Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-15 / 2. szám
AMERIKAI Ara 3o cent 1902-1987 Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XXXXI. No. 2. Thursday, Jan. 15. 1987. AMERICAN HUNGARIAN WORD. Inc. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 Könyv készül Szilard Leóról Szilard Leo, a magyar származású fizikus, atomtudós fivére Bela, nagy munkában van: könyvet ir világhírű fivéréről, az atom láncreakció felfedezőjéről. Szilárd Béla, aki nevét angolosan Silard-ra változtatta át, zongoramiiveszno felesegével évtizedek óta Pleasantville, N.Y.- ban lakik és a városka lakosai közéleti tevékenységéről ismerik. A most 85 éves dr. Silard a vietnámi háború alatt önkéntes jogi kutatómunkát végzett a hadisorozas lelkiismeretbeli ellenállóinak segítésére. Sok más közélet? tevékenységben is részt vett. A könyv, amit dr. Silard Béla fivéréről William Lanoutte iró és atomenergia specialistával együtt ir, részleteket tartalmaz Szilárd Leó életéről, melyek eddig sehol nem jelentek meg. Ennek oka, mondja Béla, hogy Leó néhai Özvegye, dr Gertrud Weiss Szilárd, bizalmatlan volt azok iránt, akik férjé biográfiáját igyekeztek megírni. Titokban tartotta, hogy a fizikus tudósnak volt egy fivére, aki el tudott volna mondani dolgokat róla, melyek Amerikába jövetele előtt történték. Béla más okot is megemlít, amiért teljesítményeihez képest Leót nem ismerik eléggé. O ugyanis nem kapott Nobel-dijat, ami azonnal hírnevet teremt. Úgynevezett "whistle blower" (aki nem hajlandó megtűrni a szabálytalanságot), ezert a kormány nem kedvelte. Végül pedig kevesen tudták, ho^y Leó levelezéséből, beszédeiből és más irataiból óriási archívum létezik a California Egyetem San Diego-i könyvtárában. A társiró, William Lanoutte, ezekre a dokumentumokra alapozva, dr. Szilárd Amerikában töltött éveiről ir. Béla, Leóról szóló megemlékezéseiben, hét fejezetben a családi háttérről, fivérének jelleméről és barátaival való viszonyáról számol be. Érdekes részlet ebben, hogy Groves generális, a Manhattan Project vezetője azt kérte, hogy Leót börtönözzék be a háború (folytatás a 7. oldalon) KATASZTROFÁLIS BETEGSÉG ESETÉN Köztudomású, hogy vannak betegségek, amelyeknek kezelése, illetve gyógyítása kis, vagy közepes jövedelmű személy egész életen át megtakarított vagyonát emésztheti fel. A Medicare jelenleg nem fedezi az ilyen betegségeket. Dr. Bowen egészségügyi miniszter tervet készített ilyen esetekre a Medicare bővítésére. Terve szerint ilyen biztosítást havi $4.92-ért nyújtanának. Reagan elnök tanácsadói azonban máris ellenzik a tervet. "Mindannyian megegyezünk abban - szól véleményük -, hogy ilyen hosszútávlatü kormánytámogatás nem ajánlatos... Különben is a Medicaid és más programok fedezik az ilyen költségeket." (folytatás a 2. oldalon) “ROSSZ SZOLGÁLATOT TESZNEK A NÉPNEK” Irta'. George F. Kennan, USA volt moszkvai nagykövete, a Princetoni Egyetem Érdemes professzora. Úgy értesültem, hogy az ABC televíziós hálózaton egy 12 órás filmsorozatot közvetítenek "Amerika" címmel, melynek témája az lesz, miként nyög majd Amerika nepe egy képzeletbeli szovjet megszállás alatt. A megszállás az Egyesült Nemzetek cégére alatt történne. Ha e műsor valóban ilyesmit tartalmazna, az igen rossz szolgálatot tenne annak, hogy a közönségnek helyes értesülési legyenek napjaink életbevágóan fontos problémáiról és arról, hogy mikent hidalhatjuk át a különbözeteket, _ amelyek fennállnak köztünk és a Szovjetunió között. A tervbe vett műsornak semmi köze a való élethez. A Szovjetuniónak sem kedve, sem lehetősége vagy tehetsége nincs USA megszállásához. Ilyesmit sejttetni csak fokozná a zűrzavart a közönség gondolatvilágában és indokolatlan sértése a Szovjetuniónak, pont most, amikor egy rendkívül érzékeny ponthoz jutottunk a két ország kapcsolatában. Az Egyesült Nemzeteknek mondhatni a hajánál fogva való előráncigálása es belekeverése egy ilyen fantazmagóriába, felháborító sértése egy olyan szervezetnek, amelynek emberei önfeláldozóan dolgoznak számos helyen a béke fenntartásán. Mi célja lehet az ilyesmit az amerikai nép elé tárni napokon át, azt ereztetve, hogy a benne vázolt veszélyeknek van reális alapjuk? Nincs nekünk es a világnak ezernyi, valóban létező problémája, hogy ezekbe még egy ilyen lázálmot is belekeverjünk? Rossz szinben tüntet fel ez a produkció mindenkit, aki valamilyen kapcsolatban áll vele; azok, akik készitik, akik hirdetNem akarunk mindig borúlátók lenni, de nem teljesítenénk kötelességünket, ha nem hívnánk fel olvasóink figyelmét bizonyos viharjelekre, f amelyek a bankvilág és általában a pénzvilág egén észlelhetők. "Bankcs&dök 20%-kal nőttek 1986-ban" - olvassuk a N.Y.Times jan.l 1,-i számában. A hetvenes években es a nyolcvanas évek elején atlag tiz bank ment csődbe évenként. 1982-ben 42-re emelkedett a számuk, 1985- ben 116-ra, tavaly 138-ra. Az idén a FDIC igazgatóság attól tart, hogy legalább ennyi, de talán több bank zárja be kapuit. Az úgynevezett beteglistán jelenleg 1,500 bankot tartanak számon, 400-zal többet, mint tavaly. De a fentiek csak e^y részét képezik a pénzügyi rendszer válságának. A Wall Street Journal jan.l2-i számának jelentése szerint a központi farmbank kettős könyvvitelt tart fenn, hogy leplezze a farmerek és bankjaik súlyos helyzetet. Egyik könyvükben például feljegyzik, hogy Mexiconak 12 billió dolláros kölcsönt nyújtottak, de azt, hogy Mexico már tartozik 98 billió dollárral, amire nem tud törleszteni, azt egy másik könyvben tartják számon. A farmvidéken 100 bank fizetésképtelen, de a kormány nyitva tartja azokat, ami öt millió dollárba kerül naponta. Hogy a bankok válsága ne éreztesse hatását a pénzügyi piacon, a tőzsdén, azon a kormány és a kongresszus lázasan dolgozik. De ezek a manőverek gyengítik a nemzet egész bankrendszerét. Az, ami ma megy végbe, allitja Frederick D. Wolff, az országos könyvviteli hivatal igazgatója, nem más, mint jövőnk elzálogosítása. A helyzetet komplikálja az óriási államadósság. Samu bácsinak napi 5 millió dollárjába kerül a farmvidékeken csődbe jutott bankok nyit- vatartása. nek benne és a hálózat, amely annyira felelőtlen, hogy elvállalja terjesztését. Remélem, hogy az amerikai nép józansága csökkenteni fogja a produkció kitűzött célját. De kétségkívül nyomot fog hagyni sokak lelkeben. Minden nyom gyengíteni fogja a világbéke biztosításához annyira fontos USA- szovjet megértés lehetőségét.
