Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-16 / 15. szám
m-1987 AMERIKAI Ira 50 cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New .York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XLI. No. 15. Thursday, Apr. 16. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 SZEDEREST MOSZKVÁBAN Szóval Shultz külügyminiszter Moszkvában részt vett egy széderestén, az ottani zsidóság egy csoportja körében. ( Dicsérjük az eszét annak, aki ezt Shultz urnák tanácsolta és dicsérjük Shultz külügyminiszter urat, hogy megértette az alkalom mélységes szimbólumait: "Szabadság, kivonulás, keserű fü" stb. _ ( Reméljük, hogy a moszkvai széderesten a rendezők meg fogják magyarázni Shultz úrnak, hogy azokban a történelmi időkben nem azok kerültek ki győztesen a szabadságért vivott küzdelemből, akik jobban fel voltak fegyverkezve. A zsidók fegyvertelenül vonultak ki Egyiptomból. Csupán a ruhájukat vitték magukkal és sietve sütött "keserűség kenyerét", a macót. Ezzel szemben a Fáráó őket üldözőbe vevő egyiptomi hadserege, gyalogság, tüzérség, lovasság az akkori haditechnika minden vívmányával fel volt szerelve. És mi történt? Elnyelte őket a tenger, méghozzá a "Vörös tenger". A zsidók pedig száraz lábbal vonultak át és jutottak idővel az ígéret földjére. Most már csak fájlalni tudjuk, hogy ez a briliáns széderesti manőver nem jutott a mi derék külügyminisztériumunknak máskor is, jóval hamarabb az eszébe. Mily szép, mily áldásos, mily lélekemelő lett volna, ha mondjuk 1940-ben Hull külügyminiszter Berlinbe utazott volna es a berlini zsidóság körében töltötte volna a szeder- estét. Utana pedig megmondta volna Hitlernek, hogy engedd ki a zsidókat, ajánlok én neked más megoldást, mint a gázkamrákat. De az sem lett volna rossz gondolat, ha Teddy Roosevelt külügyminisztere viszont Szentpéterváron töltötte volna a széderestét 1905-ben a kisenevi pogrom előtt, vagy 1914-ben Isztambulban a karácsonyt, mielőtt a törökök lemészárolták több, mint egy millió örmény lakost. Áremelések Magyarországon BUDAPEST. A kormány elrendelte a húsfélék, a sör, pálinka, valamint több iparcikk és közszolgáltatás: gáz, villany árának felemelését. A húsfélék ára 16-22%- kal, a szalonna, zsiradék 12%-kal, a vendéglői étkezések ára átlagban 8 százalékkal, a sor és pálinka 10 százalékkal fog emelkedni. Három hónappal ezelőtt a kormány már felemelte a kávé árát 18%-kal. A legnépszerűbb húsféle, a sertés árát amerikai pénzben kifejezve 1 dollár 5 centről 1 dollár 20 centre fogják emelni, mig a sonkáét 1.50-ről 1.80-ra. Az átlagos havi munkabér Magyarországon, amerikai pe'nzben kifejezve 140 dollár. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK , MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK “Közgazdaság és keresztény hit” Az amerikai alkotmány szerves részének szándékolt gazdasági szabadságlevelet tanulmányozzák ezekben a napokban. 6400 keresztény egyház, a "United Church of Christ" tagjai. Ez az egyház az Amerikában első ízben partraszállt puritánok, a “Massachusetts Bay Colony" alapitói egyenes leszármazottjának tekinti magát. Vezetőségük most egy 45 oldalas javaslatot dolgozott ki "Közgazdaság és a Keresztény Hit" címmel, amely azt javasolja, hogy az Alkotmányt e függelékkel bővítsék ki: "Minden polgárnak joga van hasznos munkához, élelemhez, tisztességes lakáshoz, egészségügyi gondozáshoz. A kormánynak kötelessége odahatni, hogy természeti kincseinket méltányosan aknázzák ki. Kötelessége a beke előmozdítása." A United Church of Christ, amelynek egy millió 700,000 tagja van az országban, e lépésével csatlakozott az amerikai katolikus püspökök és a presbitériánus egyház hasonló jellegű politikai és gazdasági kiállásához az igazságosabb társadalom és a békés külpolitika mellett. Amikor e nagyjelentőségű lépést tiszteletünk és méltánylásunk maradéktalan kifejezésével regisztráljuk, sajnálattal tekintünk arra a tényre, hogy az amerikai magyar keresztény egyházak és azok pásztorai - tisztelet a kivételnek - nem találhatók azon amerikai katolikus és protestáns egyházak soraiban, amelyek a gondozásukra bízott nyáj jól felfogott érdekében hasonló álláspontra helyezkedtek. Boldogok lennénk, ha a United Church of Christ uj kezdeményezése közöttük is megindítana a lelki számadás es a politikai újraértékelés folyamatát. A LYUBIANKÁBAN HALT MEG WALLENBERG BUDAPEST. A kormány szócsöve, a Magyar Hírlap egész oldalas cikkben hozta nyil- vánossa’gra Raoul Wallenberg svéd diplomata halálának körülményeit. Eszerint Wallenberg, aki számos zsidót mentett meg a náci rémuralom utolsó napjaiban, a "személyi kultusz" áldozataként halt meg a moszkvai Lyubianka börtönben 1947-ben. A szovjet hatóságok 1957-ben úgy nyilatkoztak, hogy Wallenberg tiz évvel azelőtt halt meg szívbajban. A Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint Wallenberg 1938 óta látogatott el rendszeresen Magyarországra, nem pedig 1944 óta, amikor a svéd követség tisztviselője lett. A riport a Wallenbergról szóló részletekről egy nagymultú magyar család egyik tagjával, Hertelendy Lászlóval folytatott beszélgetés alapján készült. Hertelendy azt állítja, hogy 5 volt az utolsó személy Budapesten, aki Wallenberget még életben látta. Hertelendy szerint Wallenberg Ft. dr. Szabó Imre közreműködésével kezdte meg humanitárius mentőakcióit. A riport szerint Wallenberg 1942-ben a kommunista Schönherz Zoltánt, az antifasiszta függetlenségi mozgalom egyik szervezőjét is próbálta megmenteni^ akit a horthysta törvényszék halálra itelt. A mentési akció ez esetben sikertelen maradt és Schónherzet kivégezték. Utoljára 1945. február 12-én látta Hertelendy Wallenber^et. Nagyon szomorúnak látszott. Csalódásának adott kifejezést; azt hitte, hogy a felszabadulas után a Szovjetunió, mint egy fontos személlyel fog vele foglalkozni. Nem ez történt. 1948— ban szobrot készítettek róla Magyarországon, de nem került sor felavatására. Jelenleg egy uj emlékmű készítésén dolgoznak. NEW YORK, N.Y. Az ország harmadik legnagyobb olajvállalata, Texaco csődöt jelentett. Ezzel a lépéssel próbálja elkerülni a bíróság azon döntését, hogy 10.53 billió dollár kártérítést fizessen a Penn- zoil olajvállalatnak. 1985-ben ugyanis a Texaco felvásárolta a Getty Olajvállalatot 10.01 billió dollárért, miután Pennzoil és Getty között érvényes egyezmény jött létre. Pennzoil beperelte Texacot es a pert megnyerte. A New York Times 1987 április 8-i száma vezető vezércikkben foglalkozik a szovjet-amerikai kémkedéssel és többek között mondja: "Ha a moszkvai követségi épületet le kell bontani, azért főleg és elsősorban mi (USA) vagyunk felelősek, mert nem tettünk kellő intezkedeseket az épület építésénél." A Demokrata Párt elnökjelölésére két uj pályázó van: Paul Simon, Illinois—i szenátor és Gary Hart, Colorado volt szenátora.
