Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-26 / 8. szám

Thursday, Feb. 26. 1987. 7. AMERIKAI MAGYAR SZO Ml TÜRTÍNIK A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGÉREN? száz Én Alighanem színházi embernek született és haláláig az maradt Harsanyi Zsolt, aki most volna százéves. Korán ragadta el a halál ötvenhat éves fejjel. Kolozsvárt indult a pályafutása, majd hamarosan Budapes­ten folytatódott. A fiatal Harsányi Zsoltot minden formájában foglal­koztatta a színház. Sanzonszöveget éppúgy irt a magyar kabarénak, mint magyar verset Le­hár Ferenc vagy Kálmán Imre Bécs- b'ól indult operett­jeinek. Irt egyfelvonásost es háromfelvo- násos színművet, vígjátékot; dramatizált regényeket. Ő fordította le először az Amerikai Elektrát. Hibátlan prozódiájuak, maradandóak operaforditásai (A varázs­fuvola, Don Juan, A szevillai borbély). Ö a Háry Jánosnak, Kodály Zoltán daljáté­kának egyik szövegírója. Közművelődési feladatokat is vállaló, _ sikeres életrajzi regényeket is irt; közülük a Mathias Rex- et és Liszt-regényét, a Szerelmi álmokat most ismét kiadták. Nyelvművelő cikkek százai kerültek ki tolla alól. Nehéz időben került a Vígszínház élére; vezetői munkáját mindvégig a humanizmus irányította. Hirtelen érte a halál, éjszaka, munka közben, íróasztalánál. Illyés Gyula folyóiratában, a Magyar Csillagban Keresz- tury Dezső irt róla. Szigorúan, de máig érvényes igazságossággal mérte meg Har­sányi Zsolt életművét: mi benne az érték, és mi a romlékony. "A színházhoz kezdet­től fogva vonzódott - irta K.D. - Színdarab­jaiban is ugyanazokat az isteneket szol­gálta, mint újságírói munkaiban: a pillana­tot, a közönségét... Kitűnő szerepeket és elsőrangú színpadi helyzetképeket (tu­dott teremteni... Úgy hisszük, tehetségé­nek, helyzetének és munkamódszerének leginkább a novella s a karcolat felelt meg, a rövid erőfeszítés... Egy-két kötetnyi jól összeválogatott írása sokkal nagyobbnak mutatná, mint nagy terjedelmű regényei­nek Összessége. Képességei es vonzalmai szerint korunk igazi irói közé kellene számí­tanunk s máshová állítanunk, mint ahol áll" ­Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz, az N és GG földalattival) Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tömések * Koronák-Hidak Gyökérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOICAT elfogad újítsa meg ELŐFIZETÉSÉT Lapunk jan. 29—í számában röviden már irtunk a Magyar írók Szövetségében végbe­menő szenvedélyes vitákról és széthuzási jelenségekről. Miként jeleztük, a kb. 600 tagú szövetségből 30 egynéhány tag kilé­pett, nem értve egyet a tagság egy csoport­jának antiszociális magatartásával. Alant közöljük KÖpeczi Béla művelődésügyi mi­niszter véleményét az ott lezajlott esemé­nyekről. Következő számunkban a Szövet­ség más véleményt képviselő tagjának nyilatkozatát fogjuk közölni. A Magyar írók Szövetségében már hosz- szabb ideje olyan viták folynak, amelyek nemhogy az irodalommal,^ de még a szé­lesen értelmezett művelődéssel sem áll­nak kapcsolatban, világosan es egyértel­műen politikai kérdéseket érintettek. Per­sze nem akármilyen politikai kérdéseket, hiszen dőreség lenne kifogásolni, hogy az írószövetség tagjai foglalkozni akarnak a szocializmus építésének gondjaival és el akarják mondani véleményüket arról, hogy ők mint látják a társadalmi helyzetet es mit javasolnak problémáink megoldására. A felelős irói állásfoglalások ma is figyelem­re méltóak a politika ' szempontjából is, hisz az iró sok minden mást láthat meg, s emellett sokszor általánosabb érvénnyel fogalmaz, mint más állampolgár. A megnyilvánulások azonban, amelyek­ről vita alakult ki egyes irók és a politika között, túllépték a szocialista demokrácia, a szocialista nyilvánosság és a felelős véle­ménynyilvánítás kereteit, s ez az oka annak, hogy ezek nem kerültek a hazai közvélemény színe elé. Egyes irók a polgári demokráciát javasol­ták Magyarországnak a szocializmus he­lyett, a semlegességet a szocialista orszá­gokkal való együttműködés* helyett. Bírál­ták a magyar politikai vezetést, mert nem lép fel nyíltan a magyar nemzetiségek ügyében, tekintet nélkül annak következ­ményeire. Voltak, akik a nemzeti sorskér­dések kapcsán a nemzethalál, a nemzeti romlás vízióját vetítették elénk, és ezért a politikai vezetést okolták. Hozza kell tenni, hogy ezeket a nézete­ket jórészt az írószövetség választmányá­nak vagy elnökségének egyes tagjai fogal­mazták meg, olyanok tehát, akik pontosan ismerték az írószövetség alapszabalyat, amely a ta^ok részéről kizárja az ilyen megnyilvánulásokat. A közgyűlés szenve­délyektől fűtötten, a türelmetlenség szel­lemében választotta meg vezető testüle­tét, kizárva belőle jeles Írókat, kritikuso­kat, olyanokat, akik alkotóműhelyek élén állnak, vagy akik sok évtizedes tevékeny­ségükkel bebizonyították, hogy a magyar irodalom értékes munkásai. Az írószövetség 1959-ben úgy alakult újjá, hogy befogadta a különböző irányza­tokhoz tartozó írókat, azokat is, akik 1956- ban szembekerültek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával. Az egység kere­sése és a türelmesség jegyében alakítottuk tehát újjá az Irószövetseget, és csak saj­nálni lehet, hogy most a tagok egy részé­nek akaratából, a diszkrimináció szelleme érvényesült. Nem hiszem, hogy honorálnunk kellene ezt az eljárást, és tudom, hogy az irok közül is sokan fájlalják, hogy ilyen poli­tikai eszkalációra került sor. A jelenség mögött több ok húzódik meg. Egyes irók - mint moi. .k - nem értenek egyet nem­csak a párt politikájával, hanem általában a szocializmus építésének magyarorszagi gyakorlatú .l reformtörekvéseinkkel, v A közgyűlés után közel 30 iró lépett ki az írószövetségből, akik meg is indo­kolták, hogy miért teszik ezt a lépést. Egyesek azt mondják, hogy a sértődöttek léptek ki. Nos, véleményem szerint joga van megsértődni annak, aki hosszú ideje a választmány tagja volt, és akit most egyszerűen nezetei miatt kizárnak ebből a testületből. Mások azt állítják, hogy csak parttagok, és ezért kilépnek. A nyil­vánosságra került kilépések azt bizonyít­ják, hogy nem erről van szó, bár természe­tesen jogosnak tartom, ha valaki felháboro­dik azon, hogy ismert irók és kritikusok azért zárattak ki a választmányból, mert párttagok és ezért kilépnek. Azt hiszem, a kilépesek mögött valójában nézetkülönb­ségek húzódnak meg, s a kilépők az ellen tiltakoznak, hogy az utóbbi időben az író­szövetség politikai összeütközések szin­tere lett, es nem akarják folytatni a med­dő vitákat. Az írószövetség - mint egye­sület - a jóváhagyandó alapszabály szerint folytatja tevékenységét, a Művelődésügyi Minisztérium törvényességi felügyelete alatt, anélkül, hogy a minisztérium az egesz magyar írótársadalom képviseleté­nek és konzultatív szervének tekintene. Egy folyamat kezdetén tartunk, s ezért nehéz megmondani, hogy a jövőben hogyan alakulnak az irodalmi elet szervezeti kere­tei. Célunk csak az lehet, hogy az irodalom minden irányzatával tartsuk a kapcsolatot, és ezen az utón az irói alkotói munkát és az irodalmi értekek terjesztését szolgál­juk. Ez a jövő szempontjából az igazán fontos közös ügy, a többi múló hullámveres. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÜLLŐI ÚTI FÁK Az ég legyen tiveletek, tillői-úti fik Borítsa lombos fejetek Szagos, virágos fergeteg, Ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, Ti voltatok az ifjúság, ÜUŐi-uti fák. Másolóiak is igy nyíljatok, ÜUŐi-uti fik. Szívják az édes illatot. A balzsamost, az altatót Az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát. Higyjék, örök az ifjúság ÜUŐi-uti fák. Haldojdik a sárgult határ. ÜUŐi-uti fák. Nyugszik a kedvem napja már, A szél búsan dúdolva jár, S megöl minden csirát. Hová repül az ifjúság? Feleljetek dús lombú fák. ÜUŐi-uti fák. Kínai étterem és teázó lesz Debrecen­ben az Arany Bika Szálló régi fürdőjének a helyen. A tervek szerint augusztus 20-án nyitják meg az Arany Sárkány éttermet, amelyben egyszerre több mint száz vendég ülhet asztalhoz. Az ételeket a szecsuáni konyha receptjei szerint kínai szakácsok fogják készíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom