Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-23 / 16. szám

Thursday, Apr. 23. 1987. 3. AMERIKAI MAGYAR SZO Kísérleti nyúl, fizess! Hamis érvelés Haladó gondolkodású törvényhozók, mint Edward Kennedy szenátor és Augustus Hawkins képviselő törvényjavaslatot ter­jesztenek a kongresszus elé, mely - ha törvényre emelkedne - felemelne a jelen­legi 3.35 dollár minimum bért három éven belül három lépésben 4.65 dollárrá. A New York Times 1987. április ( 15—i számának egyik vezércikkét e kérdésnek szentelte. Állást foglalt a minimum bér felemelése ellen. Annak ellenere, hogy elismerte: 1./ A jelen minimum bér 1981- ben jö'tt létre. Azóta az árak emelkedése 27 százalékkal csökkentette a dollár vásár­lóértékét. 2./ A jelenlegi minimum bér csupán 7,000 dollár évi jó'vedelmet nyújt a teljes munkaidőben dolgozók részere. 3./ Még a javasolt 4.65 dolláros órabér is kevesebb, mint 10,000 dollár évi jövedel­met jelentene, ami továbbra is a nyomor szintjén tartaná a dolgozót. Miután mindezt elismerte a New York Times vezércikk iröja, a következő érveket hozta fel álláspontjának támogatásara: 1. /A munkáltatók nem tartják be a tör­vényt; ragaszkodni fognak a minimum bér alatti fizetéshez. 2. /Ahelyett, hogy többet fizetnének, elbocsátják majd az alkalmazottakat. 3. /Ahelyett, hogy felemelnék a minimum bért, be kell tanítani a fiatalt - és nem fiatalt - uj szakmára. Az els'ó érv: a munkáltatók nem tartják be a törvényt. Sajnálatos helyzet az, ha egy nemzet képtelen törvényeit érvénye­síteni. Kellé lépésekkel ezen lehet változ­tatni. t , Második érv: a munkáltatók elbocsátják a dolgozókat. Ez nem valószínű, mert a munkát, amit a 3.35 dollárért dolgozók el­végeztek, el kell végezni valakinek tovább­ra is. A harmadik érv: nem a minimum bért kell emelni, hanem szakmára kell tanítani a fiatalokat - és nem fiatalokat. Ez helyes; mi már régen ajánljuk, de ez nem áll szemben a minimum bér fel­emelésével. Sót, kiegészíti azt. Mindkettőt egyszerre kell alkalmazni. T _ Lusztig Imre Aranyláz Jamaicában Katonákat kellett kivezényelni a rend helyreállítására egy épülő templomhoz a jamaicai főváros közelében, mivel arany­ásók százai lepték el a környéket. Hire terjedt ugyanis, hogy az építkezés színhelyén a munkások ásás közben aranyra emlékez­tető tárgyakra bukkantak. Kitűnő Hentesáru TIBOR'S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. HÁZI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATÓK 1508 Second Ave., (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 744-8292 Amikor dr. Maynard Nelson rájött, hogy halálra van ítélve, mert veserákja átter­jedt a tüdejére és csontjaira, barátai azt ajánlották, hogy utazzon el és élvezze a még hátralévő idejét. Ehelyett azonban az 57 éves nyugdíjas sebész felkereste a( Tennessee állambeli Franklin városában levő Biotherapeutics, Inc. céget. Ez a nyereségérdekeit kutatóközpont a rákkutatás legkorszerűbb eredményei alapján kinal ellátást - borsos áron. Azóta három hónap telt el, s Nelson még mindig életben van, miután olyan kísérleti "monoklonális anti­testekkel" kezelik, amelyeket kifejezetten az Ö rákja ellen fejlesztettek ki. A költség 35 ezer dollár, amit Nelson doktor a saját zsebéből fizet. Azt a gondolatot, hogy a kutatásokra jelentkezőkkel megfizettessek a kísérleti kezelést, az orvostudomány szakemberei­nek legtöbbje visszatetszéssel fogadja. Olyan intézmények, mint az USA Országos Rákkutató Intézete (NCI), vagy az egyetemi kutatóközpontok, amelyek uj gyógymódokat próbálnak ki, hagyományosan csak a beteg­ség egy bizonyos formájában szenvedő betegeket fogadnak, akik számára azután a kísérleti gyógymód ingyenes. Ha az ered­mények biztatóak, akkor a módszert foko­zatosan terjesztik ki, szigorú tudományos ellenőrzés mellett. Ez a megoldás azonban borzasztóan nehézkes, és sok súlyos beteg elküldését követeli meg. Erre jött rá dr. Robert K. Oldham az alatt a négy év alatt, amit vezető kutatóként az NCI-ban töl­tött. Ez volt a fő indoka Oldham 1984-ben megvalósított elgondolásának, a bioterá- piai intézet megalapításának. Itt ma^uk a betegek finanszírozzák a rákkutatást. "Amerikában szabályozva és monopolizál­va van az újdonságok bevezetése" - mond­ja. - "A mi célunk, hogy a betegeket hozzá­juttassuk az uj eredményekhez, és ezzel a gyorsabb gyógyuláshoz..., hogy az uj dolgokat hamarabb próbálhassuk ki." A Biotherapeutics, Inc., "a biológiai reakció­kat módosító antitestek" alkalmazására specializálta magát. A monoklonális anti­testek például olyan biotechnikai utón, egyedileg kialakított antitestek, amelyeket egy adott beteg saját tumortipusa ellen terveztek meg. Ez a gyógymód még nem tartozik a bizonyítottan hatásos rákellenes módszerek eszköztárába. A múlt év folya­mán mégis 2000 kétségbeesett beteg jelent­kezett az intézetben. Azok, akiket fogad­nak, rendszerint kétszer kéthetes kezelés­sorozatra érkeznek Franklinba. Az ár a kórházi költségek nélkül elérheti, vagy meghaladhatja a 35,000 dollárt. Az eddig kezelt kb. 200 beteg egyharmada orvos vagy más egészségügyi dolgozo, esetleg azok családtagjai. A többiek nagy része is a magas jövedelmi! rétegekből kerül ki. "Van egy reménysugár - mondja Nelson - de hogy ez hamisnak bizonyul-e, az attól függ, kihez fordul az ember." Oldham páciens-finanszirozta kutatását mind etikai, mind pedig tudományos oldal­ról támadják a bírálói. Pasteurig vissza­menőleg a betegeknek sohasem kellett fizetniük azért, hogy orvosi kísérletekben részt vehessenek, s'ót ez inkább fordítva történt. Néhányan azzal vádolják Oldham- et, hogy mivel csak olyanokat fogad, akik nagy pénzeket tudnak fizetni, ezzel ugyan­annyi rákbeteget rekeszt ki, mint a hagyo­mányos klinikai kutatóprogramok. A fenti dolog pedig az eredmények értékére is hatással lehet. "Ha mindenkit fogadunk, aki fizet, ahelyett, hogy szigorúan ellenőr­zött feltételek szerint válogatnánk, soha­sem fogjuk tudni megmondani, hogy a gyógy­mód hatásos-e," - mondja dr. Stuart E. Lind, a massachusettsi kórházból. A kutatók azt is megjegyzik, hogy a rákellenes gyógy­mód gyakran mérgező, sót veszélyes - ami újabb érv az ingyenesség mellett. Vincent De Vita, az NCIf igazgatójának kijelentése szerint a Bioterapiai Egyesülés munkája "nem kutatás". Véleménye szerint a hagyományos programokban több mód­szert próbálnak ki, s ezekből csak a reményt keltőket folytatják tovább. "Amit viszont Ők csinálnak, az nem más, mint kipróbálat- lan gyógymódok árusítása" - jelentette ki De Vita. "Nem véletlen, hogy a kísér­leti győgykezelesek száma korlátozott - tette hozzá - mert meghatározott számú betegnél lehet a kérdésekre választ kap­ni. Nem teszünk ki több beteget a tévedés lehetőségének, mint amennyire a gyógy­mód kipróbálásához szükség van". Oldhamnek azonban megvannak a maga védelmezői is. Néhány kutató például úgy véli, hogy a betegek által finanszírozott kutatás elleni érvek álszentek. "Minden kiemelkedő rákkutató ott ül valamelyik üzleti vállalkozás igazgatötanácsaban.. es ezek a vállalkozások kifejezetten arra létesültek, hogy pénzt keressenek" - mond­ja dr. Marshall Goldberg a( Michigani Állami Egyetem dolgozója. Ráadásul, az egyetemi rákkutató programok jelentős része magán­adományokból és nem a kormány támogatá­sából tartja fenn magát. Maga Oldham tagadja, hogy kutatási programja kirekesz- tené a betegeket. "Hogyan lehetnénk ki- vételezök, ha 100 olyan beteget próbálunk gyógyítani, akit a hagyományos rendszer nem hajlandó kezelni?" Lindnek válaszolva Oldham megjegyezte, hogy hamarosan jelentést tesz közzé kezeléseiről, amelyek a betegek körülbelül 30 százalékánál bizo­nyultak eredményesnek. Néhány szakértő szerint a magánszek­tor betörése az orvostudományi kutatómun­kába ( alighanem elkerülhetetlen, ahogyan a kórházi ellátásban kétséget kizáróan megtörtént. "Eljött az idő, hogy megpró­bálkozzunk ezzel az uj módszerrel" - mond­ja Frank J. Rauscher az Amerikai Rákku­tató Társaság első elnökhelyettese. Való­ban korai lenne a Biotherapeutics,Inc. által alkalmazott kezelés eredményességéről nyilatkozni. Annak megállapításához vi­szont nem kell tudományos éleslátás, hogy a cég, mint orvostudományi magánvállal­kozás, virágzik. Irodái az eddig bereit helyi­ségekből tavasszal egy négymillió dolláros költséggel épült uj helyiségbe költöznek. Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás. Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9 - l óráig 330 E 79th St# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tei.: (212) 737-0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok

Next

/
Oldalképek
Tartalom