Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-05 / 9. szám

Thursday, March 5. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO MD PROGRAM IN ENGLISH AT SZEGED BOiRMiv n uinu streeieii Szeged University Medical School has a full 6 years English language curriculum leading to an M.D. degree and a 5 years English language curriculum leading to an M.Sc. degree in Pharmacy. Degrees are recognized by the WHO. (World Health Organization). The University has some 1800 students of 36 nationalities. Among its noted faculty was the Nobel Laureate Professor Albert Szentgyorgyi, lately deceased in the U.S. The University opens a new class within the English language Program in 1987, commencing in Septem­ber. The deadline for application is June 1, 1987. Detailed information is available from any local Hungarian Embassy or through the Dean's Office at the following address: Szeged, Zrínyi utca/street 9. H-6701, Hun­gary. Telex: 82 441 szote h. A lengyel kormány és egyház megállapodása a pápa látogatásáról II. János Pál pápa harmadik lengyelor­szági utjának előkészületeiről tárgyalt a kormány és a püspöki kar vegyes bizott­sága. Mint a megbeszélésről kiadott közle­ményből kitűnik, a látogatásra junius 8. és 14. között kerül sor, s a pápa lengyelor­szági tartózkodása során ellátogat Varsó­ba, Chestochowába, Gdanskba, Krakkóba, Lublinba, Lodzba, Szczecinbe es Tarnow- ba. Az állami és egyházi hatosatok meg- allapodtakj hogy a látogatás idején szoro­san együttműködnek annak érdekében, hogy a pápa lengyelországi útja méltóság­teljes körülmények között folyjék le. LOS ANGELES, Cal. A L.A. Times közvéle­ménykutatása azt mutatja, hogy a megkér­dezettek 2:1 arányban olyan elnökjelölt­re adják majd szavazatukat 1988-ban, aki a Reagan kormánnyal ellentétes irányba viszi az országot. GENF. Tárgyalások folynak Pakisztán és Afganisztán megbízottai kozott a szovjet csapatok kivonásáról Afganisztánból. WASHINGTON,D.C. A szenátus Hadügyi Bizottsága 18 szavazattal 2 ellenében jó­váhagyta Reagan elnök javaslatát 312 bil­lió dollár előirányzására katonai célokra. Néhány héttel ezelőtt \ három elegánsan öltö­zött úriember jelent­kezett Wall Street egyik legtekintelye­sebb pénzügyi cége, Goldman, Sachs & Co. hivatalában. "Freeman úrral szeretnénk beszel­ni." Freeman ur kijött irodájából. "On Freeman úr?" kérdezte az egyik látogató. "Igen", volt a válasz. Erre átnyújt­va neki egy idézést, mindjárt kivettek zsebükből egy bilincset és felszólítottak, hogy jöjjön velük. A hivatal alkalmazottai, a bankárok szájtátva nézték a fejleményt. Mióta a világ világ, mióta Wall Street Wall Street, és nem indián vadászterület, ilyesmi még nem történt me^. A pénzvilág citadellájá­ban az egyik fővezért közönséges bűnöző­ként hurcolják ki hivatalából. Freeman letartóztatása a legújabb fej­leménye annak a botránynak, amelynek első fejezete Boesky Iván tőzsde föspeku- láns letartóztatása és elitélese volt 100 millió dolláros büntetéssel. Utána jött egy másik pénzügyi bűvész, Martin E. Siegel (akinek keresete évi 2 millió dollár) letar­tóztatása. Az egész társaság és sok száz más spekuláns a szó legteljesebb értelmében parazitaként működött. óriás cégeket vásárolnak ingatlan kötvények (junk bonds) eladásából szerzett pénzen, cserélgetnek és közben "fejlesztik" a megvásárolt cége­ket rendszerint azáltal, ho^y munkások ezreit bocsátják el, hogy a cegeket "haté­konyabbakká" tegyék. ( ( A kormány illetékes közegei nyilván érzik, hogy ha a nagyközönség bizalma e visszaélések következtében meginog a Wall Streetben és az egész pénzügyi rendszerben, annak igen komoly pénzügyi és nemcsak pénzügyi, hanem politikai kö­vetkezményei lehetnek. Ezért kezdték meg a háztakaritást. De Wall Street azért nem ijedt meg. A letartóztatások óta to­vább folyik a tőzsdei konjunktúra, az ár­folyamok továbbra is rohamosan emelked­nek- , DehaU ahogy mondjak, a végén csattan az ostor... Amig egy évtizede a Big Boardon rendkí­vülinek számított, ha napi harmincmillió részvény cserélt gazdát, addig jelenleg a napi átlag 140 millió. Tavaly hozzávető­leg 950 milliárd dollár értékű részvényt adtak-vettek New Yorkban. Sokak szerint a legfőbb hajtóerő annak a látásmódnak a gyors terjedése, amely elsősorban a rö­vid távú hasznot tartja szem előtt. Nem csoda hát, ha a Dow Jones az uj év első napjaiban áttörte a lélektani kétezres határt, noha az amerikai gazdaság főbb mutatói nem indokolnák az ipari részvények kur­zusának ilyen mérvű emelkedését. (Az index az ezer pontot már 1972-ben elérte, s csupán tavaly ötszázzal emelkedett.) Aki idejében megszimatolja, mel^ cég kerül nemsokára kalapács ala, az még ol­csón juthat részvényekhez, amelyeknek ára azután a kiárusításra felszökik. Boesky, a Wall Street egyik legismertebb zsonglő­ré, ilyen információkat szerzett a beava­tottaktól, persze súlyos kenőpénzekért. Mások is lebuktak ugyanezzel, am mind­eddig ö a legnagyobb fogas. Még ma sem tudni pontosan, mennyit keresett a fekete üzleteken, jellemző azonban, hogy zokszó nélkül tudomásul vette a kirótt százmil­lió dolláros büntetést. Az e mellett rá váró börtönéveket viszont csökkenthetik, vagy akár el is engedhetik, ha együttmű­ködik a hatóságokkal annak kiderítésében, ki mindenki húzott meg törvénytelen hasz­not a cégfelvásárlásokból. Ha nem is bö- beszédűen, de Boesky vall, a botrány pedig dagad. VESZÉLYBEN A BALESETBIZTOSÍTÁS Gyakoriak a balesetek erdökitermelés közben. A munkásbiztositás (Workers' Com­pensation) fizeti az orvosi kezelés költsé­geit, és a munkásnak az elveszett fizetés egy részét. Annak ellenére', hogy a törvény szerint jár ez a biztosítás, éppen ebben a veszélyes szakmában vonták azt vissza a favágó üzemek. Azt állítják, hogy a biz­tositó vállalatok olyan magasra emelték a dijakat Maine államban, hogy csődbe kerülnek miatta. Harminckét centet kelle­ne fizetniük minden dollár munkabér után. A biztosítóknak pedig az sem elég, ők azt állítják, hogy 200%-kal kevesebb, mint amennyi szükséges, és ha nem számíthat­nak többet, el is hagyják Maine államot. A favágó üzemek megalakították, más­féle üzemekkel együtt, a Workers' Compen­sation Committee-t abból a célból, hogy kényszerítsék a biztosítási dij csökkenté­sét. Figyelmeztető levelet küldtek az ál­lam 500 legnagyobb vállalatának, hogy vigyázzanak, mert nemsokára vagy nem lesz biztosítás, vagy nem lehet a magas dijakat fizetni. Ennek ellenére úgy a biz­tosítók, mint más üzemek ellenzik a sza­bályzó törvényeket és a szabad piacra akarják bízni a szabályzatot. A vállalatok vitatkoznak, miközben a munkások elvesztik a nehezen elnyert és nagyon szükséges balesetbiztosításukat. John Martin, Maine képviselőház elnöke, azt mondta a N.Y.Times riporterének, hogy szerinte a biztosítók haszonra dolgoz­nak, de félnek az állami szabályoktól, mert azok helyesek. Ö több, erősebb törvényt ajánlott, amelyeknek elfogadását 1987- re várja. H. D> 3. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 20.- Félévre: $ 12.­Kanadóba és Európába $ 25.- Megujitásra: $ Naptárra: $.............................................. Név:........................................................ Cim:.................................................... Varos:.....................Állam:................... Zip Code:.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ -Ü 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom