, akik úgy vélik, hogy lehetséges a befogadó ország becsületes állampolgárának lenni és ugyanakkor ragaszkodni a szülőföldhöz, az anyanyelvhez és a származási kultúrához. A holland példa azt bizonyította, hogy az emigránsok választójoga nem befolyásolta a belső politikai arányokat, az emigráns választók túlnyomó többsége nem szavazott szélsőséges jobboldali vagy baloldali jelöltekre. A brüsszeli konferencián résztvevő holland küldöttek egyike szerint a választójog körül kialakult vitát két tényezőre lehet visszavezetni: az egyik elgondolás, amit a francia forradalom idején fogadtak el, azt vallja, hogy a nemzetet olyan polgárok formálják,, akik tartósan az ország területén tartózkodnak. Ebben a nézetben helye van a különbözőségek elismerésének. Ezzel szemben all az a felfogás, miszerint a nemzet a verrokon- ságon és a közös kultúrán alapszik, tehát nem tűr el egymás mellett élő, különböző kultúrákat. Ez utóbbi szélsőséges változata került a nácik zászlajára. A december 17-18-án történt diákme^- mozdulások után az uj kazahsztáni vezetes - élén az uj első titkárral, Gennagyij Kol- binnal - a családi kapcsolatokra, a korrupcióra épült irányítási gyakorlat megváltoztatását, a lakossági ellátás gyökeres javítását ígéri. Amikor tavaly novemberben, más magyar újságírók társaságában* lehetőségem nyílott ra, hogy a Tiensan hegység tövében, festői környezetben elterülő Alma-Ata városában néhány órás sétát tegyek, még semmi jel nem mutatott rá, hogy hamarosan jelentős változások színhelye lesz a Kazah főváros. Sétálgatva a néhai Brezs- nyev elnök nevét viselő téren, a város monumentális épületei, mecsetei, pravoszláv templomai között, Alma-Ata nyugodt, megszokott, mindennapi életét élte. A Kazah Kommunista Párt december 16-i központi bizottsági ülését követő események után azonban a köztársaság egészében alapos Önvizsgálat vette kezdetét. A Központi Bizottság azon a napon az 1964 óta első titkári posztot betöltő Gyin- muhamed Kunajev helyébe Gennagyij Kol- bint választotta a köztársaság első emberének. Kunajev 1912-ben született, Kolbin 1927-ben. Az uj első titkár ezt megelőzően 1983 óta Uljanovsz megye pártbizottságának első titkára, korábban nyolc évig a grúz KB másodtitkára volt. A december 17-en es 18-án történt megmozdulások csak megerősítették: szükség volt az önvizsgálatra, a hosszú évek alatt felhalmozódott helyi ellentmondások felszámolására, a moszkvai vezetés áltál kiadott hármas jelszó: "átépítés, gyorsítás, nyilvánosság" elvét vonakodva érvényesítő helyi vezetők kicserélésére. Mar az eseményekről - üzletek felgyujtásáról, gépkocsik fetöréséröl - még aznap tudósitó TASZSZ- jelentés is fontosnak tartotta, hogy megkülönböztetést tegyen a megmozdulásokban reszt vevő tudatlan^ tájékozatlan, a helyi muzulmán lakosokból kikerült, nacionalista jelszavakkal feltüzelt fiatalok és az őket tudatosan befolyásolni szándékozó személyek között. A diákok jelszavaikba^ az uj első titkár, Kolbin orosz nemzetiséget tették szóvá. A hivatkozási alap: a Szovjetunió más köztársaságaiban is az eddigi gyakorlat szerint az első titkár helyi nemzetiségű, a másodtitkár pedig orosz. A Kazahsztánban eddig követett káros káderkiválasztás gyakorlata mostanában számos elemzés targya. A Kazahsztanszkaja Pravda például rámutatott: a kulcspozíciókba mindeddig - gyakran családi összefonódások alapján - többnyire kazah nemzetiségű személyek kerültek, holott a lakosság nemzetiségi összetétele ezt nem indokolná. Kazahsztán 16.1 milliós lakosságának ugyanis a legutóbbi adatok szerint 41 százaléka oroáz, 36 százaléka kazah nemzetiségű. Az Izvesztyija egyik minapi cikke éppen a kazahsztáni események kapcsán mutatott rá, hogy több olyan köztársaság is van, ahol a felsőoktatási intézményekbe, vállalatokhoz nem a munkájuk és korábbi eredményeik alapján kerülnek be a foglalkoztatottak, hanem a felvételnél nemzetiségi hovatartozásukat firtatják. Az újjáalakított kazahsztáni Központi Bizottság mindenesetre azonmód kijelölte azokat a gazdasági és politikai feladatokat, amelyek a lehető leghamarabb kiindulási alapot teremthetnek a további nyugodt munka számára. Ilyen intézkedés például, Lakótelep Alma-Atában. A köztársaság népességének 36 százaléka kazah. hogy március elsejéig ki fogják tiltani a kazah fővárosból azokat, akik "ingyenéléssel, parazitasággal" vádolhatok. (Azokat tekintik ^ ilyeneknek, akik tavaly meggyőző indok nélkül négy hónapnál rövidebb ideig voltak állásban.) Kolbin elsó titkár a KB plénumán elmondta: a köztársaságban időnként tapasztalt ellátási gondok egyebek mellett arra is visszavezethetők, hogy eddig a minisztériumi vezetők és az egyéb felső szervek irányitói számára létesített külön üzletek forgalmazták elsősorban az igen keresett árucikkeket, igy például a köztársaság huseladásainak 30 százalékát. Kilátásba helyezte, hogy nemcsak megszüntetik ezt a gyakorlatot, hanem keményen megbüntetik azokat, akik ennek további fenntartására törekednek. M Az európai munkanélküliségről A munkanélküliség 1987-ben is 8.25 százalék körüli szinten lesz a legfejlettebb 24 tőkés országot tömöritó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) térségében, akárcsak 1986-ban. Mindez azt jelenti - Írja a párizsi székhelyű szervezet tanulmánya -, hogy 1987- ben is körülbelül 31 (millió ember - ebből 19 millió nyugat-európai - lesz munkanélküli az OECD tagországaiban. Az OECD országok munkaügyi miniszterei szerint annak érdekeben, hogy javuljon a foglalkozÖsszesen* ____________________1985 I 960 1967_______ USA 7.2 7 Ó.OG Jo pán 2,6 2.8 3,00 NSZK 8.3 8,0 7.3 Franciaország 10,2 10.3 10.3 Nogy-Britannia 11,9 12 11,8 Olaszország 10.6 11 11.5 Kanada____________10,5 9,3 9,5 * A munkaképes korú lakosság százalékában látási helyzet, továbbra is alacsonyan kell tartani az inflációt, s törekedni kell a nemzetközi kereskedelem korlátainak lebontására. Szükségesnek tartják azt is, hogy a munkaerőt hozzászoktassák az ideiglenes, korlátozott időtartamú és részmunkaidős foglalkoztatáshoz. Mint megállapították, a munkanélküli-segélyek nem oldják meg az állástalanok problémait. Módot kell találni arra, hogy valamilyen hasznos tevékenységet találjanak szamukra és megőrizzek szaktudásukat. TERJESSZE LAPUNKAT!
