Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-19 / 11. szám

12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ALKOHOLIZMUS Kit nevezhetünk alkoholistának? Több típusa ismeretes. Azt a személyt, akinél az iszogatas rendszeressé válik, időnkénti alkalmi ivéből napi ivóvá lesz, sűrűsödik az alkoholos : italok fogyasztása, , és egy­két pohár után már kontroli-vesztetté válik. Vagy ha nem is a mindennapos, de a hetente két-háromszori ivások addig folytatódnak, amig spiccesség vagy részeg­ség nem lép fel. Van olyan is, akinél egy- ketszer lép fel ellenállhatatlan kényszer az ivasra, de akkor órákon, napokon keresz­tül folytatódhat, esetleg elmegy hazulról, bolyong, nem is tudja talán, merre jár, mit csinál. Tehat összefoglalva: amikor az egyen mar nem képes könnyű szívvel lemondani az italról, illetve annak hatásá­ról. így az alkoholélvező fokozatosan füg­gésbe kerül az alkoholtól, u.n. alkoholfüg- göség lép fel, s kialakul a szenvedélybeteg­ig- , Mi a szenvedély? Egy túlhajtott vagy, minden mást túlszárnyaló eszme, gondolat, ami betölti az ember tudatát. A szenvedély rabjává vált ember számára egy válik szük­séges dologgá: szenvedélye tárgyának biz­tosítása. így van ez az alkohol esetében is. Van, akinél a cigaretta, a kávé, vagy bizonyos gyógyszerek töltik be ezt a sze­repet. Az ilyen ember számára környezete közömbössé válik, csak egy dolog marad lényeges: a najii narkotikum vagy italmeny- nyiséj? biztosítása. így válik az ilyen ember számara bálvánnyá saját vágyának tárgya. Mi a biológiai alapja az alkoholizmus kialakulásának? Az alkohol sejtméreg. Legelsőként az idegrendszer sejtjeit támad­ja meg, belépve azokba, a sejt anyagcseré­jében zavart okoz. S bár az alkohol nagy része egy idő után kiürül, de bizonyos mara­dandó nyomokat hagy maga után, ezek az ismételt alkoholfogyasztás következté­ben ÖsszegezŐdnek, és a sejtekben maradan­dó elváltozások keletkeznek. Ennek követ­kezményei fellelhetők úgy a környéki (perifériás), mint a központi (centrális) idegrendszer sejtjeiben, ahol a lelki műkö­dések ' központjai találhatók. így válik ért­hetővé az, hogy az alkoholfogyasztásnak- a matériális, biológiai utón keresztül- lelki következményei vannak. Előbb jelentkeznek a perifériás idegrend­szeren kialakult következmények: a reme­gés vagy tremor, a zsibbadások, viszketé­sek, hangyamászás-szerű érzések, érzék­csalódások, például, mintha látna vagy hallana valami furcsát az ilyen ember. Ez utóbbiak már átmenetet jelentenek a központi idegrendszer érintettsége irá­nyába, amikor alvászavarok, képzelődések, hallucinációk, víziók lépnek fel. Az alkohol közvetlen kihatásai a követ­kezők: a reflexidő megnyúlik, ezzel a moz­gás, a kapcsolódás meglassul, az emléke­zeti funkciók megnehezülnek. A gondolko­dás felületessé válik. A gátlások csökken­nek a kritikai érzék csökkenésével, az egyén befolyásolhatóvá válik. A hangulat kezdetben emelkedik, később hanyatlik, s másnapra kifejezetten nyomottság, rossz közérzet alakul ki. Az alkohol hatása alatt álló ember érzelmileg labilissá válik, kép­telen érzésein uralkodni, könnyen nevet, könnyen sírva fakad. Egyre inkább az indu­latai vezérlik, amiknek többe már nem ura. Ezért válik kötekedővé, agresszívvá is. A beszéde akadozövá, a mozgása Össze- rendezetlen lesz, végül az öntudat is csök­ken, majd elvész. A fentiekből egy sereg ma^atartástor- zulás kő’vetkezik: nincs éles hatar az időn­kénti élvezet és a rászokás kozott. EbbŐl következik, hogy aki átlepi ezt, az maga sem veszi észre, hogy "Hopp, itt baj van", "Rászoktam az italra", "Alkoholista let­tem". Ennek a határátlépésnek a jele az, ha már nem vagyok képes könnyű szerrel lemondani az italról vagy annak hatásáról, s ha az akaratom is kiszolgáltatottá válik, már nem is akarok lemondani. Mert sokan nem az ital izéért, hanem az átmenetileg tartó kellemes érzésért - a jó kedvű, spic­ces állapotért, a félelmek, az egyedúllet- érzés, az elrontott élethelyzetek nyomasz­tó, önvádlással járó hatásai elől menekül­ve - nyúlnak a pohárhoz. S ahelyett, hogy a hullámvölgybe jutott ember igyekezne megfordulni és segíteni magan, ivásba menekülve bóditja, narkotizálja magat. Igry próbálja elkerülni a probléma megol­dását. Hisz a probléma nem szűnik meg, csak időszakosan nem kell arról tudomást vennie. De a szesz hatásának elmúltával a keserű valóság újra előjön, hiszen a prob­lémák maguktól nem oldódnak meg senki életében, inkább fokozódnak. Ennek több oka is van: 1./ Az alkohol rendszeres élvezetének következménye­ként az ember ellenállóképessége, "ütőké­pessége" csökken. Gondolkodása fokozato­san beszűkül arra, hogyan juthat hozza a bódulatot okozó édes méreghez, az alko­holhoz, lassan eltompul, közömbössé válik a körülötte lévő aktuális dolgok iránt. 2./ Kapcsolata a körülötte lévőkkel meglazul, majd fokozatosan romlik a helyzet, no a szakadék, lassan elmagánosodik, talaját és gyökerét veszti. 3./ Akarata elgyengül, él egyik napról a másikra, keresi a felej­tést hozó mámort, de kifelé egy ideig még igyekszik tartani a látszatot. Szerepet játszik. 4./ Egy idő után ó'nvádlások lépnek fel, ami depressziv állapot kialakulásához vezet, s ez néha az öngyilkosság megkísér­léséig fokozódik. 5./ Majd az ivas folyta­tásával képzelődések^ idegrendszeri zava­rok, elmezavarok lepnek fel. 6./ Végül az ivást folytatva az agykéreg sejtjeinek pusztulása következteben alkoholos demen- cia lép fel. Fajkusz Csaba negyedik lett az Amerika Kupa tornászviadalon, Onódi Henrietta pedig a hetedik helyen végzett az össze­tettben. A Virginia állambeli Fairfax-ban rendezett versenyen Fajkusz a nyújtón, Onódi pedig felemás-korláton egyaránt bronzérmét szerzett. Elhunyt Bessenyei György, az U. Dózsa egykori válogatott jégkorongozója. Ötven­három esztendős volt. Temetése a Rákos- keresztúri temetőben volt. Thursday, March 19. 1987 Labdarúgás A 17, forduló Az első osztályú labdarugóbajnokság tavaszi!?) második fordulójában az időjá­rás volt a fó'szereplé - a játéktéren és a lelátókon egyaránt. A hideg, a hó és a fagy megtette a magáét, egyetlenegy olyan pálya sem akadt, ahol legalább elfogadható körülmények között játszhattak volna a futballisták. A nézőknek még nehezebb volt a dolguk, elvégre fagypont alatti hő­mérsékleten aligha leányálom végigdidereg­ni kilencven percet. Ami pedig az eredményeket illeti: a vidéken szereplő fővárosi hármas (MTK-VM, U. Dózsa, Bp. Honvéd) mindegyike két ponttal térhetett haza. A Ferencváros ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta: egy­szerűen nem megy a csapatnak a gblíóvés. A várakozásnak megfelelő eredmény szü­letett Dunaújvárosban es Békéscsabán, igaz, a békéscsabai meccsen akadtak izgal­mak. A siófoki edzŐ, Kaszás Gabor a sport­lápnak adott nyilatkozatában a feszültség okát abban látta, hogy egri játékvezető vezette a meccset... EREDMÉNYEI 1987. március 7-8. U. DÓZSA - PMSC 2-1 VASAS - ZTE 2-0 MTK-VM - HALADÁS 2-0 BP. HONVÉD - EGER 1-0 FERENCVÁROS - DMVSC 0-0 DUNAÚJVÁROS - RÁBA ETO 1-1 BÉKÉSCSABA - SIOFOK 2-1 TATABÁNYA - VIDEOTON 1-0 A BAJNOKSÁG ALLASA 1. MTK-VM 17 12 2 3 33-12 2« 2. D. Dózsa 17 10 4 3 30-10 24 3. Tatabánya 17 9 3 5 26-14 21 4. Pécs 17 8 4 5 16- 0 20 5. Ferencváros 17 6 8 3 14- 3 20 6. Bp. Honvéd 17 8 4 5 24-23 20 7. Haladás 17 8 3 6 13-16 19 8. Vasas 17 7 3 7 24-23 17 9. Debrecen 17 6 5 6 22-24 17 10. Békéscsaba 17 5 6 6 18-23 16 11. Videoton 17 6 3 8 17-16 15 12. Rába 17 3 7 7 23-27 13 13. Zalaegerszeg 17 3 6 8 14-22 12 14. siófok 17 3 6 8 16-25 12 15. Eger 17 4 4 9 13-35 12 16. Dunaújváros 17 1 6 10 12-33 8 Góllista 12: Rostás (O. Dózsa). 11: Szeibert (MTK-VM), Vincze I. (Tatabánya). 10: Détári i(Bp. Honvéd). 7: Bücs (Debrecen). NB I. LABDARUGÓ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI 18. forduló, 1987. március 14-15. MTK-VM - FERENCVÁROS 0:0 U. DÓZSA r HALADÁS 4:0 BP. HONVÉD - PÉCS 1:0 VIDEOTON - BÉKÉSCSABA 0:0 RAB A ETO - ZALAEGERSZEG 1:1 DEBRECEN - TATABÁNYA 0:2 SIÓFOK - EGER 3:1 DUNAÚJVÁROS - VASAS 3:2 Kolczönay Ernőt a Bp. Honvéd párbaj- tőrvivőját - mint korábban közöltük - sport­szerűtlen viselkedés miatt tavaly eltiltot­ták. Az AISH most hatályon kívül helyez­te az ítéletet, s uj eljárásra kötelezte a szövetséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom