Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-11 / 23. szám
7. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 11. 1987. IRODALOM BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): Maurice Ravel A ZENE ÖRÖKIFJÚ POÉTÁJA Ebben az évben lesz ótven éve, hogy Franciaország egyik legnagyobb zenei alkotója tragikusan elhunyt. Emlékszem, 1937-ben történt. A modern muzsika minden rajongója, szerelmese siratta a Bolero világhírű szerzőjét, aki a XX. század francia és világ zeneirodalmában olyan döntő, forradalmi szerepet játszott. Maurice Ravel muzsikája halála óta egy csöppet sem vesztett eredetiségéből és az európai zenére tett hatásából. Még ma is, ópuszai, partitúrái állandóan jelen vannak a koncerteken, zenekari estéken, a rádió hullámain és a televízió által közvetített hangversenyeken. Mint Claude Debussy, Gabriel Fauré, Vincent D'Indy és a régi mesterek: Berlioz, Cesar Franck, Georges Bizet, Saint-Saéns, 6 is bevonult a halhatatlan- sagba. Ravel muzsikája az egyetemes emberiségnek volt a kifejezője, azoknak a valóban kozmikus érzés- és gondolattartalmaknak, amelyek a népek között sohasem ismernek el különbségeket, hiszen minden ember érzés - és gondolkodásmódjának megfelelő lelkiállapotot fejeznek ki. Ravel ennek a francia és ugyanakkor európai pszihének volt a megnyilatkozása. Az ő nemesveretü zenéjének ez a mindenekfölott álló emberi vonás adja meg a maga múlhatatlan, mindig elevenül ható igazsagszerűségét, a száguldó korok, a tovasurrano idők ködrétegén keresztül. Ravel a deli Pireneusok egyik bajos falucskájában, Ciboure-ban született 1875-ben, nem messze a baszk földtől, Franciaországnak azon a táján, ahol a festői hegyvonulatok Összeölelkeznek az örök-kék, napsugaras égbolttal. A zenekölto apja a havas, örök fehér szavojardi hegyek, anyja pedig a baszk vidék szülöttje. Ravel inkább anyjának baszk vérmérsékletét örökölte. A széles homlok, a karakterisztikusan sovány arc, a viliódzó koromfekete szemek baszk származására emlékeztetnek. Muvészlelke már gyermekkorában, a Pireneusokban telítődött meg valami boron- gós, megmagyarázhatatlan melankóliával. A kis Ciboure-ban rohanják meg álmodozó zenei fantáziáját a természet szenzációi. Nem csodagyerek, de irracionális, ösztönös muzsikarajongása korán felderíti benne a művészi megszállottságot. Művészet iránti szeretetében van valami egészen különös, rendkívüli, amit csak az ébredező zenei lángelmével lehet megfejteni. Egyszerű életű szülei felhozzák a világhíres párizsi Conservatoire-ba, ahol valamikor a tül szigorú, olasz származású Cherubini ridegen visszautasította Liszt Ferenc felvételét. A fiatal Ravel a párizsi zeneművészeti akadémián csakhamar feltűnést kelt meglepő pianisztikus kvalitásaival. Az ismeretlen fiatalember virtuozitásának a párizsi zenei körökben hire terjed. Az ifjú azonban már sejteti, hogy benne nemcsak zongorakezelesre, hanem grandiózus alkotásokra is megvannak az igazi elhivatottság termékeny, bö lehetőségei. Ifjúkori művészszelleméböl megszületnek a Menuet antique, a Változatok Schumann choráljára és a hires Pavanne pour une infante defunte új harmóniái. Pontosan 21 éves, amikor 1896-ban ónálló kompozícióival a kényes ízlésű francia zenei közvélemény előtt megjelenik. Hangja újszerű, színeinek világa, formanyelve, stilusszer- kezete, tónusa semmi utánérzést nem mutat a nagy mesterek: Debussy, Fauré, Chab- rier csodálatából. Első jelentkezése éreztette, hogy új zenei utakon jár, s amikor 1901-ben előadják a Les Jeux <Teaux cimú kompozícióját, rajongói benne látják a modern zene egyik új, erőteljes várományosát. 