Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-12-25 / 49. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 25. 1986. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): Ludwig van Beethoven ma is és mindenkor aktuális lesz. Ma is, mint a francia forradalmak idején, Beethoven zenéjét hallhatták a nagy nemzeti ( ünnepségek alkalmából. Schiller a szabadsagot és testvériséget dicsőítő költészete is ott volt annak idején, elmaradhatatlanul. Ma az Egyesült Nemzetek new yorki ünnepségein Beethoven IX. szimfóniájának szivet és szellemet megrendítő, fölemelő és megbékitő akkordjai uralkodnak, annak bizonyságául, hogy a zene az, amely a világ minden népét egymáshoz közelebb hozhatja, eggyé forraszthatja, faji, vallási, etnográfiai, nemzeti különbségek nélkül és különösképpen tül a geográfiai határokon, amelyeket a zene, nemzetközi jellegénél fogva, nem ismer. Beethoven nem volt kizárólagosan a germán nemzeti zenének kifejezője, mint Wagner. Ő a IX. szimfóniában, a Leonora és Coriolan nyitányaiban, valamint a Fidé- lio című operájában a nemzetközi humanizmus legigazibb közvetítője, mint ahogyan ő előtte Mozart a Varázsfuvola cimü operájában az emberi testvériség, a beke, a szabadság es az igazság egyetemes gondolatának volt a legzseniálisabb zenei meg- szólaltatőja és érzékeltetÖje. Valóban a szabadságszeretet talán senkiben sem élt olyan tudatos határtalansaggal, gyötrő nyugtalansággal, mint éppen Beethovenben. Mert ellenállhatatlanul, örökké visszatérő érzéssel vágyódott a szabadság birodalmába, ott, ahol beteljesedik az élet és egyetemes lehet az öröm, ahol a szeretet és boldogság hajol Beethoven forron^o lelkére végzetesnek látszó elhagyatottsag és kinzo, marcangoló egyedülvalóság után. Mert Beethoven elszigetelt és süket volt. A puritán szolgálóleány fia, akiben a megaláztatás, a megvetettség a küzdés hatalmas képzeletét meglóditotta, akár Mozartét, vagy Bach Sebestyénét. A zajgö, viharző lelket, amely nem talál soha megnyugvásra. Megszabadító, elnyugtaté életforma után vágyakozik, az abszolút kiteljesedés után, mint aki önmagával szemben és a világ sokszerüségével elégedetlen marad. Mint az, aki érzi előre elkövetkező tragikumát, amellyel Beethoven megszületett. Ez a korán fölrugdosott lélek, az élet gazdag, bő szintézisét adta nekünk egy szent zenei harmóniában, az életnek azt az egyetemes teljességet, amely fele belső extázisával és alkotó szenvedélyével vágyott, mint egy örök megelégülésre, de amelyet soha nem közelíthetett meg. Beethoven világszemléletét csak a művészet síkján mérhetjük me^. A szenvedes- vállalás, az izzó szabadsagvárás, amelyben egy volt a megbelyegzettekkel, forradalmi magatartásához tartozik. A társta- lanság gyótrelmes érzése az üldözöttekhez kötözi. Ez a kollektiv vonás pedig hozzátartozik háborgó, viziós zenéjéhez. Műalkotásai map a zenévé álmodott élet, amelynek szetáradó teljességét revellalja Beethoven heroikus IX. szimfóniája. Ezek a hatalmassá nőtt kompozíciók utat mutattak az élet és a világ uj rendje felé, amelyben az ember önmagára és embertársaira talál. ( Beethoven szenvedessél teli elete egyúttal a nép megpróbáltatásait és megindító drámai viaskodását érzékelteti, amelyben az igazság fog diadalmaskodni. Heroikus és Kilencedik szimfóniája ennek az egyetemes igazságnak a kifejeződése es örök etikai bizonysága marad, es tiltakozás az 'emberi megkülönböztetés, a jogtalanBEETHOVEN A SZABADSÁG ES AZ OROM ZENEJE sag és a despotizmus ellen, amely torzzá tette a világot. Beethoven azt az igazságot érzi fájdalmasan és küzd a maga művészi eszközeivel ott, ahol a nép szenvedéseivel, reményeivel újra találkozik. Ott, ahol a maga élettragikumával, zenéjének forró, lobbanó erejével • a nép megváltását hirdeti. De ott is, ahol egyetemes lesz a nép győzelmi ujjongásaiban,t mint Händel a Messiás diadalmát hozó zenéjében. Beethoven saját drámai sorsán keresztül jut el a nephez. S ez a szimfónia, mint a Leonora és a Coriolan nyitányok nem is lehet