Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-25 / 25. szám

1902-1987 AMERIKAI Ara 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at • New York, N*.Y. Vol. XLI. No. 25. Thursday, June 25. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Profitérdek vagy közérdek A New Bedford^. Mass.-ben ( lévő Morse Tool Companyt a 60-as években a Gulf & Western vette tulajdonába. Az elmúlt 28 évben nagy haszonnal működött, csupán az utolsó pár évben hanyagolta el az uzemvezetöseg a gyár modernizálá­sát, melynek következteben a vállalat csődbe ment. A G & W konglomerátum elhatározta, hogy eladja az üzemet. Két vevő jelentkezett: egy skót vállalat, a Twist Drill Holding, Ltd. és a St. Louis- ban működő’ Harbour Group Ltd., mely ugyanolyan szerszámgépeket gyártott, mint a csődbe ment Morse vallalat. Célja volt, hogy lezárja az üzemet, és igy meg­szabaduljon egy versenytárstól, megszerez­ze vevőit és biztosítsa további működését. 100,000 dollárral többet Ígért a vállala­tért, mint a skót vállalat, amely azonban hajlandó volt a gyárat továbbra is üzem­ben tartani és munkát biztosítani 375 szakképzett munkásnak. A Morse vállalat üzemeben a United Electrical, Radio and Machine Workers (U. E.) szakszervezet tagjai dolgoztak. Amikor tudomásul vették, hogy a G. & W. hajlandó az üzemet eladni a Harbour Groupnak, mert az képes 100,000 dollár­ral többet fizetni, a szakszervezet bíró­ság elé vitte az ügyet. Hosszantartó peres­kedés után James Gabriel biró a Twist Drill Holding vállalat árajánlatát fogadta el, azzal a magyarázattal, hogy "nem a profitérdeket, hanem a közérdeket kell figyelembe venni." A biró e kijelentését a bírósági terem­ben lévé Morse munkások tapssal fogadták. John i Jud^e, Michael S. Dukakis Mass.-i kormányzó gazdasági tanácsadója szerint Gabriel biró döntése nagy jelentőségű, mert példaként szolgálhat számos más üzem lezárása esetén. Dukakis már évek­kel ezelőtt egy alapjot hozott létre^, mely­ből kölcsönöket folyósít kis- és középnagy­ságú vállalatoknak es lehetővé teszi azok üzemben tartását. Dukakis egyike azoknak a demokraták­nak, akik pályáznak az elnöki tisztségre. JOBOS ÖNVÉDELEM Szerte az országban vitatják a new yorki esküdtszék azon döntését, hogy felmentették Goetz Bernátot négy fiatal fekete útonálló lelövésében a new yorki földalattin 1984 decemberében. Goetzot egyszer már kirabolták és megvertek feketek és igy érthetően fel volt háborod­va, vásárolt is önvédelemre egy revolvert - hatósági engedély nélkül. Amikor azután azon az emlekezetes napon négy fekete suhanccal talalta magat szemben a földalattin és azok közül az egyik odament hozzá és azt mondta: "Ad­jál nekem öt dollárt" -Goetz az Öt dollár helyett a revolverét vette elő. Lelőtte (folytatás a 3. oldalon) így készülnek Dél-Korea fővároséban az 1988-i olimpiászra. Magyar gondok Részlet Várnai Ferenc cikkéből a Magyar- ország 1987/24 számában. A bajok közismertek. Egy jo evtizede egyre jobban eladósodtunk a Nyugatnak, ám a műszaki fejlesztést csak részben sikerült előbbre mozdítani, a hitelek jó részét feléltük. A nemzeti jövedelem beruházásokra fordított hányada tartósan a kívánatos szint alá csökkent, és ez meg­nehezíti az ipar és a mezőgazdaság előre­lépését, következésképpen a hitelek vissza­fizetését, illetve az életszínvonal lefelé mutató görbéjének megváltoztatását. Tovább romlik a munkamorál, eddig a fő munkaidő' becsületének helyreállításá­nak érdekében sem történték érdemi in­tézkedések. S minthogy a problémák le­küzdésére irányuló állasfoglalások jóreszt csak óhajok maradtak, a bizalom is csök­ken. A FELELŐSSÉG TERHE Az előállott helyzet okai is világosak. Jórészt objektiv adottság, hogy a hazai szükségletek biztosításához az ország kénytelen összes megtermelt értékének felét a külpiacon realizálni,, s nagyrészt azt is, hogy a magyar népgazdaság - szer­kezete és a cserearányok romlása miatt - egyre hátrányosabb helyzetbe jut a nemzetközi piacokon. Xm, hogy a lehetséges következmények felismerése késve, a szükséges konzekvenciák levonása pedig gyakorta tétovázva történik, hogy az eddig hozott döntések nem minden tekin­tetben voltak alkalmasak a felhalmozódó problémák leküzdésére, s hogy( a helyes határozatok következetes végrehajtása is akadozik, ezért - mint az a párt köz­ponti bizottságának múlt év novemberi állásfoglalásából is kitűnik - nem a dolgo­zó embereket, hanem a javaslattevőket és a döntést hozókat terheli a felelősség. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a nyug­talanság, a féltés, az elégedetlenség kü­lönböző erőket mozgat meg. Azokat, amelyek aggódnak, hogy a szocialista reformpolitika kompromittálódhat és amelyek a szocialista utón keresik a jobb (folytatás a 2. oldalon) Dél'Koreai fejlemények SZÖUL. Dél-Korea elnöke, Chun( Doo Hwan kinyilvánította, hogy hajlandó tár­gyalni az ország ellenzéki vezetójevel, Kim Young Sammel. #Chun Doo Hwan elnök reméli, hogy ezzel a lépéssel véget vet az ország egyetemi diákjai által vezetett tömegtüntetések- nek. ( Nyilatkozatával egy időben Pusanban, az ország második legnagyobb városában az állig felfegyverzett rendőrök megtámad­ták a tüntető diakokat es az Őket támo­gató lakosokat. Uj jelenség mutatkozott Pusanban: a civil ruhába öltó'zött titkos rendőrök gumibotokkal véresre vertek a tüntetőket, mielőtt azokat a rendőrök letartóztattak. A Chun kormány e legújabb terrorak­ciója csupán még nagyobb ellenállásra késztette a középosztályt, akik mind nagyobb számban csatlakoztak a diakok által vezetett utcai tüntetésekhez. Chun elnök elrendelte az ország minden egyetemének lezárását. Az utolsó két hét folyamán az ország minden városában hatalmas tömegek követeltek az ország alkotmányának módosítását, hogy( az or­szág elnökét ne az Eln'ókválaszto Testü­let, hanem általános választás utján helyez­zék tisztségébe. Az alkotmány válsága Amikor Robert McFarlane, volt feher házi tanácsadó bevallotta, hogy több eset­ben megmondta Reagan elnöknek, miként gyűjtött pénzt más fehér házi tisztviselők­kel együtt a kontrák részére, a Fehér Ház szószólói irányt változtattak. Azelőtt ragaszkodtak ahhoz, hogy az elnök semmit sem tud a dologról, majd azt állították, hogy a tiltó törvények egyike sem akadá­lyozza Reagant, hogy az elnöki iroda és a nemzetbiztonsági tanacs által szerez­zen támogatókat a kontrák részére. Pedig a kormány nem igy értékelte az 1984-es Boland módosítást, amikor Langhorne A. Motley, az amerikakozi ügyek külügy­miniszter-helyettese tanuvallomast tett a Szenátus Külügyi Kapcsolatok Bizottsá­ga előtt rövid idővel Fahd, szaudi király és Reagan találkozása után. Akkor a( ki­rály duplájára emelte (két millió dollárrá) a titkos havi adományt a kontrák részére. Mas országtól adományt kérni a kontrák részére - mondta Motlev - megszegi a Boland törvénymódosítást direkt, vagy annak azon részét, amely kerülő utón nyújt segélyt. ( ( A Fehér Ház álláspontja arra mutat, mintha törvényen kívül, vagyis a törvényen felül állnának. Semmi értelme nem volna egy olyan törvénynek, amely szerint min­den - a kormány által, vagy kormánykül­döttség által - szerzett pénz a kincstár­ba folyna be, vagy onnan menne ki. Amikor t az elnök kívülállónak tartja magát, el- (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom