Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-12 / 10. szám

Thursday, March 12. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13. Kereszty András “IGYÁL, AZ ISTEN SZERELMÉRE!” ADY PORI... (folytatás a 9. oldalról) a terhes kedv könnye: "Oh, összebüvó féle­lem, óh, örömféltó, gyászos órák, fényes, fekete csillagok, kik reánk a nagy edzülés babonás uj s uj hitét szórják." Az uj hit temploma az oktalan szomorúságnak tisz­teletére épülne, amiben a szomorúak imája az orgonasipok tömjénje az álmok, s ami­ben igy tőr fel sóhaja: "legyen örökké ál­dott, aki nem tudja, miért szomjas, aki nem tudja, hogy mi fáj, ki korona nélkül is király." Ebben a szép, szomorú eklézsiában azt is mondhatná - hiszen komor falak verik vissza hangját, amire keserves áhítattal rezonál - hogy boldog, mert nagyon szen­ved. Maradása azonban itt sem lehet. Har­cok kényszerültjeként él, ordito és intő vágya belepusztul a muszájba. "Mikor az átkok átka zúg, milyen hazug a szenvedés: s a szenvedés milyen kevés", milyen bután kevés! Tüzes, gyors szivek magasabbra, magasba késztetik. Eg és föld között, ahol szive izzik, agya jépcsapos, hajtja bűs-hazat- lanul a Sors szele. Itt már Beszedre van szükség, szóra kell bírni a szenvedélyt, minden rokon-, ellen- és hasonszenvet, a szenvedést: "most a Szó olyan legyen, mint a hegyen Krisztus szava: evezredek hője, hava." A villámlások, amiket masok csak távol­ból nézhetnek zivataros nyár-éjszakákon, mert ha beléjük csap, elemeszti őket, át- meg átjárják, az ö életében sülnek ki es költészetében mennydó'rögnek szét. Ady végletesen él, végleteket él meg, szélsőséges ellentétek hatolnak életébe, antinómiák szószólójává válik. A let nem­léttel hatarolt partjai felé kerülve nincs fogódzója, nincs tamasza, nincs viszonyí­tási alapja. A tárgyak, ügyek, dolgok, cse­lekedetek pőrén, a maguk eredendő fensé­gében jelennek meg, ha egyáltalán érzekel- hetóek. Ady költői feladata itt a megnevez­hetetlen megnevezese, a mondhatatlan kimondása, behatolás az áthatolhatatlan- ba, helytállás a szókimondó bajban. Japán szent hegyét, a Fudzsíjamát az összeomlás veszélye fenyegeti - állítják tudósok es mérnökök. Az ok: a csúcson eredő Oszava folyo egyre mélyül, veszé­lyes ^ repedésti okozva a hegyen. Ezért a folyönak betonágyat akarnak építeni. Kutyamelegúk volt az Antarktiszon nem­rég az egyik expedíció szánvonö ebeinek a szokatlan 6 Celsiujs-fokos nappali hőmér­sékleten. A kutatók kénytelenek voltak éjszakai műszakra áttenni útjaikat. Egyedül van ? Társat keres? Megtalálhatja az uj: SEARCHLIGHT MAGAZINBAN Ahol most már több magyar is hirdet. Kapható: Püski - Corvin könyvesboltban 251 E 82 St. New York, N.Y. Vagy küldjön $ 2.- postaköltségre, egy mutatványszámért: SEARCHLIGHT MAGAZIHE G.P.O. BOX 2775 New York, N.Y. 10001 Keresünk eladókat is az ország egész területére. Ha van ambíciója szépen kereshet. Küldjön $ 2.-t postaköltségre részletes információért. Florida uj lakói északról és délről jönnek. A hidegebb államokból < iderajzanak a nyugdíjasok. Latin-Amerikaból itt talál otthont minden harmadik áttelepült. A nyugdíjasokat bátorítják. A latinok pedig jönnek maguktól. "Visszavonult, üzlettől, munkától? Talál­jon uj( barátokat. Florida napfénye süssön arany eveire. Orange City várja Önt." A hatalmas hirdetőtábla a 4-es utón Orlando és Daytona Beach között csupán egy a sok száz közül. A napfényövezet felfedezte: az idős lakosság ( természete­sen a jómódú rész) gazdasági lenditőeró lehet. Az ingatlanárak lényegesen alacso­nyabbak, mint a nagyvárosok villanegye­deiben. Ha egy nyugdíjas pár eladja New York vagy Washington környéki otthonát, s hasonlót vásárol Floridában, tetemes pénze marad meg. Elkölthető pénze. Amit aztán a hatvanöt éven felüliekre speciali­zált divatüzletek, egészségklubok, diétás éttermek, szolgáltató vállalkozások meg­próbálnak megszerezni. (Többnyire si­kerrel). Florida i az újonnan alakuló közösségek állama. Új életbe csöppennek az Egyesült Államok más részeiből érkezett nyugdí­jasok. S új világ várja a latin-amerikai emigrációt. HAJÓhÁZ-KOLÓNIA Pompano Beach-ben 950 család tartozik a Szent Henrik-templom római katolikus egyházközösségébe. A 950 "család" tulaj­donképpen nem is felel meg ennek a foga­lomnak. Hatszáznegyven nyugdíjas pár, 250 özvegy alkotja a háztartások túlnyomó többségét. Szinte kivétel nélkül betelepül­tek. Jim Reynolds tisztelendő - maga is a New York-i, Brooklyn szülötte - Amerika- szerte egyedülálló vállalkozásba kezdett.-Úgy gondoltam, szükség van olyan hely­re, amely elvonzza az embereket a tele­víziós készülékek mellól. Amely képes közösséggé kovácsolni az ország minden tájáról érkezetteket - mondja. Jim Reynolds feltalálta a templomkocs­mát. A helyi cementgyár tulajdonosa (el­kerülendő azt, hogy magasabb adókategó­riába essen) három évvel ezelőtt 40 ezer dollárt - az adóbevalláskor levonható össze­get - adományozott a kápolnának. Ebből készült a melléképület és berendezése a bárpult. Egy pohár bor vagy sör egy dol­Gergely napja valamikor egybeesett a szlávok régi ujesztendejével, március elsejével. Valószínűleg ezen a napon kez­dődött az iskolaév. A népszokás abban az iskolai ünnepségben gyökerezhet, amelyet IV. Gergely pápa rendelt el Szent Gergely pápa emlékének tiszteletére. Szent Gergely pápa, mondái névén Szik­lához láncolt Gergely, a középkori kultú­ra egyik legnagyobb előkészítője. (Az ő nevéhez fűződik az egyházi ének klasszi­kus rendezése, a gregorián. Ő teremtette meg a római Schola Cantorum stílusát, ó volt az, aki kezdeményezte az angolszá­szok megtérítését.) A gergelyjárás, vagy gergelyezés a re- kordáció egyik jellegzetes alkalma. Nálunk ebbe épült bele az Aprószentek napján választott gyermekpüspök középkori hagyo­mánya is. lárba kerülj a koktél, a wishky 1.25-be. Ezen a vidéken önköltségi ár. A helybeliek azóta igy tréfálkoznak: "Igyál, az Isten szerelmére!" Persze, inni nemcsak alkoholt lehet.-Kilencmilliósból tize négy milliós állam­má nőttünk hét esztendő alatt - közli Ka­ren Walby, a floridai statisztikai hivatal munkatársa. - 1986-ban megelőztük Illi- noist, és ezzel Kalifornia, New York, Texas és Pennsylvania mögött az ötödik helyet foglaljuk el a listán. A kilencvenes évek közepére pedig már negyedikek leszünk. A növekedés forrása kizárólag a bevándor­lás. Floridában több ember hal meg, mint születik. Nincs még egy állam, amely egy személyre bontva kevesebbet költené egész­ségügyre, oktatásra, segélyezésre. Nem tudunk lépést tartani a növekedéssel. Egyen­lőtlen versenyt futunk a népesség gyarapo­dásával. "KIS HAVANNA" Az utóbbi két esztendőben eddig még nem tapasztalt tényt rögzítettek a statisz­tikusok. A "napfényövezet két másik nagy államából: Texasból és Kaliforniából is megindultak az emberek Floridába.-Texas még érthető volt - mondja a sta­tisztikus. - Az olajárak csökkenését, az olajipar pangását véltük az oknak. De az első hónapokban nem tudtuk megfejteni: miért akar egy kaliforniai ide jönni? A részletesebb elemzésből aztán kiderült, hogy a spanyol anyanyelvű amerikaiak költöznek egyre nagyobb számban Flori­dába.-Háromnegyed millió kubai él Florida deli részén. A latinok közül ők a legmódo­sabb réteg. A forradalom után nagyon so­kan idemenekitették a vagyonukat. S ez emeli meg a statisztikai átlagot. Két cso­port különböztethető meg, s nem mondanám, hogy kölcsönösen nagyon kedvelnék egy­mást. Az első emigrációs hullámban a Ba- tista-rendszer volt tisztviselői, gazdag földbirtokosok, vállalkozók és a forradalom miatt elbizonytalanodott értelmiségiek érkeztek. Általában megtalálták a helyü­ket, ők a latin elit. Csúfnevük: "Los Tenia", a "nekem volt"-ak, ami úgy ragadt rájuk, hogy sok mondatukat kezdtek úgy: "Nekem annak idejen Kubában ezem és azom volt." A másik nagy réteg az a csoport, amelyet 1980-ban küldött át Fidel Castro Mariéi kikötőjéből. Nem lévén vagyonuk, nehezebb volt számukra az indulás. A múlt ' században Gergely napján, a nagyobb diákok ünneplőbe öltöztek, ka­lapjukon bokréta, kezükben szalagokkal díszített mogyorófapálca. Összegyülekez­ve indultak el azokhoz a házakhoz, ahol az uj diáknak valók laktak. Beköszöntőjük (folytatás a 16. oldalon) BöJimiiSHnun

Next

/
Oldalképek
Tartalom