Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-04 / 22. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4. 1987. Az elsodort vagy elárult ország Fenyő Miksa ostromnaplójáról Nemrég látott napvilágot Fenyő Miksa Az elsodort ország cimü 1946-ban megjelent naplójának második javított kiadása. Igényt támasztott erre az érdeklődés a közelmúlt történelme iránt, amely nagy figyelemmel tünteti ki azok írásait, akik "belülről", a hatalom szférájában élték meg az eseményeket. Fenyő Írásának az a különlegessege, hogy olyan ember tollából származik, aki a Horthy-rendszeren belül a hatalom részeséből annak üldözöttjévé válik, és e drámai szerepben nyilatkozik meg. 11 t 1 Fenyő, mint a Gyáriparosok Országos Szövetségének egyik vezetője a Horthy- rendszer hatalmi struktúrájába beépült bank- es ipari tőkés réteg, a liberális burzsoázia egyik szellemi es politikai képviselője. Ugyanakkor a magyar szellemi élet kiemelkedő alakja, aki sokat tett a modern magyar irodalom kibontakoztatásáért. Ady nagy nemzedékéhez tartozott, költészetének harcos hive volt. Egyik alapitója a Nyugat cimü folyóiratnak, amelynek címlapján Ignotus és Osvát mellett az ő neve is ott szerepelt a szerkesztők között. Mar ez is elegendő lett volna, hogy az irodalomtörténet megörökítse a nevét, de ő az irodalomnak nemcsak szervezője és Hatvány Lajos mellett legfőbb anyagi támogatója volt, hanem kitűnt mint esszé- iró, kritikus, politikai és közgazdasági iro is. Fenyő 1948-ban, miután felismerte a szocialista fordulat elkerülhetetlenségét, elhagyta az országot, de 1970-ben hazalátogatott és a magyar állam birtokába adta irodalomtörténeti értékű kéziratgyuj- teményét. Az elsodort ország Fenyő politikai publicisztikájának legjelentősebb alkotása,, amelyben véglegesen szakított a Horthy- rendszerrel, de a rendszerről irt kritikájában még fellelhető a felemásság, s ez meggátolta abban, hogy az ország tragédiájának okait kutatva a gyökerekig leásson. Fenyő feljegyzéseit 1944. július 22. és felszabadulása, 1945. január 17. között különböző búvóhelyeken vetette papírra. E feljegyzések olyan ember őszinte kitárulkozásai, aki tudja, rendkívül kevés az esélye a túlélésre, és abban sem igen bizhat, hogy sorai túlélik öt. Az eseményeknek a - lényegüket feltáró - rögzítése mellett, megvonja sajat életének és az ország helyzetének a mérlegét. Mai szemmel nézve érthető, hogy a március 19—i német megszállás a Fenyő képviselte réteget váratlanul és felkészületlenül erte. Fenyő könyvében több ízben felteszi magának a kérdést, "hogy van az, hogy nem menekültünk innen, nem kerestünk menedéket Svájcban, Törökországban vagy ahol lehetett?" ... "gyárosok, bankárok, vagyonos kereskedők, akiknek megvolt erre a módjuk, s kik, mondom, világosán látták a( borzalmak bekövetkezését, hogyan történt, hogy itt érte őket Hitler jgyilkos bandája?" A kérdésre adott válaszában megállapítja, hogy nem tudták itthagyni az országot, amely a hazát jelentette számukra. Nem tudtak itthagyni "a társadalmat, amelyben helyet töltöttünk be"... "azokat a pozíciókat, melyek életünk tartalma volt; a bank- vezérséget, felsőházi tagságot, politikai jelentőséget, gyári büröt, s ami egyéb bálványt még felállitottunk". Tehát bíztak a rendszerben, abban, amelynek konszolidálásában szerepet vállaltak. A maguK érdemének tudták be, hogy az ország húsz- egynéhány ev alatt agrar-ipari országgá vált és ennek fejében védelmet reméltek. Bíztak abban, hogy Kállay hintapolitikája megóvja őket mind a német, mind a szovjet veszélytől és Németország veresége után angol megszállás mellett mindent visszaszerezhetnek, megerősíthetik gazdasági, társadalmi, politikai pozícióikat. Annyira bíztak a hintapolitika sikerében, hogy "elhamarkodott" emigrálással nem akarták kockáztatni esélyeiket. A német megszállás nyomán kialakult helyzetben Fenyő már számításba veszi, hogy az országot elkerülhetetlenül a szovjet hadsereg fogja felszabadítani, s ezért egy "harmadikutas" ’ koncepciót vázol fel. Szükségesnek tartja, hogy a megalakítandó új kormány a győztes államok "vélemény- különbségére" építve, "okossággal, tapintattal" biztosítson magának minél nagyobb teret az "alkotmányjogi kérdések eldöntésében". A régi fasiszta jellegű és a lehetséges szocialista állami berendezkedéssel szemben az új kormány - a tőkés gazdaság bázisán - a liberális demokrácia eszmekörében, szeles körű szociális program alapján "vinné az ország dolgát". E célok érdekében a liberális polgárság szövetségre lépne a szociáldemokratákkal, a becsületes szándékú konzervatív elemekkel, a kisgazdákkal, és helyet kapnának ebben a porondra lépő kommunisták is. A nagyobb külpolitikai önállóság érdekében pedig felveti egy dunai konföderáció létrehozásának gondolatát. Röviden igy foglalható Össze a magyar liberális burzsoázia eszmei képviselőjének "harmadikutas" programja, aminek számos "eredeti" változatával azóta is találkozhatunk. Horthy Miklósról Fenyő igen kedvezőtlen jellemrajzot ad. Intellektuálisan és erkölcsileg középszerűnek minősíti, akinek a "véletlen" adta a kezébe az országot,, amelyet alkalmatlansága miatt a legsúlyosabb katasztrófába kormányzott. Különösen felháborította, hogy nem védte meg "leghívebb embereit, akik esztendőkön keresztül igazán lojálisán szolgálták személyét és politikáját". Március 19-ével kapcsolatban irja: "Ha valamire való ember lett volna, most megmutathatta volna." Horthy ehelyett "megjuhászodva vállalta a Quisling-szerepet", amihez hasonlót a megszállt Európában "csak a leghitványabb" vezetők produkáltak. Horthyval együtt a magyar uralkodó osztály és az államapparátus a német megszállóknak, ahogy irja "aranytálon nyújtotta at szolgaságának jelvényeit". Ennek lett egyenes következménye Szálasi hatalomra emelése és az ország tragédiájának a betetőzése. Fenyő szerint a liberális korszakot kizárólag külső tényezők törték meg, és ezek "sodorták" az országot tragikus útjára. Nevezetesen az a tény, hogy a nyugat-európai hatalmak, mindenekelőtt Anglia, támogatta a hitleri Németország _ külpolitikai törekvéseit és ez "kényszerűen irta elő Magyarország száméra" a németbarát külpolitikát és az országban hatalomra juttatta a fasiszta erőket. A nyugati demokráciák felelősségnek a felismerése a fasizmus megerősödésében Fenyő részéről elismerésre méltó, de ez nem a teljes igazság. Figyelmen kivül hagyja ugyanis egyrészt a magyar uralkodó osztály felelősségét, másrészt azt a tényt, hogy a kelet-európai Lélektani problémák Rovatvezető: dr. Borbély F. Antal Dr. Borbély szívesen válaszol lélektani problémákra vonatkozó kérdésekre. Kérjük a kérdéseket röviden megfogalmazni levelében. A választ 2-3 hét után közölhetjük. Kérdés: Nem egy házasság terhelt vitákkal és veszekedésekkel, amelyek könnyen vezetnek érzelmi eltorzulásokhoz, zaklatott családi élethez és ha gyerekek is vannak, talán a házasság felbomlásához is. Milyen okok állnak két ember veszekedése között, akik egyszer szerették és gyakran még most is szeretik egymást? A teljes és odaadó szeretetet az emberek tudat alatt veszélyesnek tartják, ezért kerülik. De hogy lehet az odaadó szeretet veszélyes? Felelet: Amikor szerelem fejlődik ki egy férfi és egy nő között, mindkettő lelkében túl idealizált kép fejlődik ki a másik félről. De a mézeshetek után ez a romantikus kép elhalványul. A kiábrándulás lassú folyamat. Ilyenkor kezdődik a civódás. Egy másik fontos tényező az, hogy a két fél tartózkodik attól, hogy teljesen szeresse a másikat. Amennyiben a házastárs az anyát vagy az apát szimbolizálja öntudat alatti gátolja a teljes érzelmiség kibontakozását. A hiányzó teljes szerelem ugyancsak okozója lehet a házastársak Összetűzéseinek. A civódás Öntudat alatti bünhödés a képzeletbeli visszaélésre a szülővel szemben. BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist A magyarok szíves szolgálatára Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South (59th St. between 7th Ave and Broadway) Manhattan, NYC (212)247-1700 Csak előzetes bejelentéssel! • Medicare-t elfogadunk! országok többsége nem vált a hitleri Németország szövetségesévé. Ami a nyugati demokráciák felelősségét illeti, nem ez az első eset, amikor elvakult kommunistaellenességtol vezettetve szélsőségesen jobboldali diktatúrákat hoznak létre és támogatnak. Ez történt például Magyarországon 1919-20-ban, amikor az antant segítségével a lehetséges liberális szociáldemokrata koalíció helyett a bolse- vizmus elleni harcban hatékonyabb Horthyt segítették hatalomra. Geréb Sándor újítsa meg előfizetését? m-\****z*fití*,** 7»>r* > c—
