Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-02 / 13. szám
Thursday, Apr. 2. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. DR. BÜKKHEGYI LÁSZLÓ f SUPERNOVA- HÁLÁL A Supemováról készült felvétel 3 évvel ezelőtt... es most .... A csillagászat történetében valóban rendkívüli tünemény szemtanúja volt Ron Fesen asztronómus a Colorado-i Egyetemen, Boulderben 1987. február 23-án. Fesen asztronómus olyan csodálatos, ritka asztronómiai eseményt figyelt meg, amely csupán egyszer fordul elő évszázadonként: egy haldokló csillag óriási felrobbanását a felmérhetetlen világűrben... 150,000 évvel ezelőtt. (150,000 évre volt a fénynek szüksége, hogy a robbanás idejétől hozzánk érkezzen.) Az óriáscsillag: a Sanduelak 202-nek vélt supernova a legnagyobb supernova, amelyet a német asztronómus: Johannes Kepler óta 1604-ben megfigyeltek. Az ősrobbanáshoz (Big Bang) hasonlított hatalmas robbanás, a supernova halála, világszerte nagy feltűnést és érdeklődést keltett a szakemberek kozott. Mi is a supernova? Az asztronómusok nyelven a supernova masszív (nagytömegű) csillag, mely megnöveli fényességét száz és százmilliószor egynéhány nap alatt. A supernova név Fritz Zwicky és Walter Baade asztronómusokt'ol ered, akik igy nevezték el az újonnan felfedezett hatalmas novákat (nova stellae: uj csillagokat), melyeket saját galaxisűnkben es más gala- xisekben fedeztek fel az asztronómusok. Sajat galaxisunkon a Tejuton kívüli gala- xisekben több, mint 300 supernovát találtak, mig galaxisűnkben csupán néhány tucatnak a maradványait fedezték fel. Az asztronómusoknak sikerült megörökíteni a komputer képernyőjén az Asztrofizika és Asztronómia Központjában annak az óriási csillagnak (supernovának) halálát, amely olyannak tűnt, mint a Pac-Man videojáték asztronómiai változata: pontok összehalmozódása, melyek elnyelik a kisebb pontokat. Amit azonban a monitor nem volt képes lefesteni: az a pusztítás kiterjedése volt. 300 millió Nap fényességével világítva a felrobbant csillag tüzes maradványai, termékei 9,000 mérföldnyi (14,400 km-es) másodpercenkénti sebesseggel száguldanak viharosan az Univerzumban, a Világmindenségen át. A supernovából nyert információ segíti majd a kutatókat azoknak a feltételeknek további megértésében, melyek alatt egy ilyen robbanás előfordul. Azonkívül ez segíteni fogja a tudósokat, hogy jobban megérthessék a csillagképzódés természetét és talán további adatokat is nyújthat az Univerzum korát és méretét illetően. Különösen izgató, hogy a Deli Féltekén mindenki láthatja ezt a tüneményt szabad szemmel is. Ugyanakkor azonban a supernovát nem lehet látni az Északi Féltekén. A fényes supernovának, szigorú értelemben nemcsak tudományos jelentősége van, hanem rendkívüli világjelenség is, mely valaha is történhet valakinek az életében, századonként. ( , A csillagok életeben ( is van_ születés, evolúció (fejlődés), öregedés és halai. Amikor egy csillag, rendkívül komplikált folyamatok eredményeként, megszületik, összesürűsödik, majd fényleni kezd, mint egy nagyon vörös, intenziven fényes objektum (égitest). A csillag fokozatosan összehúződik, forró lesz es rövidebb hullámhosszúságú sugárzást bocsát ki. Ha a csillag meglehetősen masszív: talán a Nap tömegének 10-szerese (vagy nagyobb),rohamosan ki fogja meríteni nukleáris fűtőanyagának tartalékát. Amikor ez a fűtőanyag kimerült, a csillag közepe nem képes^ a gravitáció: nehézkedes befele való vonzása és a csillag belsejében lévő forró gazok által kifejtett, kifelé irányuló nyomás közti, a csillag számára életveszélyes, bizonytalan egyensúlyt fenntartani a gravitációs, nehézségi erővel szemben. Katasztrófalis Összeomlás