Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-07-24 / 30. szám

Thursday, July 24. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. BERTHA BULCSÚs Halál a Rózsadombon Idegenforgalmi gyorsmérleg A Gerbeaud cukrászda a Vörösmarty téren Az év elsó ót hónapjában Magyarországot 3.2 millió külföldi kereste fel, 12 száza­lékkal több, mint 1985 hasonló időszakában - ez derül ki a legfrissebb statisztikákból. A turisták tartózkodási ideje 13 százalék­kal nÖtt, a szállodákban és egyéb kereske­delmi szálláshelyeken eltöltött idŐ viszont csak 3 százalékkal emelkedett. A KGST- országokbol 1.5 millióan érkeztek, ugyan­annyian, mint a tavalyi év első 5 hónapjában. Tókés országokból 1.2 millióan jöttek, ami 12 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Csehszlovákiából 160 ezerrel keve­sebben, Lengyelországból 160 ezerrel töb­ben látogattak Magyarországra. Az osztrák vendégek száma az év elsÖ öt hónapjában 730 ezer volt, 100 ezerrel több, mint 1985 első ot hónapjában, közülük 540 ezer volt a kiránduló, vagyis aki 24 óránál rövidebb időt töltött Magyarországon. Az NSZK- ból január és május vége között 200 ezren (+5 százalék), Olaszországból 30 (ezren (+17 százalék), a skandináv államokból pe­dig 23 ezren (+16 százalék) érkeztek. Az USA-ból - csakúgy, mint Európa többi or­szágába - Magyarországra is kevesebben érkeztek: májusig a tavalyi 25 ezer he­lyett csak 18 ezren. A statisztikák szerint az osztrák hatar- menti események és a csernobili katasztró­fa májusban a magyar idegenforgalmat az elbzó hónapokhoz képest alig érintették. Májusban t'Ökés országokból 7 százalékkal több turista érkezett, és összesen 17 száza­lékkal több időt töltött Magyarországon, mint az elózó év májusában. Csupán az osztrák kirándulók száma maradt el 12 ezerrel a tavalyi májusitól. Az NSZK-ból májusban 11 százalékkal, Olaszországból 22 százalékkal, a skandináv államokból 23 százalékkal, Franciaországból 32 száza­lékkal többen érkeztek, az USA-ból viszont 43 százalékkal, 5000 fővel kevesebben jöttek a. tavaly májusinál. A kereskedelmi szálláshelyek májusi forgalma viszont a statisztikák szerint 3 százalékkal elmaradt az^ előző évitől. A nyugati vendégektől származó devizabevétel májusban forint­ban 9 százalékkal haladta meg a tavaly májusit. Argentin és brazil partnerekkel több sikeres üzletet kötött az elmúlt hetekben a magyar Medicor. Csaknem négymillió dolláros szerződést Írtak alá az argentin Santa Fé-i tartományi kórhazak rekon­strukcióihoz szükséges berendezések szállí­tásáról. Egy másik argentin tartományban, Tucumában tízmillió dolláros üzleti meg­állapodást kötöttek. Brazil üzletemberek­kel is több üzleti szerződést írtak alá az Utóbbi időben, főleg röntgenberendezések, EKG- és labortechnikai készülékek szállí­tására. A tarisznyája, kabátja, a szakadt nej­londarab, amivel esős időben betakarózott, még mindig itt van a bokor alatt, pedig már egy jó hónapja meghalt. - Gondoltam, majd jő'n valaki és elviszi a dolgait, de nem. Ez a fiatalember senkinek sem hiány­zik, eszrevétlenül távozott, némán. Eltűnt, ahogy a magányos tevehajcsárok a sivatag­ban, vagy az alaszkai prémvadász a Kenai- félsziget valamelyik jeges riverje mentén. Az ember, akiért állítólag minden történik, akire oly szívesen hivatkoznak a politiku­sok és a humanista bölcselők, ilyenkor látszik milyen kevés, szinte semmiség. Van, vagy nincs, nem számit sokat. Kicsi az ember és minden erőnek kiszolgáltatott. Léte csak átmeneti állapot, s nagyon kell hinnie családban, nemzetben, társadalom­ban, hogy folyamatba képzelje magát. A folyamat képzete menekvés, de még mindig kevés. Isten és próféta is kevés. Minden kevés, ha szembesülni kell a meg­semmisüléssel. A tulajdonos valahol bent lakik a Bel­városban, s csak néha a szebb hétvégeken alszik ebben a kicsike házban. A kert nagy, fái egészségesek, bokrai, utjai gondozottak. Körben már mindenütt villák, emeletes társasházak állnak, közöttük ez a kert a nyugalom szigete. Talán majd egyszer ide is épül valami, ha az árak lejjebb mennek, vagy ha még magasabbra kúsznak. Ki tud­ja? A tulajdonos már szombaton látta, hogy a kerítésen kívül, a bokrok alatt fekszik egy férfi. - "Elfáradt, vagy talán berúgott... Hadd pihenjen..." - gondolta, és jókedvűen kaszálgatta az üde füvet. De a férfi másnap is ott feküdt, s ezt már egy kicsit furcsállotta. Mégsem szolt neki, hagyta. Csak a következő szombaton komorult el az arca, amikor a kerítés es az utcai bokrok között újra megpillantotta a fekvő férfit. Odaszolt neki, de válasz nem erkezett a bokor alól. Ekkor gyanakvó arccal elment telefonálni. A mentők hamar megérkeztek, de csak éppen bepillantottak a bokor alá, s már fordultak is vissza. - "Mi itt már semmit sem tehetünk, majd beszólunk a hullaszállítóknak" - mondták, és elmentek. - Megérkezett a rendőrség, aztán a szürke autó is. A hullaszállítók egy elfeketedett arcú fiatalembert emeltek ki a bokor alól. Ahogy a bádogkoporsóba tették, látszott, hogy nem lehet sokkal több húszévesnél. "JÓ régen meghalt" - mondták a hullaszállítók, aztán betették a kocsiba es elhajtottak.-Drogos volt szegény - vélekedett az egyik rendőr -, hullának ezek,mint a legyek. Nincs bennük erő.-De pont itt?! - szörnyülködött a tulaj­donos. A bámészkodók közül többen benéztek a bokor alá.-Itt volt a vacka szegénynek. A cokmók- ja ott maradt a bokor alatt - mondta egy asszony, s borzongva nézegetett a tarisz­nya és a kabátnak sejthető rongyosomé felé. Elég rangos helyet választott a halálhoz. Az országban itt a legdrágább a telek négy­szögöle. Az a kis földdarab, amin elnyújtóz- va kilehelte a lelkét, megér harmincezret, talán negyvenet is. éjszakánként villák hangulatvilágításába bámulva jutott el lakóhelyére, a bokor alá. Talán egy-egy finombeszédiü nő hangját s zenefoszlányo­kat is magaval vitt a fülében, ahogy nyugo­vóra tért. Reggel, ha felült lakóhelyén, kedvére nézegethette az ünnepélyes lassú­sággal előguruló autókat, melyek nyolc óra felé türelmüket vesztve, ideges mordu- lassal reppentek fel a dombra. Gyermeke­ket látott, nőket, kutyákat. És a házakat. Végig a domboldalon, ahogy fehéren ragyog­tak a fényben. Mire gondolt vajon? ( Én még komolyan vettem a társadalom áltál sugalmazott erkölcsös sorrendet: tanulni kell, dolgozni, s csak utána élvezni a_ napfényt. Johnny valószínűleg a me^vál- tas-tanok lényegere, a végeredményre Összpontosított, az emberi boldogságra. Azonnal, egészen fiatalon boldog akart lenni. A tanulás és a társadalmilag hasznos munkavégzés (előtt. Azonnal kiült a nap­fényre, és várta a beteljesülést. S akkor megjelent a méltatlankodó társadalom, es jól orrba vágta. - Valószínűleg. - De az is lehet, hogy Johnny nekilátott a tanu­lásnak, munkának, s eközben kísérletezett a boldogsággal. Kinyitotta a műhelyben az ablakot, s a napfény bezuhogott a gépek köze. Zavar támadt. Annyi biztos, hogy Johnny, ha nem is megfogalmazottan, de egy különvéleményt képviselt. Kimondatlanul, mint annyi társa, annyi mai ( fiatal... Egy megfogalmazatlan külónvelemenyt, amit szavak helyett maga­tartásukkal mondanak el. Ahogy néznek, mennek, esznek, elkésnek, meg sem érkez­nek, és nem vesznek róla tudomást, hogy valahová nekik meg kellett volna érkez­niük. ( Különvéleményüket létükkel fogal­mazzak. Johnny halála is egy magatartásforma. Ez a halál a rózsadombi bokrok alatt, külön­vélemény. Egy nagyon kellemetlen külön­vélemény. Johnnyban nem voltak lázak, nem volt forradalmár. Johnny mosolyából hideg, kémény irónia áramlott felénk. Johnny mely szerencsétlenségeben nem irigyelt bennünket, nem is lázadt ellenünk, Johnny lenézett bennünket. Johnny halálát, mint annyi mást, ami emberi, figyelmen kívül lehet hagyni. De ez öncsalás volna. Szomorú mementóként itt maradt a bokrok alatt a tarisznyája, a rongyai es a fájdalma. JÓI megnéztem Johnny tarisznyáját. Nem tudom, mi lehet a belsejében, de tarisznyából még nem áradt annyi elhagyatottság, magány és szomorúság, mint ebből. VILÁGSZÉP VERSEK | DAL Szivemből téptem ezt a dalt Szerelmi vallomásnak Hogy hu maradtam és szivemet Nem adtam, senki másnak Dalocska, szállj tovább Szivemből téptem ezt a dalt Hova arcod van Írva S te elmerengsz: ö irta ö S fogod olvasni sírva Dalocska szállj tovább... Dalocska szállj repülj tovább Es te törj ki könnyezésbe S gondolj engesztelódve rám: "Be jo fiú volt szegényke... Be jó fiú volt szegényke..." Reviczky Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom