Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-23 / 16. szám
Thursday, Apr. 23. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. CS. SZABÓ LÁSZLÓ: SHAKESPEARE. ESSZÉK (BUDAPEST, 1987. GONDOLAT KIADÓ) Cs. Szabó László Shakespeare-kÖtete szellemi kaland és szellemes kalandozás. A szerzó hatalmas anyagtudassal irta meg esszéit, melyek együttesen - mint egymással szembeállított tükrök - megsokszorozzák a csiszolt lapjukba foglalt gondolatot. Shakespeare koráról, a XVI. század végéről és a XVII. század elejéről Cs. Szabó mondatról-mondatra, esszérol- esszére, pályaszakaszról-pályaszakaszra haladva pazar gazdagsággal ontja a történeti, művelődéstörténeti, irodalmi és lélektani megfigyeléseket. A könyv módszeret az intellektuális éleslátás és a művészi érzékenység ötvözése fémjelzi. Egy-egy esszé nemcsak portré, hanem a művész s a mű megidézése is: kor, környezet, gondolati légkör, az udvar, a táj s a vidék páratlan érzékletes- seggel jelenik meg. Cs. Szabó jól ismeri a Shakespeare-re vonatkozó szakirodalmat is, de sohasem árasztja el az olvasót holt adattömeggel. Tudását mindig egy-egy mü elemzése, értelmező átvilágítása érdekében kamatoztatja, s a szakirodalomból is annyit használ fel, amennyi az adott pillanatban szükséges. Sokszor utal egy-egy( iskolára, szakmunkára, könyvre, de ritkán vonultat fel bibliográfiai törmeléket. ( A szerzÓ kitűnő előadó és pedagógus is. Tudja, hogy a művelt olvasónak is szüksége lehet egy-egy tartalmi mozzanatnak, cselekménysornak visszaidézésere. Ezt mindig a megfelelő ponton, maxi malis ökonómiával s olyan művészi hitető erővel teszi, hogy az olvaso sohasem bosszankodik neveltetésének körülményei felett, hanem inkább hálás nevelőjének, s dicséri tapintatát, amellyel annyira olvasmányosan tudja közölni vele azt, ami az eszme- futtatás nyomonkóvetésehez elengedhetetlen. 1# H f u A kötet szerzője elevenen érdeklődik a színház és a színjátszás iránt is, s ezert nemcsak drámatörténeti és dramaturgiai hanem színháztörténeti és rendezési kérdésekről is szavahihetően és szakértelemmel nyilatkozik. Olykor színháztörténeti szemlét is tart, máskor megelégszik egy- egy előadás ismertetésével - az élmény életet és stílust adó közvetlen sugárzásában. Pedagógus egyéniség abban is, hogy gyakran kelt vitát, de mindig megértő vitapartner, s azzá teszi hallgatóját is. Cs. Szabó László kötetének egyik legvonzóbb újdonsága csillagszórö Ötletessége, gyors, váratlan, szellemes és költői képzetkötése, mellyel szakadatlanul uj Összefüggéseket fedez fel egymáshoz időben közel eső, vagy egymástól távolabb vetődő drámák kozott. Ezzel a készséggel pillanatnyi ötlettől vezettetve, vagy régi benyomásokat rendezve - állandóan meggondolkodtatja olvasóját, miközben szakadatlanul uj és uj csoportokba sorolja a drámákat. Szememben ez a friss látásmód a kötet legfőbb vonzereje: olvasásra ösztönző ráolvasó varázslata. Egri Péter A magyar-indiai kulturális kapcsolatok ápolása jegyében impozáns festőmüvészeti kiállítás nyílt meg a nagy indiai költő, Rabindranath Tagore születésének 125. évfordulója alkalmából a delhi Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központban. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): A száz éves Kassák Lajos Kassák Lajost jól ismertem és barátságunk ifjúságomtól egészen a nagy iró haláláig tartott. Legelőször, mint budapesti tanítóképzős, 1927 körül ismerkedtem meg lírájával és regényeivel. Az igazat megvallva nem is annyira a dadaista, expresszionista és konstruktivista költőt, novellistát vagy festőt, hanem inkább a realisztikus szocialista irot szerettem és csodáltam alkotó zsenijében. Amikor az Egy ember élete cimu regényes önéletrajzát először olvastam a Nyugatban, mély benyomást keltett bennem szubjektív őszintesége, a művészet belső, ösztönös szeretete, nyelvezetének és stílusának leegyszerűsített tisztasága es ökonómiája. Kassák magatartásában nem volt túlságosan kedves, sem kedelyes; mosolyogni csak ritkán láttam. Kémény arcvonásai megmaradtak az ifjúkori küzdelmeiből és szenvedéseiből. Tartózkodó, szavaiban kimért, fegyelmezett, kritikai gondolkodó elme volt. Inkább meditáló szellem, aki kollektiv érzésvilágát, álmait, kozmikus vágyódásait, egyetemes eszmei törekvéseit verseiben, novelláiban, regényeiben es kultúrát közvetítő cikkeiben akarta és tudta inkább kifejezni. Öltözködésében is megtartotta a prole- táregyszerüséget. Mindig különböző színű orosz ingeket viselt, nem modorosságból, vagy a kort utánzó sznobizmusból, hanem mert rokon volt az orosz Írókkal es az orosz néplélekkel. Komor tekintetével, hátrafésult művészhajával egyik legjellegzetesebb es legsajátosabb figurája volt a magyar irodalomnak. Mar akkor a magyar Gorkijnak tekintették, forradalmi szellemével es a nagy orosz Írókhoz: Dosztojevszkijhez, Turgenyevhez, Puskinhoz, Lermon- tovhoz kapcsolódó, de mégis eredeti és teljesen Önálló müvészetszemléletével. Budapesti pedagógiai tanulmányaim befejezése után, amikor a diplomát megkaptam, nem mentem el tanítani, hanem 1930 tavaszan Párizsba utaztam és a Sorbonne- on tanultam filozófiát, szociológiát, esztétikát, mű'veszettörténetet és zenetörténetet. Azonban Párizsban sem szakadt meg a baratsag Kassák Lajossal; leveleztünk. Párizsban ért élettársának, Simon Jolánnak tragédiája, ami mélyen megrendített. De nem lehet Kassák Lajosról írni anélkül^ hogv ne ejtsünk néhány szót a Népszaváról, ahol mindketten dolgoztunk, én mint külmunkatárs, ő pedig odaírta nagjy népszerűségnek Örvendő cikkeit és elbeszéléseit. Már az első világháború előtti évektől fogva ennek a munkásnapilapnak a hasábjain jelentek meg erőteljes, uj hangú, szocialista világnézettel átfűtött versei, tömör realista novellái. Szerinte az Írónak mindig tökéletesítenie kell technikai és formai készségét, Írói tehetségét. Különben is a művészet és az irodalom sem más, mint ennek az állandó tökéletességre irányuló törekvésnek a legteljesebb megmutatkozása. A tökéletesség a művészet síkján éri el valódi esztétikai és társadalmi funkcióját. Egyébként minden alkotó müve - közel száz - ennek a kollektiv művészetfilozófiának a legközvetlenebb illusztrációja. Mint ember, Kassák Lajos, irói elindulásától fogva, egészen haláláig, határtalan szerelmese volt a szabadságnak, mert szabad ember akart és tudott lenni. Mint művész és költő semmiféle függést, kötöttséget nem tudott elviselni. A szabadság érzése, szelleme, gondolata volt élete'nek egyik etikai szenvedélye. Es mert mindenáron meg akarta( védeni egyeni szellemi és alkotó szabadságai, a klerikális-feudális kapitalista, fasiszta Gömbös-éra idején ezért szenvedett üldöztetést, börtönt; súlyos pénzbírságokra Ítélték és elérte folyóiratainak beszüntetését is. Az ötvenes évek türelmetlen hajszái közepette hallgatásra ítélték. Cikkei, könyvei nem jelenhettek meg. Undorodott a szemforgató hipokrizistől, az emberi gyávaságoktól, a hazugságok művészetétől, öt nem lehetett sem megvenni, sem megvesztegetni. Kassák mindig kitartott forradalmi meggyőződése, eszméinek idealista tisztasága mellett, mint a képzőművészét és a szociológia területén. Azt hirdette változatlan határozottsággal és hittel, hogy a művészet társadalmi produktum, amely a magasabbrendű emberi és szociológiai igazságokat szolgálja, Kassák Lajos MÚZSÁM Milyen gyönyörű lehet az életed, ó. költő akit a mitológia Istennői Lillák, Júliák avagy napjaink modern félszüzei csókolnak homlokon. Milyen gyönyörű lehet az eleted, ó, költő! Szinte azt mondhatnám, szamárháton kullogok utánad a való dolgok kozott bolyongva miközben nem feledkezem meg a kovács ritmusáról a madarak tollának szinezése’ról falvakról, ahol megfogamzanak a termékenység csirái városokról, amiket elárasztanak a kalandorok és prostituáltak. En vagyok az a bizonyos szegény rokon akinek csak annyija van, amennyit naponta felás és irgalmatlan lendülettel ujja teremt magából. Egyforma szorgalommal gyűjtöm a sebeket és cirógatásokat. Sem a bö’rtonök lakói, sem a párnázott falak mögött spekuláló milliomosok nem ismeretlenek előttem ringattam bölcsöt, gyalultam koporsot s volt idŐ, hogy lángoló szerelmem nem tett különbséget szőkék és barnák kövérek és soványak között. íme hát mindaz ami a kezdet e’s vég között kitölti az életet gyökereket fog és kényelmesen helyet talál verseimben. De ne keressetek benne a költő múzsáját húsból és vérből való lányt szeretek megosztom vele a szivem török neki a kenyeremből mert sovány, szegényke es se földjei, se állatai nincsenek mik feltáplálnák helyettem.