következik be a csillag kérgében és az eredmény: supernova-robbanás, melynek során a csillag külső rétégéi briliáns fényvillanásban fúvódnak, repülnek el. t Galaxisünk korai éveiben számos csillag szenvedett ilyen viharos halált supernova- robbanások során, azonban manapság ilyen supernova-robbanás ritka asztronómiai jelenség. A legutolsót Johannes Kepler idejében figyelték meg, kb. 383 évvel ezelőtt. Galaxisunk legnagyobb részét azonban csillag-közti por homályositja el és teljességgel lehetséges, hogy supernovák robbantak fel nem sokkal régebben is, csak nem voltak megfigyelhetők. Általában egy csillag hirtelen sokkal fényesebbé válik és napokon, heteken belül fényesebb lehet, mint egymilliárd Nap. A supernova jelentékenyen hozzájárul a világossághoz az egész galaxisban. Legkésőbb egy even belül a supernova rohamosan elhalványodik és rövidesen megkülönböztethetetlen lesz a többi csillagoktól. A supernovák jellemzően sokkal fényesebbek és viharosabb életűek, mint a no- vák (nova stellae: uj csillagok), melyek sokkal gyakrabban fordulnak elő. Egy nova gyakran ismételt novakitöréseken megy át, de nem feltétlenül semmisül meg; azonban egy supernova-felrobbanas véglegesen katasztrofális, végzetes: a csillag, mely megszületett, kifejlődött és megöregedett meghal. Amikor a mi galaxisünk: a Tejut fiatalabb, mérhetetlenül aktívabb volt, supernovák sokkal gyakrabban fordultak elŐ galaxisűnkben is: talán oly gyakran, mint egyszer évente. Ilyen supernova események más, különösen spirális gala(folytatás a 8. oldalon) KÖNYVSZEMLE LUKÁCS A“KITÉRT” A London Review Of Books, Anglia vezető irodalmi lapja után, amely első oldalán nagybetűs cimmel( foglalkozott feb.l7-i szamában Tar Zoltán és Marcus Judith-nak Edward Timms Lukácsról irt könyve elemzésevei, most a New York Review of Books, USA legelterjedtebb irodalmi folyóirata is "lukacsozott" marc. 12—i szamaban. KÖnyv- szemlét, helyesebben könyvek szemléjét íratott neves hazánkfiával, dr. Deák Istvánnal, a Columbia Egyetem tanárával azokról a könyvekről, amelyek az( utóbbi néhány hónapban megjelentek a kiváló magyar marxista tudósról, Lukács Györgyről. Lukács útja Marxhoz. ___________________(Kaján Tibor rajza) A közismert figyelmeztetés: "caveat emp- tor" (óvakodjon a vásárló) könyvszemlék eseteben úgy módosul, hogy "caveat lector", óvakodjon az olvasó! Amikor a profitszférában tevékenykedő irodalmi, de valójában politikai folyóiratok olyan marxista tudóssal foglalkoznak, aki, mint Lukács György egyszer azt mondta, hogy a legrosszabb szocializmusban is inkább élne, mint a legjobb kapitalizmusban, akkor a ki nem mondott utasítás minden írónak, minden szemle- irónak az, hogy keresd az alany sebezhető pontját. Tegyél úgy, mintha tárgyilagos lennel, de ne járulj hozzá az alany eszmeinek terjesztéséhez, tereld el a figyelmet, beszelj másról, mint Bodóné. Lukács eseteben a másról beszólás témája Lukács zsidó származása, annak ellenére, hogy eszmevilágát a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolták vallási nézetek és ö maga - mint a róla szóló könyvek iroi kénytelenek megállapítani - nem tapasztalta közvetlenül az antiszemitizmust. A dr. Deák és Edward Timms által elemzett könyvek közül mi, a magunk részéről a legértékesebbnek dr. Tar Zoltán és dr. Marcus Judith könyvét tartjuk (George Lukacs, Selected Correspondence), melyben Lukácsnak a kor legnagyobb tudósaival folytatott levelezését elemzik nagy szakértelemmel. Mi, a Magyar Szónál talán "hazabeszélünk", mivel dr. Tar Zoltán lapunk olvasója. Könyve Lukácsról a Columbia University Press kiadásában jelent meg és kapható bármely jobb könyvkereskedésben $25.-ért. D.