más, mint egy újra élt harc a szolgai sors ellen. Ebben a szimfóniában a hangoknak azzal az egymásba fonodo harmóniájával fejeződik ki a nepek érzéstartalma, hite, sóvárgása, szenvedése és szolgai megaláztatása, amelyet Beethoven lángelméje, fölvert képzelete tudott kivetíteni a zene világában, mint később Verdi a világhírűvé lett Nabucco káprázatos, szindűs melódiákban gazdag operájában. A végtelen hangzuhatagban, hatalmas zenei harmóniákban jelentkezik Beethoven egész tragikuma, mint egy fájdalmas emberi megnyugtatás költői zsenije számára. De benne jajdul minden elnyomott panasza, fojtott sikoltása, mint egy vádoló realitás, mint egy megváltozhatatlannak látszó sorsszerűség, hogy azutan a hangok kiszakadásában forradalmi tettre, győzelmi harcokra hívja fel az elkinzottakat. A beethoveni zene a szabadság, az életMegjelent Puskás-Balogh Éva könyve: , FOLTOS EMLE KE K címmel. Kapható az USA-ban az Uj Hidfó' kiadójánál: Dr. László Fabo 22 Hancock Street San Francisco, Ca. 94114 , A könyv ára, 12.00 USA dollar Kanadában megrendelhető:^ „ B.C. Promotions, magyar könyvterjesztő cégnél: Mrs. K. Bencsics 7360 Rue Terrebone Montreal, Que. H4B 1E4 Canada Kanadában 14.00 kanadai dollár orom, a tökéletesedés, az igazság és a beke művészi kinyilatkozasa. Ez a vizios muzsika a lélek legmélyéről szakad fel, onnan, ahol a le^osztönösebben él a zseni tragikus nagyszerűsége, megigéző művészete, amelyben az élet, a maga ellentmondásaival, szeszélyeivel, megzavart erkölcsi rendjével önmagára ismer. Beethoven kepes igy művészétté élni emberi fájdalmakat, kirobbanó szenvedélyeket, egyetemes höiességet, lobogó, lázadó hiteket, kollektiv akarásokat, az életnek uj mitológiáját. De a IX. szimfónia annak a magával sodró beethoveni szen- vedelyes szeretetnek teremtő szimfóniája, amely az emberiséget eggyé kovácsolja az élet kaotikus rendjének megváltoztatására. Ez a lélektani motiváció adja meg a IX. szimfóniának etikai, művészeti és forradalmi jelentőségét. Ez a forradalmi szimfónia mar az uj, elkövetkező világ himnuszát zengi a megtiportak, a kitagadottak felé, amelyben feloldódik a gyűlölet, az önzés, a bűn, a nyomor, s amelyben emberiesebbek leszünk. Ez a i beethoveni mitológia harsogja a szabadulás es az életöröm hivó, hajnali, forradalmi dalat az élet felé. Vajon a jelenkor érzésvilága, etikai filozófiája, aspirációi ellent mondanak-e a beethoveni álmoknak és reményeknek? Annál inkább nem hisszük, minthogy talán soha eddig nem lehetett hallani Beethoven sokszínű, dallamgazdag, uj és uj harmonikus akkordokat alkotó zenei ópuszait, mint éppen ma, szerte a világon, mert ezekben az eredeti és utanozhatatlan kompozíciókban a mai zilált, versengésben élő világ problémái merülnek föl: a szabadság és egy uj megjelenésű despotizmus, a népjogok követelése és azoknak tagadása, a béke es egy uj alakulatu háború félelmetes fenyegetese, amelynek esetlegességétől megriad az egész békét akaró emberiség. Beethoven átélte a Napoleon-i háborúk borzalmait, barbár önkényeskedeseit, pusztításait^ ezert változtatta meg a Napóleonnak ajánlott Harmadik szimfónia fedelére irt dithirambikus sorokat. Mert Beethoven a béke embere volt, a szabadság rajongója egészen haláláig. Bizalmas noteszében fel is jegyezte ezeket az elévülhetetlen sorokat: "A béke és a szabadság a legnagyobb jó a világon". Ez volt Beethoven életének filozófiája és hitének erkölcsi alapja. Keresstury Dezső ÚJJÁSZÜLETSZ Nem apad el a daUam: tán evczred-mélyi forrás küldi, táplálja sok más; árad mind gazdagabban. Viharban lobogó faklya, kis otthonok mecsvilága, nevtelen, őrök kardal. Dallal üzennek a holtak, mint akik meg sose haltak, bárha dúdolva, halkan, Dal lengjen mint a szivárvány, vagy zúgjon, mint a kiáltvány, bajban és diadalban. Mikor uj világ vajúdik, megtart, erősít az újig akár tetté nÓtt hajlam. Várjanak, célba ha érünk, kik átveszik örökségünk: ők sebeinkre a balzsam. Ha eleven folytatás vagy, lesz mindig fiatal társad s újjá születsz a dalban.
