Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-25 / 49. szám

^Yífi'ui den hedveó odvaóónlmah boldog áj &vef kívátyiinlz. ____________________________• _______________kr+vt.t-. "•*-'* AMER1KAJ Ara 30 cent / Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XXXX. No. 49. Thursday, Dec. 25. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel:(212) 254-0397 USA-MAGYAR EMLÉKÉREM A Santa Barbara, Cal.-ban megnyílt Ma­gyar műkincs kiállítás tiszteletére csodála­tos szépségé emlékérmet veretett a magyar pénzverde az amerikai információs szol­gálat közreműködésével. Az öt uncia súlyú díszes ezüst emlékéremből csupán ezer példányt készítettek, amelyeket meg lehet rendelni a Santa Barbara Museum of Ari­tól $145.-ért (és 6 és s% Sales Tax). A Santa Barbara Museum mellett a követ­kező amerikai intézmények vesznek reszt a magyar műkincsek kiállításában: Smith­sonian Institute, Washington, D.C. és a Cooper Hewitt Museum, New York. A.S.B. Museum cime: 1130 State St. Dept. M. Santa Barbara, Cal. 93101. Tiszta időben könnyen elláthatunk a Szabadság-szobor tetejéről, Szabadság Istenasszony fáklyájáról a Long Island-i Howard Beaőh városnegyedig. A dec.20- ról 21-re virradó éjszakán, öt nappal a Beke hercege születésének ünneplése előtt különös látványra lehetett figyelmes az Istennő. Egy 10-12 feher személyből álló csoport űzött, kergetett három fekete embert utcák hosszan át, amig egyikük, nem latva más menekvést, egy nagyfor- galmu utón keresztül igyekezett menekül­ni. A sötétben elütötte egy autó és ször­nyethalt. A rendőrség megindította a vizsgalatot. Megállapították, hogy a három fekete autó­ban utazott és kocsijuk az út közepén de- fektet (kapott. Kiszálltak a kocsiból, hogy telefonáljanak segítségért. Telefonálás után megálltak egy vendéglőben egy kávé­ra. Amikor kijöttek onnan, egy fehér cso­port rájuk támadt, hogy "feketéknek nincs itt mit keresniük" és bottal, baseball ütő­vel verni kezdték őket. A feketék mene­külni igyekeztek, az egyikük azután éle­tet vesztette. Vasárnap, a helybeli katolikus egyház plébánosa, Ft. Kenneth Leona bűnnek nyil­vánította a faji előítéletet, bűnnek az erő­szakot és gyűlölködést. "A karácsony ünne­pi kivilágítások nem takarják el lelki sze­meink elöl a sötétséget, ami még mindig sok ember lelkében rejlik" - hangoztatta. Bort, Búzát, Békességet! Az ENSZ által nemzetközi békeév­nek elnevezett 1986-os esztendőtől búcsúzva nehéz választ adnunk arra a kérdésre, hogy vajon az emberiség közelebb jutott-e a békéhez, kevesebb volt-e földünk különböző pontjain rövidebb-hosszabb ideje dúló villon­gások, háborúskodások száma? Olyan korszakban élünk, amikor a nagyvilág hírei sokféle módon még az otthonainkba is behatolnak. A tö­megkommunikációs eszközök elter­jedésével nap mint nap követhetjük közeli vagy távoli események alakulá­sát, felfigyelünk a nemzetközi feszült­séget fokozó lépések vészes jeleire. Földünk egyetlen hatalmas puskaporos hordónak tűnik a nukleáris fegyverek esztelen halmozásának korában. Ugyanakkor a magunk szőkébb körei­ben sem látunk mindig biztató jeleket. Mintha a jóakarat és a megegyezésre való törekvés kihalóban lenne: örökké marjuk egymást. Diaszpóránknak leg­alább akkora veszelye a széthúzás, mint az idegen tengerekben való el- merúlés. Türelmetlenek és ádázok vagyunk egymással szemben, mintha nem lennénk képesek a minden népben, minden közösségben jelenlevő különb­ségek elfogadására, a magunkétól eltérő nézetek tiszteletben tartására. Sopánkodunk, hogy az újabb nemze­dék nem hajlandó apai példáját követ­ni, értékeket dob el álértékekért, indi­vidualista, semmi