Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-07-03 / 27. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 3. 1986. Kálmán Mai" i A magyar felvilágosodás előfutára n. IN MEMÓRIÁM PROFESSOR HATVANI 1718-1786 Arany János Hatvani c. versében annak a várakozásnak a hangulatát érezteti, amit egyedül az válthat ki, hogy olyan valaki­vel fogunk találkozni, akiben mindaz tu­datosult formában van jelen, ami mások­ban még szorito kerdesek, körvonalazatlan vágyak, mélyen átérzett hiányok, megtört kísérletek, izzó kihívások, fanatikus cselek­vések káoszában kavarog. Hatvani nem parancsolja a csendet, hanem kapja. Mi­előtt szembefordul diákjaival: gondosan bekulcsolja az ajtót. ( Előadásainak zártsága meghökkentő ugyan, de az oktatott tárgyak ismereté­ben logikus. Mint filozófus előadott filo­zófiatörténetet, filozófiai alapelveket (ezen bellii: logikát, metafizikát, pszicho­lógiát) és ontológiát; mint teológus: etikát, teológiát és egy érdekes uj tárgyát - fizi­kai (naturális) teológiát; mint természet­tudós: matematikát (ezen belül: aritmeti­kát és geometriát) kísérleti fizikát (ezen belül: hydrostatikát, hydraulikát, mechani­kát és optikát), továbbá kozmológia néven általános fizikát és természetjogot. Mind­ezen felül, mint írásai bizony - mind hallgatóit, mind Debrecen ifjúi polgárait orvosi megfigyelés alatt tartotta, s ezál­tal hazánkban elsőként gyakorolt - mai kifejezéssel élve - "iskolaorvosi praxist". A XVIII. században még nem tart ott a természettudomány, hogy az ész elsöp­rő racionalizmusának logikus magyaráza­taival megelégedjék, időnként kirándul az irracionálisba, es egy olyan ^kvalitású embert, mint Hatvani, mindkettőbe bele kívánják helyezni, ha másként nem: mint "magyar Faustot". A Goethe-elemzok egy része szerint a Faust-le^enda a Hermes Trismegistos mondakor része, s ezt az álláspontot mar magától értetődően teszi magáévá Jókai Mór a Kisfaludy Társaság előtt 1871. feb­ruár 12-én előadott "A magyar Faust" c. Hatvani-poémájában. Hermes Trismegistos (háromszor nagy Hermes), az egyiptomi Tóth isten epitheton ornansa, akit az időszámítás, irás, csilla­gaszat, kinyilatkoztatás, képzőművészét, bölcselet, mérés, orvostudomány védnö­keként tiszteltek. A legenda szerint Tóth átadta tudását Asclepiusnak, Apollon isten halandó fiának, aki az emberiség első orvo­sa lett. A kapott tudást nem tartotta meg magának, hanem leírta tizenhét fejezet­ben, és kiválasztva a legalkalmasabb utó­dot, szigorú titoktartás mellett atadta neki a könyvet, mely nem lehet csak a tudást alkalmazni képes "beavatottaké". Ez a misztikus könyv a hírhedt "Poimander", melynek keresése sok kiváló agyat meg­zavart. A Poimander csak a beavatottaké lehet, s nem birtokolhatják többen, mint 333-an, ez a 333 tudós teszi ki "Hermész láncát", mellyel Hermes Trismegistos körül­öleli a földet és eget. Mire a tudás lánc­szemének utolso titkát is felfeszitik: Tóth (azaz a tudós) úrrá lesz a világon. Ez a kifejezetten az intellektusokhoz szoló legenda évszázadról évszazadra nót- tön nőtt, s nem kisebb kérdést vetett fel annal: ki mit nevez tudásnak?! Szerencsére, amit tudásnak nevezhet a tudomanytör- ténet, elég ahhoz, hogy ne törődjön Tóth isten hagyatékával, s azt a bájos mitológiák körébe sorolja. A felfogás azonban, miszerint a tudás "igazolt ismeret", méj* várat( magá­ra, s a XVIII. század, a termeszét, társada­lom, és gondolkodás törvényszerűségei mellett az "ismeretlen erők" fölötti tör­vényszerűségek lehetőségeit keresi. A Hermes-láncba belesorolták Salamon ki­rályt (i.e. 961-922), Thalest (i.e. 624-546), Hippokrateszt (i.e. 460-385), Arisztotelészt (i.e. 384-322), és a Poimander először a Sybilla-mitoszban válik a tűz martalékává, mégpedig fokozatokban, mert a Sybilla három alkalommal három kötetet vet tÜz- be, mikor nem akarjak a hatalom képviselői megvásárolni tőle a Mindentudás Könyvet. Csak mikor az utolsó három kötetért is ugyanazt az ö'sszeget kéri, mint az eredeti tizenkettőért, akkor vásárolják meg tőle, s rejtegetik i.sz. I. századig, mikor - hogy * mások kezére ne jusson, amit államtitok­ként kezeltek - hivatalosan elégettetik. Hatvani tudományrendszerének sakktáb­láján mindig akadt egy lépés, amit senki sem látott előre. Ez annak az anticipált világképének eredménye volt, mellyel meg­látta^, hogy a jövő számara legnagyobb veszély a haszon érdekében mindenre kap­ható képmutatók megjelenese. Olyan tu­dományos teljesítményt kívánt létrehozni, mely ezeknek az