1905-ben érinti a világhírnév felé emelkedő művészt az első keserű csalódás. Reszt akar venni a római nagy zenei versenyen, s noha 1901-ben elnyeri a második római zenedijat, most érdemesnek sem tartják arra, ho^y a pályázók közé engedjék. Az akkor mar világhírű zenei zsenivel szemben megnyilatkozó igazságtalanság jogos felhördülést és tiltakozást váltott ki a francia közvéleményben. Ravelt ez a tapintatlanság mégsem keserítette el, csalódásai nem törték meg művészi önbizalmát, hanem zárkózottá tették. Tovább bizva művészi alkotó megszállottságában, egymás után komponálja a szebb- nél-szebb zeneműveket. Minden egyes ópusza új csodálatot kelt. Hírneve terebélyesedik és minél eredetibb, újszerűbb, s nagyvonalúan merészebb, annál inkább kerül a zenei érdeklődés homlokterébe. Ünnepük es ócsárolják. A zenében valóban forradalmat idéz elő és a mérsékelt képességű "kis mesterek" Ravel zsenije fölött vitatkoznak, a régi, merev formákat romboló kompozícióin rágcsálódnak. A zene- költő pedig, akinek sajátos emberi végzetet rendelt a lángelme törvénye, csak belső örök sugallatára hallgat és megy a teremtés útján. A kitűnő muzikológus, Emile Vuillermoz szerint "a nagy Ravel zsenije legjobban a Quatuor-jában, a Sonatine, Au Tombeau de Couperin cimú' alkotásaiban, az Enfant et les sortileges, vagy a Daphnis et Chloé-ban lelhető fel." Magyarországon Bartók és Kodály fedezik fel és ismertetik Ravel zenéjét. Egyébként Ravelt nem érdeklik a hivatalos megtiszteltetések, irtózik minden rangsallangtól. Talán ezért is felejtette el a francia Akadémia tagjai közé választani. Egy- szerusegere es szerenysegere jellemző, hogy amikor a francia becsületrend lovagrendjével akarták kitüntetni, szép csendesen, föltünés és minden hírlapi zene-bona nélkül elhárította magától. Amig élt, hevesen disputáltak muzsikájának esztétikai értékei fölött, sőt voltak tehetségtelenek, akik zsenialitását is kétségbevonták. Pedig az ö emberi lelkületé- ben sohasem élt az irigykedés, a féltékenység, kortársaival szemben. Elismerte egy Paul Dukas, egy Gabriel Pierné, egy Albert Roussel, vagy Jacques Ibert, a fiatal Darius Milhaud és Honegger zeneköltészetének hamisítatlan alkotó és technikai értékeit. MŰVÉSZET SZILVAFA-VERS Por szállt fel lassan - este sugárzott, nekem e sugár a legszebb sugár volt, mert minden este hold előtt a földből jött s az égbe nőtt. Én áldottam egy szilvafát, a szilvafa megáldott engem hangtalan hanggal a szent levelekben. Pásztor vagyok - hát gyalogoltam s pásztorbotom dalolt a kezemben. Valamikor ö is szilvafa volt, de kicsi fa volt s idegen sorsa volt. Megszántam őt és magamhoz vettem s kék szilvafa-testét a szivemre tettem, hogy ketten együtt ne szenvedjünk annyit. S most, ha sugárzik az este a szilvafa-ágon s en a pásztor a szilvafákat áldom, hát - sir a kicsi botom, vagy dalol a kezemben. így lett a hangja s a hangom: Örök mise. S vérzunk csak, mint a fák s nem gyógyít senkise minket ezentúl soha többe. Pásztorok vagyunk, nézünk a semmibe és egymást őrizzük örökké. SINKA ISTVÁN BRONZNÓ A RENDEZETLEN TÉRÉN... "Bronznő a rendezetlen téren, szélfútta hő a köldökében, alkohoüsták mint hamis borhoz, ragaszkodnak a havas szoborhoz: nőhöz, anyához, édes hazához, toprongyból s lángból mind cicomát hoz, mind fejlövéses, tudata vérzik, estükben is a szobrot becézik, de az csak áll az időben, tétlen, szélfútta hó a köldökében..." NAGY LÁSZLÓ Ravel zsenije mindig emelkedettebb, emberibb jövő felé révült, amikor majd csak a beke, az emberiesség és a szépség fog uralkodni a földön a maga teljességében. Zenéjében örök marad - a szív és a szellem. TIBOR'S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. HÁZI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave., (78-79 utcák között) NEW YORK, NJ. Tel: (212) 744-8292
