Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-30 / 17. szám

22. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Apr. 30. 1987. BOLGÁR GYÖRGY: MESKETE a Van Goghról Igen, jól sejtik, arról a Van Gogh képről van szó, amely a múlt héten rekordáron kelt el Londonban a Christie's cég árveré­sén. A vásárló kilétét nem árulták el, en­gem azonban illetékes helyen felhatalmaz­tak annak kő'zlésére, hogy a Napraforgók cimú festményt mi vettük meg huszonkét és fél millió angol fontért, vagyis több, mint 36 millió dollárért. Tudom, az ol­vasó most hitet­lenül rázza a fejét, es az ille­tékes felhatal­mazás ellenére tele van kétellyel. Már hogy enged­hetnénk meg magunknak ilyen fényűzést a mi gazdasági hely­zetünkben, ami­kor a fizetési mérleg, amikor az adósságok, amikor az árak, amikor a bérek, amikor a nyugdijak, ésatöbbi, mega- tóbbi, mert sajnos van még több is. Hogy tudnánk kifizetni ennyi pénzt egyetlen darab vászonért, amikor ebből a summá­ból például legalább ötezer nyugati vagy napkeleti kocsit vásárolhatna a magyar külkereskedelem, márpedig manapság az is nagy szó, ha ötszázat be tud hozni? És hogyan volna lehetséges egyetlen kepre 36 millió dollárt elkölteni, amikor talán még forintból sem fordíthatnak ennyi milliót műtárgyak beszerzésére a magyar múzeumok? Elismerem, a kétkedő kérdések jogosak, megalapozottak, de kérem, nézzék meg a ma'sik oldalt is. Mindenekelőtt azt, hogy ebben a bizonytalan világban amelyben rossz beruházásainkat gyakran még rosz- szabbakkal próbáltuk ellensúlyozni, egy ilyen Van Gogh végre jó befektetés. Ez a 36 millió jövó're 37-et fog érni, tiz év múlva pedig 47-et, bár amilyen pechünk van, előfordulhat, hogy a következő évek­ben még Van Gogh sem minősül elég di­vatosnak, korszerűnek, világszínvonalúnak és versenyképesnek. Én mégis optimista vagyok, és bízom abban, hogy a mi áruink nem mindig éppen akkor értékelődnek le a világpiacon, amikor szeretnénk Őket eladni. Könnyen lehet, hogy éppen a Napra­forgók megvásárlása jelzi a világpiaci sze­lek megfordulását, és hamarosan kiderül, hogy még ilyen drágán is olcsón vettük, mert sokkal drágábban tudjuk majd eladni, ha akarjuk. Ha viszont igy lesz, miért akar­nánk eladni? A képvásárlás másik, nyomós indoka nyilvánvalóan az volt, hogy ily módon szeret­nénk megerősíteni a nemzetközi pénzpiac irántunk eddig is táplált bizalmát, amely­ből azonban a sok is kevés. Gondolják csak meg, mennyire fölveri az ázsiónkat az a bizalmasan, fülbesügasos alapon terjesz­tett hir, hogy mi voltunk Londonban a titok­zatos licitálók, nem pedig egy olajsejk vagy egy chip-szamuráj. A nekünk hitelező bankok elnökei és vezérigazgatói tapsikol­nak majd Örömükben, ha ezt megtudják, hiszen egy olyan országnak, amely ennyit költ a művészetre, kell, hogy legyen ereje, biztonsága, stabilitása, nem utolsósorban pedig ízlése. Aki Van Gogh-ot vásárol, miközben bizonyos ruhadarabjai rojtosod- ni kezdenek, igencsak érdemes ados, mert stílusos, nagyvonalú, jövőben gondolkodó, látja tehát a kivezető utat is. Nem kétséges, hogy 36 milliós befekte­tésünk föllenditi a turizmust is. A világ legdrágább képét ugyanis senki nem mu­lasztja el megnézni. Meg a Bahamákról és a Kanári-szigetekről is idezarándokol­nának a turisták, nem pedig megfordítva, innen oda. Jönnek majd csőstül a sznob amcsik, a fogyatkozó pénztárcájukat ide­gesen markolászó közelkeleti olajbányászok, valamint a tanulni vágyó kis japánok, akik azt szeretnék ellesni tőlünk, hogy lehet a pénzt igazán jól elkölteni. Le is fog es­ni az álluk a magyar csodától, de nekik se fogjuk megmondani, honnan van nekünk 36 milliónk egy Van Gogh-ra, amikor nincs. Arról már szinte felesleges is beszélni, hogy mekkora sikere lesz a képnek itthon. Ott kezdődik, hogy egyensúlyba lehetne hozni az óriási deficittel kínlódó állami költségvetést egyszerűen azzal, hogy tisz­tességes belépti dijat állapítanak meg a kiállításra. A magam részéről legalább százforintos jegyet javasolok - külföldiek természetesen dollárban kötelesek fizet­ni, minimum húszat -, mert ez többet er, mint a legjobb reklám vagy propaganda. Kit érdekéi az, amit ingyen, vagy Öt forin­tért mutogatnak? De ha egy százast kérnek KIÁLLÍTÁSON, KETTEN Az Arthur Rubinstein születésének száza­dik évfordulója alkalmával megtartott londoni díszhangverseny rendezői felkértek Juan Gyenest, a magyar születésű madridi fotóművészt: állítsa ki a felejthetetlen zongoraművészről készített hires felvéte­leit a Royal Festival Hallban. A kiállítást a trónörökös felesége, Diana hercegnő nyitotta meg, akit maga a fotóművész kalauzolt. *** érte, biztosan meg kell nézni, nem is egy­szer. Óvatos becslesem szerint tehát leg­alább tizmillioan állnak majd be egy ember­kent a muzeum előtt kígyózó sorba, hogy békésén várakozzanak a művészettel való nagy találkozásra, ami kissé csorbítani fogja ugyan a munkaidőalapot, de garan­tálom, kibírjuk. Van Gogh mögé tehat föl lehetne sorakozni, mögé lehetne állítani egy egész népet, ami hallatlanul jót tenne nemzeti önbecsülésünknek is, amelynek mostanában bizony híja van. Country Dreaming? Here’s the Solution! In 1987. the price of country property will be the lowest it has been since 1950. The time is now for you to consider purchasing that suburban home, country hideaway or retirement place you’ve been dreaming about — anywhere in America. Today is the day you should begin making your dreams come true. Do you want a place to garden, fish, canoe, raise poultry, relax with your children or grandchildren, ride horses, hike, laze about in the sun. play softball, water-ski? If you do, now is the time to take advantage of the opportunity Stróut gives you, for free. Prices are low, but the number of available country and suburban properties has been shrinking for the past 37 years. Years ago, you could easily drive for just 20 minutes and be in the country. Today, you may well be forced to drive 120 minutes! Don’t hesitate any longer. A suburban home near enough to your work may soon be impossible to find. Even cities are contributing to the shortage — they continue to incorporate surrounding areas as they plan for future growth, thus deleting the number of country acres in America. One way many Americans in the city are able to buy country acreage for future use is to purchase the land and then lease it out to area farmers. You are able to enjoy receiving regular income on your investment while you work toward your retirement years. With so many farms on the market these days, for so little, you should be able to find what you are looking for. And', you shouldn’t have a hard time finding tenants, if you want them. Statistics show a dramatic increase in the number of farmers who prefer to rent land. In addition, the new tax laws are expected to have up to 400 changes and corrections in the next few months. If you bought a second home under the old system, it prevails, and should remain so for your new purchase. All in all, there’s probably never been a better time to initiate a serious search for your DREAM COUNTRY PROPERTY. Call 1-800-555-1212 and ask for the free 800 number for STROUT in any area of America you are interested in. From the lush Maine forests to Florida beaches, from the wilderness regions of Washington to the plains of Texas, Strout has country properties for everyone's budget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom