Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-09 / 14. szám

Thursday, Apr. 9. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. TAMÁS ISTVÁN LÁTHATATLAN IRAS VOLT BARÁTAINK A külhoni irók és más művészek közül is sokan vonzódtak a magyarokhoz. Leo Delibes, a francia zeneszerző 1879-ben zenei ünnepséget rendezett Párizsban a szegedi árvízkárosultak javára. Defoe, a Robinson Crusoe Írója szót emelt az elbukott Rákóczi-szabadságharc ügye mel­lett Harley miniszterelnöknél. Dante két helyen is említi a magyarokat Isteni Szin- játékaban. Alexandre Dumas, a gróf Monte Cristo iroja, sujtasos magyar ruhában állt színpadra 1865-ben, hogy elsőként szaval­ja el idegen nyelven Vörösmarty Szózatát. Henrik Ibsen Magyarországhoz címmel verset irt 1849-ben, amelynek elején a szabadsagharc letörésen búsong: "Gyászos hírnökök suhannak a bús éjszakán, borongón: Nincsen többé Magyarország! Ott hever lenn a porondon. / Az igazság hősein most barbár horda kénye harsog, / s gyilkoló adázkodással áll a gőgös, durva zsarnok..." Aztán megjósolja a boldog jövendőt: "A magyar név büszke név lesz, és a hadba indulónak, / a vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat." 1891-ben, midőn Budapestre látogat, e vers már szá­mára is csak fájdalmas emlék, s a Magyar Szalon cimü korabeli lapban az alant bemu­tatott kézírásos üzenetet közli, mely magyar­ra fordítva igy hangzik: Magyarországnak, ahova ifjúságom első költői fellendülése szállott, küldöm ma szívélyes búcsú-üdvöz­letemet. NÜL^ÜaíW^IJVA. MM. A gyümölcs nem esik messze... Bizonyára sokan emlékeznek a Magyar Szó munkatársára, Kovács Erzsébetre, aki kedves egyéniségével és aktiv társa­dalmi tevékenységével sokak szivébe lopta be magát. Közösségi aktivitásának bizo­nyítéka, hogy nemcsak a Magyar Szónál dolgozott, de hosszú ideig szerkesztője volt a NŐk Világa cimü lapnak és bizonya­ra sokan töltöttek el kellemes perceket Apróságok cimú könyvének olvasásával. Azok, akiket elszórakoztattak az Apróságok anekdótái, talán emlékeznek az írónő lányáról, Katiról szóló "gyerekszáj" történetekre. Kati, asszonynéven Kathy Goldman, ma már a Community Food Resource Center, Inc. igazgatójaként dolgozik New Yorkban. A C.F.R.C. egy nem nyereségért dolgozó szervezet, amely céljául tűzte ki, hogy segítséget nyújtson New York lakosságának, ahhoz, hogy elérhető áron jussanak tápláló élelmiszerhez. A szervezet alkalmazottainak munkája, hogy ügyükhöz megnyerve a kormány támogatását, analizáljanak étkeztetési programokat, például iskolákban és kifejlesszenek uj rendszereket az élelmezési szolgáltatásokat nyújtó vállalatok támogatására. 300 millió fényév távolságra Földünktől uj galakszist fedezett fel három amerikai és egy kinái csillagász. "Markarian-348" nevet adták neki. Ez tizenháromszor akko­ra, mint a Tejút. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT! Akármi legyek, ha ez normális világ. Megjelenik Magyarországon egy könyv, olyan könyvekről, amelyeknek többségét Magyarországon nem lehet vagy nem volt szabad elolvasni. Cime; A nyugati magyar irodalom 1945 után; szerzői Béládi Miklós, Pomogáts Béla és Rónay László; a Gondolat Kiadó adta ki 1986-ban. Egy könyvesbolt kirakatában láttám meg, beszereztem, majd elolvastam. Kritikát csak egyet ol­vastam róla, Zalán Tiborét, az ES 1987. január 23—i számában. A könyvet nagyon alaposnak, fontosnak és értékesnek tartom, de ez nem jelent semmit. Mas tálán más­ként latja. Igaz, hogy az se feltétlen érvé­nyű. De ezt a birálatdolgot hagyjuk is. i Helytelen is lenne a számukat szaporítani. Csak hígulna a gyülekezet. * A nyugati magyar irodalom 1945 után cimü tudományos irodalomtörténeti mun­kában legalább fele részben - de azt hi­szem, hogy nagyobb arányban - olyan köny­vekről van szó, amelyekhez a hazai olvaso nem juthat hozzá. Nem hinném, hogy a magyar határőrök vagy vámosok vagy egyéb biztonsági alkalmazottak eligazító iratai között van valami index librorum prohibi- torum, azaz tiltott könyvek jegyzeke, de elkepzelhetetlennek tartom, hogy sza­bad volna behozni az országba például Hay Gyula Önéletrajzát (Született 1900- ban) Horthy Miklósnak - a második, ugyan­csak igen elegáns kiadásban Torontóban megjelentetett Emlékirataim cimü köny­vet; a Mindszenty-emlekiratokat, a külön­böző nyugat-európai kiadóknál megjelent Mindszenty-okmánytar magyar nyelvű köteteit, vagy a Napi jegyzeteket, ame­lyeket a bíboros a budapesti amerikai kö­vetségen irt, s amelyeket a Mindszenty- alapitvány adott ki Vaduzban. sárközi György fiának, Sárközi Mátyásnak a Rákosi-korszak irodalompolitikájáról Londonban kiadott könyvét. Vagy Aczel-Méray 1956 irodalmi és politikai előzményeiről szóló Tisztitó vihar cimü könyvét, Méray Tibortól a Nagy Imre élete és halála-t; Szász Béla Minden kényszer nélküli - Egy milper kortörténete cimü munkáját; Habsburg Ottó Jalta és. ami utána következett cimü tanulmánykötetét, Kopácsy Sándor könyvet 1956-ról, amely a Magyar öregdiák Szövetség kiadásában jelent meg New Brunswickban; Kovács Imre visszaemlékezését az ostrom napjaira és a koalíciós időkre. Faludy Györgynek a Püski-Corvin kiadásában megjelent Összegyűjtött verseit, Márai Sándor újabb naplóit; FejtÖ Ferenc Írásait, közöttük legfontosabb munkáját, a kelet­európai népi demokráciák történetéről Írott könyvet; Kállay Miklós emlékiratait, a Hungarian Premier-t; Arthur Koestler regényét, a Sötétség délben-t; Milovan Gyilasz Az uj osztály-at vagy a Beszélgeté­sek Sztalinnal-t, és igy tovább és igy to­vább. Nem szerepel a tanulmányban egyebek kozott Auer Pálnak - polgári politikus, 1945 után volt párizsi magyar követ - a washingtoni Occidental Press kiadásában megjelent emlékirata, a Fél évszázad; nincs benne Linksz Arthur könyve a Vissza­nézek... (Twenty-first Century Hungarian Publishing Corp. kiadása, New York, 1977); ezt Scheiber Sándor professzortól kaptam, s az Élet és Irodalomban A devecseri rab­bi fia címmel írtam róla ismertetést (nem \ kellett volna?), majd kérésére odaadtam ülés Endrének, aki rövid köszönő levelében "magyarországi kiadásra érdemesnek, sói fontosnak" Ítélte, az öreg, egykori pápai diák, ma amerikai szemészorvos könyvét. (Az ÉS-beli cikk Linksz Arthur doktorén kivül sok levelet hozott nekem a világból, közöttük Ivan Sanders amerikai egyetemi tanártól es magyar műfordítótól, akinek a munkásságát ugyancsak méltatja ez az uj könyv. "Ilyent érzékenyen csak zsidó írhatott erről a remekműről" - irta Sanders professzor; válaszomban rámutattam, hogy félig találta el.) Tudom, hogyne tudnám, megjelent itthon már válogatás nyugati magyar költők, irók müveiből. Kiadták Zilahyt, Cs. Szabó esszéit, jelent meg könyv Gömbös Gyulától, mások­tól is; a valaha kiátkozottaktól, prózák, versek olvashatok hazai lapokban. Ravaszul együgyű és ellenőrizhetetlen példával az említett, itthon láthatatlan könyvek egyik-másikának a hozzáférhető­ségét szorgalmaznám? ElÓszÓr is: mit számi­tana? Másodszor is: eszem ágában sincs. Fentebb mondtam, hogy tudom, nemcsak belső okok miatt, lehetetlen is volna. Akkor hát? j Mire való ez az egesz? Az ám, mire való? Az ilyesmikről csak haszontalanul lehet tűnődni. Magányosan, illetéktelenül és fogyatékos tájékozottsággal. Magas helye­ken döntenek ezekről. S megeshet akár még az is,,.hogy onnan másként látszanak a dolgok. Az Egészségügyi Világszervezet hat járványos betegségnek üzen hadat: a kanya­rónak, a difteriának, a szamárköhögésnek, a tetanusznak, a gyermekbénulásnak és a tüdőbajnak. Közülük -• bármily különös­nek tűnjék is - a kanyarót minó’sitik a leg- gyilkosabbnak. A fejlődő országokban egy év alatt 67 millió esetet vettek nyilván­tartásba, több mint 2 millióan haltak meg, főleg rosszul táplált, fiatal gyermekek. ÜZENEM HAZA TESTVÉREIMNEK Halljad meg testőr, - hogy mit mondok: Aggódásom: JÖVŐD, - jelenbeni Sorsod! S ha másként van ez már másnál, találnunk kell nekünk is közös érdeket. Azt akarom, hogy Te tisztán lássál. Legyen emberibb Sorsod, - öröm Életed, okod dolgozni s egy jobb holnapért, emberhez méltó módon, - boldogan szabadon, - s ne szolgamódon, más foglyaként! Elérhető ez, - ha alkalmazkodsz okosan! Ha hiszed: erre még van benned eró. Tudom, - nem könnyű ez a küzdelem, mégis, tedd meg azt, ami megtehető! Egy megkínzott NEMZEDEK küzd velem azért, hogy E NÉP CÉLHOZ ÉRJEN. A körülmények adhatnak lehetőséget. Meggyőződésem, biztosan tudom, érzem együttműködni fontos, s ez közös érdek! Ha a CÉL ugyanaz ezen az utón, Nézeteltérés csakis félreértés lehet. Változó időben két testvér ma tudjon kezet fogni, - megbocsátani tévedéseket. Szokody Tibor (Bécs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom