Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-26 / 12. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1987. TOVÁBBI SEGÍTSÉG A "KONTRÁKNAK" végre nyilvánosan, ország-világ előtt is, felemelte tiltakozó szavat _ a^ Demokrata Part nevében annak szószólójaként Wright demokrata képviselő, a Képviselő- ház demokrata többségének vezetője, minap az NBC TV reggeli adásán és a leghatározottabban elitélte a jelen kormányzat, az elnök közép-amerikai politikáját. __ ( Wright képviselő szerint a közep-ameri- kai kérdést nem durva fegyveres erőszakkal, a "kontráknak" a törvényes nicara- guai _ kormány polgárháborúval való megdöntésére törekvő támogatásával, az ottani kikötők elaknásitásával, fegyveres, repülőgéptámadással, ártatlan polgári lakosság meggyilkoltatásával, , terrorakciókkal, azaz az Egyesült Államoknak Nicaragua ellen közvetve, a kontrák által folytatott illegális háborújával kell megoldani. Wright képviselő határozottan ellenezte a kontráknak még tavaly adományozott, azonban felfüggesztett $40 milliós katonai segely azonnali, további folyósítását. Bryon Gumbel, NBC TV-riporter kérdéseire elismerte, hogy abban az esetben, ha a Kongresszus megtagadná a kérdéses $40 milliós segély folyósítását, Reagan elnök minden kétséget kizáróan "megvétózná" a Kongresszus, az amerikai nép döntését képviselő testület határozatát, hiszen csak a közelmúltban, múlt szombaton, Reagan elnök a "kandalló-melletti" rádió-beszédében is "követelte, kiparancsolta a Szovjetuniót Nicaraguából es Afganisztánból" s világszerte köztudomású már, hogy minden rendelkezésére álló módon Ortega elnöknek és kormányának erőszakos megdöntésére törekszik, holott a kontrák katonai vezetőségének immár 3. vezető egyénisége vált ki a felkelők soraiból. Ha ez igy megy tovább, lassanként a több, mint 10,000 f®t számláló, a jelenleg USA kormányzat által támogatott, fizetett, "zsoldos hadsereg", mely eddig gyilkosságok, terror-cselekmények, újabban ártatlan polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások mellett donto katonai sikereket nem volt képes felmutatni a túlnyomó többségben lévő nicara- guai hivatásos hadsereg ellen, egyszerűen "széthullóban" lesz. Wright képviselő, a Demokrata Párt szószólójának fenti bátor, kiállása csak őszinte elismerést érdemel. Dr. B. L. BONN. Helmut Kohl kancellár bejelentette, hogy törekedni fog szorosabb kapcsolat teremtésére a Szovjetunióval, ami a két ország elónyere valna. A LETELI ER-GYILKOSSÁG UTÓÉLETE ROBBANÓ DOSSZIÉ Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS korházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) • Teljes kivizsgálás. Rendeles: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9 - 1'óráig 330 E 79th St# 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tei.: (212) 737 0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok "A terrorra és hazugságokra épülő Pi- nochet-rendszer most fennállása óta a legsúlyosabb erkölcsi válságot éli át"- # állítja Gabriel Valdes, a chilei kereszténydemokrata párt elnöke annak kapcsán, hogy Washingtonban több évi szünet után újra felnyitottak a Letelier-gyilkossag dossziéját. A merénylők személye eddig is ismert volt. De ho^y végeredményben kit is terhel a felelősség a döntésért, a parancs kiadásáért - ez foglalkoztatja most a chilei közvéleményt. A diktatúra mérsékelt ellenzékének számitó kereszténydemokraták vezetője aligha hagy kétséget: "Pinochetnek és a katonai juntának le kell vonnia a tanulságokat: morálisan lehetetlenné vált, hogy a tábornokelnök 1989-ben újra jelöltesse magát a legmagasabb állami méltóságra." A baloldalt tömöritő Népi Demokratikus Mozgalom, az emberi jogok chilei bizottsága, a több tucat szakmai csoportosulást és szakszervezetet képviselő úgynevezett polgári gyűlés - mikent Juan Francisco Fresno santiagói bíboros is - sürgeti a gyilkosság hátterének felderítését. A közhangulatra jellemző, hogy meg a jobboldal új szövetsége, a Nemzeti Megújulás Pártja is állást foglalt az "ügy tisztázásáért", minthogy a találgatások ártanak "a hadseregről alkotott képnek". Az Egyesült Államok szövetségi bíróságán hangzott el február 4-én az a vallo- más, amelynek hullámai ekkora vihart kavarnak Chilében. Nem véletlenül. Armando Fernandez Larios chilei állampolgár jelent meg, több mint hétéves késéssel a washingtoni bírák előtt. 1979-ben már megidézték, gyakorlatilag fó'vádlott- ként két másik magas rangú chilei tiszt társaságában, ám akkor Santiago elutasította a kiadatási kérelmet. Fernandez ezúttal sem hazai jóváhagyással cselekedett. Január végén Írásban jelentette be feljebbvalóinak, hogy távozik a hadsereg kötelékéből. Ezután - miként a londoni Financial Times is feltételezi - valószínűleg az amerikai titkosszolgálat embereinek segédletével hagyta el Santiagói. A "fÓnÖK"parancsa? Az őrnagy, az egykori titkosszolgálat, a DIN A korábbi ügynöke mostani vallomásában megerősítette mindazt, ami egyébként is tudott volt az 1979-es tárgyaláson: a DIN A szervezte még 1976- ban Orlando Letelier washingtoni száműzetésben élő ellenzéki politikus meggyilkolását. Távirányítású pokolgép robbantotta fel Washington belvárosában, a chilei misszió közelében azt a gépkocsit, amelyben Letelier amerikai titkárnője, Ronnie Karpen Moffit társaságában utazott. Neve azért, került fel a DINA halállistájára - például a Buenos Airesben meggyilkolt Prats tábornok, Salvador Allende elnök volt főparancsnoka mellé -, mert múltjából adódóan , kitűnő kapcsolatai voltak az Egyesült Államokban. Orlando Letelier az 1973. szeptember 11-i Pinochet- puccs előtt a baloldali Népi Egység kormányának washingtoni nagykövete, majd külügy- es hadügyminisztere volt, még korábban pedig az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni központjában dolgozott, s egy ideig betöltötte az Ameri- ka-közi Fejlesztési Bank igazgatói tisztét. Ismeretségét és kétségtelen tekinA iPinochet-rendszer támasza. télyét kamatoztatta a diktatüraellenes harcban; nem kis szerepe volt amerikai törvényhozók meggyó'zésével abban, hogy a carteri emberi jogok jelszavainak időszakában a hivatalos Washington hozott néhány látszatintézkedést Pinochet "meg- fenyitésére." A három évig tartó akkori nyomozás alkalmával csak a kis halak kerültek a hálóba, igy egy Townley nevű amerikai, aki chilei felesége révén került kapcsolatba a DINA-val, továbbá néhány kubai ellenforradalmár. Santiago kiadta Town- leyt, aki aztán bevallotta, hogy Fernandez Lariosszal - hamis nevekre kiállított diplomata-útlevelekkel érkeztek az Egyesült Államokba a merénylet végrehajtására. Amikor az amerikai hatóságok a diplomáciai okmányok ügyét firtattad Santia- gónál, az útlevelek egykori kiállítója, az időközben külügyminisztériumi proto-. kollfónökké előléptetett Osorio "öngyilkosságot" követett el. Minő véletlen, hogy aznap hivatalából Contreras tábornokkal, a DINA akkori vezetőjével együtt ment haza. Az Egyesült Államok hiába kérelmezte Contreras kiadatását, akit a gyilkosság eszmei atyjanak tartottak. Ez utóbbi feltételezést Fernandez most megerősítette: mindvégig ő maga is volt főnökének utasítását követte. A tárgyaláson ekkor robbant a j rejtett politikai bomba: Fernandez február 4-i vallomásában hivatkozott Contreras szavaira, mellek szerint a parancs magától a "fonóktól", tehát Pinochettől származott. Az Egyesült Államok santiagói nagykövete még aznap a | chilei külügyminisztériumban "együttműködést" kért a tanúvallomásban foglaltak- tisztázására, ám másnap - miként az International Herald Tribune jelentette - válasz nélkül volt kénytelen hazaérkezni jelentéstételre. Azért túl sokáig mégsem kellett várni Pinochet reagálásara. Fernandez Larios "dezertőr, amennyire én értesülve vagyok, súlyos anyagi gondjai voltak" - hangzott a szűkszavú, ám egyértelműen a tanú befeketitését célzó fogalmazás. Ezzel egy időben az IPS hírügynökség Washingtonból azt közölte: a külügyminisztérium egyik szóvivője elzárkózott annak megválaszolásától, hogy a Contreras tábornok(folytatás az 5. oldalon)