iránt nem lelkese­dik, ám ha őszintén szembenézünk magunkkal, talán a példaadásban keres­hető az ok, az értékek fellazításában, az önzésben, a közösségektől való elfordulásban: voltaképpen milyen példát nyújtottunk a bennünket követők­nek? Magasztos közhely lenne csupán az uj év beköszöntésére hivatkozva apellálni arra, hogy vessünk számadást és^ annak tapasztalatával nézzünk előbbre. A szilveszterezés vidám han­gulata tulajdonképpen az életöröm feltörése: lám, az óév is megvolt, s mi itt vagyunk, előttünk egy új év... de azután jön az újabb napok, hetek, hónapok sora, es ha van még bennünk egy kis önérzet, felderenghet előttünk a kérdés: hát ha egyszer magyarnak valljuk magunkat, mit jelent ez számunk- ra? Ha van még bennünk egy kis Önér­zet, nem kerülhetjük el a következő (folytatás az 5. oldalon) Tudatjuk olvasóinkkal, hogy mai lapszámunk 16 oldalas terjedelemben jelenik meg es legközelebbi lapszámunk da tu ma január 8. lesz. TÜNTETÉSEK KÍNÁBAN SANGHAJ. Külföldi tudósítók jelentése szerint a múlt hét végén kb. 50,000 főnyi diák és munkástömeg tüntetett Sanghaj főutcáin nagyobb demokráciát és sajtósza­badságot követelve. A hatóságok eleinte arra az alapra helyez­kedtek, hogy a diákoknak joguk van a tün­tetéshez. De a harmadik napon a kormány a fennálló rend és termelés megzavarásá­ra irányuló kísérletnek minősítette a fel­vonulásokat. Sanghajon kívül más városok­ban, mint Vuhan, Kumming, Csungking voltak hasonló tüntetések. ZAVARGÁSOK KAZAKSZTANBAN MOSZKVA. Több száz egyetemi hallgató és más diák tüntetése komoly összecsapás­ra vezetett a rendőrség és a diákok között Kazaksztan fővárosában, Alma Atában. A diákok elsősorban Kunajev parttitkár elmozdítása ellen tiltakoztak, aki kazak származású és a szovjet politikai bizottság tagja volt. Helyébe Gorbacsov főtitkár Kolbin orosz származású pártfunkcioná­riust nevezte ki a kazak partszervezet élé­re. Kunajevrol köztudomású volt, hogy terjedelmes bürokráciát épített ki maga köré, ami sok visszaélésre, korrupcióra adott alkalmat. A kazaksztáni zavargásokkal egyidőben jött a| hire annak, hogy a szovjet kormány- engedélyt adott Szakarovnak, a világhírű tudósnak arra, hogy elhagyja Gorkij varo­sát, ahol belföldi száműzetésben tartot­ták. Megbocsátottak feleségének, Jelena Bonnernek is, akit 1984-ben szovjetellenes tevekenyseg vadjavai Ítéltek el. Szakarov kijelentette, hogy Moszkvában tudományos működése mellett folytatni fogja tevé­kenységet az emberi jogokért. LATINAMERIKA A BÉKÉÉRT RIO DE JANEIRO. A latin-amerikai or­szágok külügyminiszterei Argentina főváro­sában egy nyolc tagú bizottságot állítottak fel azzal a célkitűzéssel, hogy békés utón próbálják rendezni a közép-amerikai hely­zetet, megakadályozzák a határvillongáso­kat es eltávolítsák a külföldi országok katonai tanácsadóit. A bizottság tagjai: Brazília, Argentina, Peru, Uruguay Mexico, Colombia, Vene­zuela és Panama külügyminiszterei. Egy külön bizottság a közeljövőben Guatemalá­ba, El Salvadorba,, Hondurasba, Nicaraguá­ba és Costa Ricaba látogat, ahol tárgya­lásokat folytatnak a kormányokkal a kör­zet békéjének biztosításáról. A legfontosabb kérdés a külügyminisz­terek részére megelőzni a fegyveres har­cok kitörését a körzetben. A válságot "külső erők" avatkozásával magyarázzák. /^7 HUN- ^VsMIThIA / ^ GARIAN 1^BB SONIAN \ / NATIONALBHh INSTI - Q\ f MUSEUM WF TÚTION M 1 I ^ if v 1 lCÍ SANTA COOPER-^/ \\ rf. BARBARA HEWITT JU f MUSEUM B MUSEUM ép/ VAOF /gy TRS Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Karácsonyi fények és érnvak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom