Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-23 / 16. szám

Ara 50 cent 1902-1987 Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XLI. No. 16. Thursday, Apr. 23. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Ire. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 HÚSVÉTI CSODA "A cinikusok azt mondjak - Írja James Reston, a N.Y. Times befolyásos rovatiró­ja ápr. 19-i meglepő cikkében -, hogy a történelem nem más, mint az emberiség bűneinek, butaságainak és balszerencséi­nek sorozata." ( Mi nem igy fogalmaznánk. A történelem bűneiért nem az egész emberiség felelős. Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy az átlagos ember nem akar mást, mint nyugod­tan élni, dolgozni tisztességes bérért, min­dennapi háromszori étkezésért, egészséges lakásért, felnevelni gyermekeit, élvezni alkalmasint a kultúra áldásait, egy kis zenet, színházi előadást. Van-e olvasóink között bárki is^ akinek minden vágya az lenne, hogy minél előbb a nicaraguai őserdőbe utazzon, hogy onnan megtámadhassa a szandinista kormányt? Vagy bombázza Líbiát? A háborúkért nem az átlagember a fele­lős, hanem azok, akiknek módjukban áll tömegeket befolyásolni, mozgatni, háború­ba küldeni. Dehát nem is arról van itt szó, hanem arról, hogy Reston úr a sok történelmi balsors után most csodát lát Shultz külugy- (folytatás a 2. oldalon) KIOSZTOTTÁK A PUUTZER-DUAKAT A múlt héten ismét egy hajdani makói ember nevétől, Pulitzer Józsefétől vissz­hangzott az amerikai sajtó. Kiosztották az évente esedékes dijakat az év leg­kiválóbbnak minő­sített riportjaiért, helyszíni beszámo­lókért, vezércik­kekért, színmüve­kért és egyeb iro­dalmi termékekért. A színművekért járó Pulitzer-dijat az idén August Wilson: "Fences" (Kerítések) c. darab­ja kapta, amely az amerikai fekete lakosság életét tükrözi vissza Pulitzer József az ötvenes évek- ---------------------------­ben. A regénydijat Peter Taylor kapta "Meghívó Memphisbe" c. müvéért. A ri­porteri dijat a Times "tudósítóinak egy cso­portja kapta a Challenger űrhajó felrobba­násáról irt cikksorozatért. MAGYAR CSODA Nemzetközi sakkverseny volt New York­ban a világ legkiválóbb sakkmestereinek részvételével, 60,000 dollárnyi dijakért. A legnagyobb feltűnést a magyar sakkcsoda, illetve sakkcsodák, a Polgár nővérek kel­tették. A versenyben a három tehetséges nővér közül csak Zsófi és Judit vett részt, akik elé^ szépen szerepeltek, bár teljesít­ményükből nem jutott odáig, hogy pénz­jutalomban részesüljenek. A versenyt Zsöfika honfitársa, Adorján András nyerte meg Christiansen amerikai nagymesterrel vívott döntetlen játszmája után. A 20,000 dolláros fó'dijban Seirawan amerikai bajnokkal osztozik. Mindketten 8 játszmát nyertek és csak hármat veszí­tettek. “A történelem leckéje”- A Magyar Szó tudósitójától ­A Brooklyni Egyetem ünnepélyes keretek között nyújtott elégtételt a mccarthyzmus idején meghurcolt több kiváló professzorá­nak, akiket radikális politikai meggyőző­désük miatt annak idején megfosztottak tanári állásuktól, vagy lemondásra kény- szeritettek. Az egyetem április 9-10-én két napos konferenciát tartott a "McCarthyzmus es történelmi tanulságai" címen, melyre több országos hirü tudóst, irot, szocioló­gust hívtak meg, olyanokat, mint például Arthur( M. Schlesinger, a Pulitzer-dijas történész, egyetemi tanar, Nathan Glazer, a Harvard Egyetem szociológiai tanára, Joseph P. Murphy, a Városi Egyetem kan­cellárja, Joseph Wershba, a CBS televízió egyik főmunkatársa. Részt vett a konferen­cián lapunk szerkesztője Deák Zoltán is. Miután hét országos hirü tudósnak ki­osztották a bocsánatot kérő oklevelet, megkezdődött a tulajdonképpeni konferen­cia. Csakhogy a meghívott föszonokok, elsősorban Schlesinger és Nathan Glazer az amerikai gazdasági rendszer jóvoltából magas és dúsan fizető polcra emelkedett személyek voltak, akiknek egyik feladata minden radikális gondolat és akció elméleti és gyakorlati ellenzése és megbélyegzése. E pozíciójukat mindvégig megtartották. (folytatás a 11. oldalon) DEPORTÁLTÁK LINNAST NEW YORK, N.Y. Évekig tartó törvény­széki eljárás, vita, fellebbezések után az amerikai hatóságok egy csehszlovák repü­lőgépre ültették Kari Linnast, az esztoniai Tartu kivé^zőtábor egykori parancsnokát, hogy Prágán keresztül a Szovjetunióba juttassák. Az amerikai törvényszékek megcáfolha­tatlannak minősítették a Linnas ellen emelt vádakat, amelyek szerint Ö személyesen volt felelős több, mint 12,000 deportált férfi, nö és gyermek könyörtelen kivégzé­séért a II. világháború alatt. Linnas sze­mélyesen irányította a halálraítélteket a tömegsír szélére, letérdeltette és úgy lövette le Őket. A szövetségi kerületi bíróság, amely 1981-ben eredetileg elrendelte Linnas de­portálását a Szovjetunióba, ahol távollété­ben már halálra ítélték, megállapította nemcsak azt, hogy Linnas eltitkolta náci múltját, amikor 1951-ben az USA-ba ér­kezett, hanem azt is, hogy_ a vádügyész­ség minden kétséget kizáróan megállapí­totta bűnösségét az ellene emelt vádban. Meglepő tehát, hogy a háborús bűnös érdekében a kormány magas tisztviselői, olyanok, mint Meese igazságügyminiszter és Buchanan, volt elnöki tanácsadó minden követ megmozgattak, hogy megakadályoz­zak Linnas deportálását. Rózsa Miklós 80 éves Rozsa Miklós háromszoros Oscar- dijas zeneszerző április 22-én volt 80 éves. Eb­ből az alkalomból régebben felvett leme­zeit újra kiadják és legújabb szerzeményei­ből számos lemez- felvétel készül Amerikában - és az^ NSZK-ban is. Május 19-en a londoni Philharmo- nia Orchestra, a Royal Festival Hallban díszhang­versenyt rendéz müveiből. Az ame­rikai zeneszerzó- szövetseg (ASCAP) április 22-en dísz­vacsorát készült adni a régi Chap­lin Stúdióban, s ezen a szövetség aranydi­ját nyújtják at neki. Életműve, munkássága nem csekély: vonósnégyes, szonáták, versenyművek, zenekari darabok sora - amelyeket a világ­első hangszeres szólisták (Jascha Heifetz, Gregor Piatigorsky, Starker János, stb.) és a legkiválóbb karmesterek (Bruno Wal­ter, Leopold Stokowski, Ormandy Jenő, Leonard Bernstein, stb.) mutattak be,( - ezenkívül a filmzenek nagy tömege! Száz­nál több filmhez komponált muzsikát. Köz­tük olyan világsikerek is voltak, mint "A bagdadi tolvaj, "A négy toll",, "Lady Hamil­ton", "A dzsungel könyve", "Öt lépés Kairo felé", "Spellbound", "Madame Bovary", "Mrs. Minniver", "Quo Vadis", "Ben Húr", "El Cid", "Providence", stb. TALÁLKOZZUNK MÁJUS 3-án VASÁRNAP d.u. 2 ÓRAKOR a Robert Wagner Jr. High Schoolban, 220 E 76 St. New York, N.Y. , LAPUNK JUBILEUMI ÜNNEPÉLYEN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom