Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-04 / 33. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 4. 1986. Dr. Domán István A44bíbor alkony ” honában KERESZTÉNYEK, ZSIDÓK, MOHAMEDÁNOK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSA SPANYOLORSZÁGBAN "Spanyolhon: tarka hi mű rét Tört árnyát nyújt a minaret Bús donna barna balkonon Mereng a bíbor alkonyon." (Babits Mihály elképzelése Spanyolországról igen találó késó osztói kora tavaszig. De nyárra nemigen érvényes, mert a "donna" nem sokat merenghetett volna a "barna balkonon", anélkül, hogy napszurást ne kapott volna. A hőség ugyanis, amely versenyre kelhet itt az észak-afrikaival, meg az árnyékban sem könnyen elviselhető. A spanyol főváros széles, impozáns, ám most kihaltnak tűnő utjain gyorsan suhan autóbuszunk. Ezen a julius hatodiki vasárnapon (nyilvan a strandokon, vagy a hétvégi nyaralóikban keresnek menedéket az emberek. Megérkezésünk után hamarosan - éppen, hogy leraktuk bőröndjeinket a szállóban - gyalog elindultunk a madridi központi kulturház irányába. Ennek hatalmas előadótermét hamarosan megtöltötte a világ különböző tájairól érkezett számos ember. Az alkalom az összejövetelre a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácskozása (hivatalos nevén: International Council of Christians and Jews volt, röviden: ICCJ) amelyet julius 6-11 között tartották meg Spanyolországban. A MEGNYITÓ Az elnök _ megnyitója után egy rabbi, egy protestáns lelkész es egy m'úezzin mondtak imát. Mindhármuk imája a béke fontosságát emelte ki. A mely lelki átélést nyújtó fohászok elhangzása után Luis Suarez Fernandez professzor, a madridi egyetem középkori történelemmel foglalkozó tanszékvezető tanára ismertette a három egyistenhivö vallás spanyolországi találkozásának és kapcsolatának vázlatos történetét. A mosz- lim uralom alatt - mutatott rá - szabadon követhettek vallási meggyőződésüket az Ibériai felsziget lakói évszázadokon keresztül. A helyzet a XV. században, az u.n. reconquista (az arab uralom alá került spanyol területek visszafoglalása) után vált tragikussá, amikor a spanyol keresztény seregek az egész félsziget birtokába jutva kiűzik és elnyomják a más vallásúa- kat. Ezt a lehangoló és megdöbbentő eseményt azonban jóval korábban megelőzte egy szép és nemes gesztus, amit- Alfonz, Kasztilia királya gyakorolt Toledo város lakosságával, amikor 900 évvel ezelőtt bevonult oda. Keresztény uralkodó létére vallásszabadságot, gazdasági egyenlőséget biztosított mindenkinek. Sikerült is virágzó életet teremtenie országában. William Simson Nagy-Britanniából röviden összefoglalta az ICCJ négy évtizedes történetét. A Szervezet első tanácskozását 1946-ban, az angliai Oxfordban tartották, 11 ország delegátusának részvételével. A mostani ülés tehát jubileuminak is számított. Akkor fő témájuk a "Szabadság, Igazság és Felelősség" volt. A háborús sebek be sem hegedtek még és a holocaust borzalmas élménye kisértett... A mostani közős ülésen, ahogy a többin is, az emberek közötti jó és békés kapcsolatoknak a fenntartása és fejlesztése kapott különleges szerepet. A különböző felekezetek képviselői egyöntetűen hangsúlyozták, hogy hitük tételeiben az ember és társa közötti viszony határozhatja meg Istenhez való kapcsolatukat is. Az utóbbit semmiképpen sem lehet ideálisnak mondani, ha az előbbit nem a szeretet és megértés hatja át. Ugyancsak ebben a szellemben üdvözölte a tanácskozást Lord Cogany nyugalmazott canterbury érsek - az anglikán egyház egykori feje - aki hivatali idején Magyar- országon is járt - valamint Sister Michalo- viczi, a katolikus apácarend egyik kiemelkedő kepvisgjője Spanyolországban. Mi, a magyar küldöttség tagjai kissé elamultunk, amikor aznap este a madridi zsidó hitközség székházaban - ahol vacsorán látták vendégül a küldötteket - a spanyol fővárosba szakadt és már közel négy évtizede ott élÓ izraelita vallásu hazánkfia bemutatott bennünket Michaloviczi novernek, aki ugyancsak jól beszélt magyarul, tekintve, hogy ő Erdélyből "szakadt" az európai kontinens túlsó végebe. TOLEDOBAN Másnap, julius 7-én Toledót látogattuk meg. Ez a varoska a három egyistenhiten alapuló vallásnak: a zsidónak, a kereszténynek es az iszlamnak korabeli emlékektől gazdag tárháza. Mivel a keresztény hódítást a XI. században nem követte vérontás, több kulturális létesítmény keletkezett a nyomában. SALAMANCA Még aznap késő este megérkeztünk tanácskozásunk fő színhelyére: Salamancába. Ennek a város 1218-ban alapított katolikus egyeteme adott helyet. A jelenlegi épületet 1770-ben emelték. Vastag falai kozott némi védelmet élvezhettünk a rek- keno hőség elől. A tanácskozás meleg, baráti légkörén az ódon termek kissé hűvösebb tempera- turaja sem változtatott. A vitaindító előadások es a hozzászólások egyaránt a közeledés es a dialógus kifejlesztésének szükségességét emelték ki. A dialógus jellegéből folyt, hogy a jo szándék megvalösitasa, a közeledés előmozdítása érdekében teendő lépéseket illetően viták is kialakultak. A felekezetek közötti különbségek, vagy egyazon hiten belüli árnyalatnyi eltérések hangot kaptak a felszólalásokban. Találóan fejezte ezt ki a viták végén tartott plenáris ülésen Hasan Askari (Birmingham, Anglia) az iszlám vallás professzora, amikor a dialógus valódi célját az emberi kapcsolatteremtésben határozta meg. Hangsúlyozta, hogy ennek folyamán a résztvevők nagy kockázatot vállalnak, mert a másik kezébe adják ki magukat, tehát ki vannak téve a meggyőződés és a lelki, gondolati átformálás veszélyének. A dialógus elősegítheti az önmegismerést is, ha őszintén vitatkoznak. Ezért mindenkinek szivvel-lélek- kel kell képviselnie saját ügyének álláspontját. Ne féljenek a nézetellentéttŐl, a heves vitáktól, mert ez adhat módot annak kipróbálására, hogy milyen őszintén hisznek saját felekezetűkben. A viták érintették a vallási törvények kapcsolatát az állami törvényekkel is. Általában elfogadták összegyeztetésük lehetőségét. Felmerül egy magyarországi ICCJ székBAJBAN A KANADAI MULRONEY KORMÁNY Két évvel ezelőtt^ 1984-ben a Progresz- sziv Konzervatív párt jelöltje, Brian Mul- roney került ki győztesen a választásokból. A part programja: 1./ munkát a munkanélkülieknek^ 2./ csökkenteni a kormány deficitjét, 3./ beszüntetni a nagy vállalatoknak nyújtott engedményeket es felszámolni az USA által felállított vámsorompót, mely megakadalyozza a kanadai termékek kivitelét az USA-ba. Most, két évvel később, a párt programja még min- Bnan Mulroney dig nem valósult meg.. A munkanélküliek száma magasabb, mint két évvel ezelőtt: 9.5%-ra emelkedett. A kormány deficitje a nemzetgazdaság össztermékének 6.1%-ra nőtt. Jellemző a helyzet súlyosságára, ho^y az USA kormanydeficitje a nemzetgazdaság össztermékének 3.5%-a. (Ezt is tűrhetetlennek tartja mindenki.) ( A nagy vállalatoknak nyújtott engedmények tovább folynak. ( A legfontosabb tény, hogy a kanadai kormány képtelen volt meg a. legkisebb engedményt is kicsikarni az USA-tól a vámkérdésben. Sót, az USA 35%-os vamot állított fel a kanadai cédrus behozatalára. Nem meglepő tehát, hogy egyre több kanadai úgy latja, hogy Mulroney miniszterelnök aláveti magát az amerikai politikának. "Ha Kanada jövőjét a Reagan kormány politikájához kapcsoljuk - mondta Desmond Morton, a Toronto Egyetem professzora - akkor az politikai katasztrófához vezethet bennünket." Nincs jobb véleménye a miniszterelnök szerepéről Geoff Lambertnak, a Manitoba Egyetem konzervatív professzorának sem, aki ezt mondta: "Mulroney képtelen tiszta ké^et adni az ország lakosainak, hogy hova, merre megy, milyen eredményeket tud felmutatni." ( if Nem használt a kormány szavahihetőségének vagy tekintélyének az sem, hogy Mulroney engedélyt adott az USA-nak, hogy egy jégtörőt küldjön Kanada északi térségébe. Sokan azt mondják, hogy a miniszterelnök Kanadát az USA 51. államává akarja tenni. Az Ottawa-i Carlton Egyetem tanára, Michael Prince, ezt mondja: "Nem használt a kormánynak, hogy Mulroney halászati minisztere engedélyt adott romlott tuna (tonhal) eladására. Noha senki sem betegedett meg, de ennek 'szaga' ott lesz a lakosok között még nagyon sokáig." ció kialakításának lehetősége is. Különösen nagy figyelmet fordított egy ilyen_ csoport létrehozásának megvalósítása iránt Sir Sigmund Sternberg, a Végrehajtó Bizottság elnöke. ( Az értekezletet lezáró plenáris ülésén a szónokok annak a ténynek a fontosságát emelték ki, hogy az első alkalom volt az ICCJ négy évtizedes történetében, amikor az iszlám képviselői közül is többen bekapcsolódtak a keresztény-zsidó dialógusba. Ezáltal a tanácskozás spanyolországi szintere különös jelentőséget kapott, mert itt a történelem már bizonyította, hogy a különböző felekezetek békeben is tudnak élni egymással, mint pl. a mór uralom idején, vagy Alfonz kasztiliai király irányítása alatt.