embereknek sosem válhat hasznára. Életművét ellenük építi föl. Mária Terézia 1777-ben rendelte a nagy- szombati tudományegyetem Budára, a királyi várba való áthelyezését, s ugyan­ez évben adja ki az oktatásügy átfogó álla­mi szabályozásáról szóló rendeletet (Ratio educationis). így vetélytársa keletkezik a debreceni kollégiumnak, megindul a fe­lekezeti iskolák mellett az állami köz­oktatás es közoktatásügyi igazgatás beveze­tése. Hatvani hamar felismeri, hogy e való­ban haladó tettek mögött Magyarországra megsem az "illuminata (felvilágosult) Eu­rópa" friss szellője fujdogal, sokkal inkább uj lehetőségeket jelent a Habsburgé felgyar- matositás autarchiájának megerősítésére. Egy évvel később ügyészi eljárást indítanak Hatvani ellen, s alaposan meghurcolják a tudóst. A vádinditvány nevetséges: a professzor (kollégáival együtt) más iskolák számára indított gyűjtésre adakozott, ho­lott ez protestáns klerikus számára tilos volt. ' Ez ügytől kezdve nem tér vissza többé Hatvani életének régi fénye. Életének utolsó nyolc évében próbálja megmagyaráz­ni, nem mindegy, mit oktatunk: meg kell védeni a tanterveket az elsekélyesedéstől. Rámutat a felekezeti iskolák és az allami oktatás kettősségéből adódó tevutakra, de ezt mások nem akarják látni. Vallja, hogy az oktatásügy vállán nem kisebb súly nyugszik, mint a fiatalokért érzett egységes történelmi felelősség, de mások nem kérnek ebből a teherból. Beszél, érvel, vitázik - mig körülötte országos szilencium. A professzor zseniális agya uj és uj tanterv­készítéseken Őrlődik, miközben a hatalom mesterségesen duzzasztja körülötte az ördögi legendát. Hatvani belátja, hogy küzdelme hiábavaló volt: hazájában nem jöhet létre az ész állama. 1786. február 11-en lemond katedrájáról. Ugyanez év novembereben meghalt, s a PÓterfi utcai református temetőbe helyezték örök nyu­galomra. Végrendeletében megköszöni, hogy "az en jo Istenem a porból méltoztatott fel­venni", s figyelmezteti gyermekeit, hogy­ha rossz néven vennék vagyontalanságat: "tudgyák meg, hogy az én szüléimről én reám semmi nem maradott, hanem ez az egy, hogy édes Szüleim Retorikájig tanít­tattak... így tehát énnekem eleget adtak." Ez az első olyan értelmiségi generáció öntudat-megnyilvánulása, kinek a szemében a tudás a legfőbb érték, a legnagyobb ha­\VS A SNAP JUca, Columbus failep in his mission/ HE TOOK 3 TRIPS TO AMERICA BEFORE HE GOT THE TRUE PICTURE'. HE HAD NOT FOUND / A ROUTE TO THE ORIENT, ALTHO HE BROUGHT SPAIN TOBACCO AND GOLD FROM THE NEW WORLD. When hungarian-born John ALBOK DISCOVERED AMERICA IN 1921, HE IMMEDIATELY GOT THE TRUE PICTURE. HIS PROOF IS CURRENT PRIZE-WINNING PHOTOS TAKEN WITH HIS TWIN LENS yASHICA MAT-EM CAMERA. ALBOK IS NOTED FOR HIS AMERICANA. -w Felejthetetlen barátunk, Albók János, a hires fényképész lánya, Ilonka, tudatott bennünket, hogy Dallas, Texasban az ottani Allen Streeti Galériában kiállítás lesz Al- bok mester műveiből, julius 3 és augusztus 31 között. A galéria ezzel kapcsolatban jelentette meg a fenti érdekes rajzot. “BELATHATATLAN KÖVETKEZMÉNYEK...” "Beláthatatlan következményekkel jár­hat az a baklövés - mondja Jim Wright, a demokrata képviselők többségi vezetője -, melyet Reagan elnök elkövetett akkor^ amikor kijelentette, hogy nem hajlandó továbbra is betartani a SALT II Egyezmény fegyverkorlátozasi előírását." Ezt a baklövést akarják a demokrata képviselők ellensúlyozni azzal a javaslattal, amelyet a katonai költségvetés előirányzá­sához csatolnak. Ez kötelezné Reagan elnököt a SALT II Egyezményben foglalt korlátozások betartására. "A SALT II Egyezményben foglalt korlá­tozások batartása a mi érdekeinket szol­gaija" - mondja Wright képviselő. Amikor a Feher Ház szószólói tudomást szereztek a demokrata képviselők e lépéséről, azon­nal kijelentették, hogy Reagan elnök elle­nez minden olyan törekvést, amely bármely módon akadályt állít a külpolitika elé. A demokrata képviselők e lépése kedve­zőtlen helyzetet teremt az elnök részére. Ha megvétózza a javaslatot, a hadikiadások­ra előirányzott összeg nem áll majd a Pen­tagon rendelkezésére. talom és felemelkedés, ördögnek hitte ó't a népe? No és - mulat Jókai: "Most is vannak szerződések mik ember-vérrel iratnak, s miket aztán az ördög is csak addig tart meg, a mig kénytelen vele." A tudás azért tudás, hogy legyen benne "Hollenzwang", azaz legyen ür a pokol erői fölö'tt, nehogy pokoli erők legyenek úrrá fölötte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom